Ma van a napja ! Kisasszony hava 12.-én…

Ma záporzik a csıllagcsömör, ma zuhog a Részög Embör csıllaghányása…

A csillagokat hajdan még ösmerő szőregiek nyelvén Részög Embör, de görögködőn persze a Perszeusz (Περσεύς) csıllagzatja lassan tántorogva kúszik föl az égön… Mindig a szokásos útján a Fogadója, azaz a Kocsmája után…
A kéttetejű csárda, görögködőn Kassziopeia (Κασσιόπεια), szőregiesen csak a Korcsma csıllagzata.

A forró nyár végén éppen e napokban augusztus 12-13.-án csodálható a Részög embör sziporkázó csıllaghányása (hellénkedőn a Perszeidák) az égen.  Ez az egész évnek az egyik legjelentősebb hullócsıllag-zuhataga (görögösködőn meg meteorraja).

Már az elmúlt napokban is csillantak a fényköppenetek az Égi Korcsma táján…
Az elmúlt éjjeleken is láttam már fél-fél percenként eggyet-eggyet suhanni…

Idén persze a telihold közelsége rontja a csodálati viszonyokat…

A Részög Embör csillagcsömörének avagy Perszeidáknak első ismert (jegyzett) mögfigyelése Kr.u. 36-ban történt Kínában. A csillóhullagraj szülőégitestje egy üstökös, a Részögembör (csillagcsömör)üstököse (betegesen angolkodón: 109P/Swift-Tuttle), amelyről állítólag szintén vannak följegyzések már az ókori Kínából. 

Az újkorban 1836-ban a belga (vallon-flamand) Adolphe Quetelet [ejt: Kwetle] követte le, majd írta le …

Majd alaposabban 1866-ban az olasz csillagász, Giovanni Virginio Schiaparelli [ejt: Szkjaparelli]

bizonyította az üstökös és a Részögembörös hullócsillag-zápor közötti összefüggést…

Részögembör… No persze a Perszeidáskodnak is vannak hívei…
A magyarul sem tudó, se nem érző internáci okoskodók…
Lássuk hát Őt is ! Perszeusz (Περσεύς)-t, a hellén névadót :

Perszeusz (Περσεύς) Medusza fejével (Antonio Canova 1801-es szobra, a Vatikáni Múzeumban)

Perszeusz, a görög hitregékben Zeusznak a fia. Anyja argoszi királylány volt, Danaé, akit Zeusz éppen aranyeső képében termékenyített meg a történet szerint.
Perszeusz aranyesőként fogant ! Milyen érdekes ! Az a csillagzat, amely évente aranyesőben fürdik…
Lehet, hogy már ez a mesés leírás is a hullócsillagraj (ókori) sejtésére, talán ismeretére is utal… 

Magyarul e Szép Embört Szőreg vidékén csak Részög Embör névön emlögették…
Hát… e csillagkép tántori állása szerint inkább Részög Embör, mint csodálatos dalia…

A Részög Embörrül nem közlök képöt, olyat már mindönki lát(hat)ott…
De ím az égbolt görögös nézete :

Ahonnan pedig a hullócsillagrajzás indul, az éppen a Részög Embör fölfelé kandikáló feje…

A Részög embör csıllagcsömöre…
A Részög embör csıllaghányása…

Az északi irányba nézve láthatjuk a legszebb raj(tag)okat…

Amikor a Részög embör csıllagkép még alacsonyan van a látóhatáron, a csilló hullagok száma kisebb, de azok hosszabb utat tesznek meg a légkörben. Nyomuk gyakran többszínű, és hosszabb is a csík.
Ezek megcsodálására az öreg este (21-23 óra közötti időszak) alkalmas…

A Részög-raj igen magas csıllagzáporarány / zuhhabőség (ZHR) értékekkel jelentkezik.
(Mögjegyzendő: A ZHR az egy óra alatt megfigyelhető rajtagok száma, ha a radiáns a zenitben áll.)
Csodáljuk hát e csillaghulló csodát ma meg holnap éjjel ! Érdemös persze a részögösködésre némi borral-sörrel, de akár hígítássa, vagy akár fröccsel is rákészülni…

Legalább ezen az éjszakán emléközzünk a Magyar Csillagokra !

Tögyünk hát róla, hogy minden magyar mögismerhesse a saját csıllagaıt !

Az égbolt tele van magyar csillagjainkkal. Csak észre köll őket vönni ! A hajnali égbolton a láthatár fölött látható „Áldumás Csillaga“, azaz Áldomás Csillaga (Töhötöm nemzetségének szent csillaga) azaz az Esthajnalcsillag (Venusz) .

A csillagászat magyar nyelvű bibliográfiája – Online

Schalk Gyula: Az ősmagyarok csillagos ege, 2008. augusztus 7.

Magyar Csillagászattörténet – Magyar csillagnevek…
Mizser Attila : Magyar embernek magyar eget!

The post Ma jön el a Csillagzivatar – A Részögembör csillagcsömöre ! appeared first on Hunita.

Ma van a napja ! Kisasszony hava 12.-én…

Ma záporzik a csillagcsömör, ma zuhog a Részög Embör csillaghányása…
A csillagokat hajdan még ösmerő szőregiek nyelvén Részög Embör, de görögködőn persze Perszeusz (Περσεύς) csıllagzatja lassan tántorogva kúszik föl az égön… Mindig a szokásos útján a Fogadója után, a kéttetejű csárda, görögködőn Kassziopeia (Κασσιόπεια), szőregiesen mög csak a Korcsma felé.

A forró nyár végén éppen e napokban augusztus 12-13.-án csodálható a Részög embör sziporkázó csıllaghányása (hellénkedőn a Perszeidák) az égen.  Ez az egész évnek az egyik legjelentősebb hullócsıllag-zuhataga (görögösködőn meg meteorraja).

Már az elmúlt napokban is csillantak a fényköppenetek az Égi Korcsma táján…
Az elmúlt éjjeleken is láttam már fél-fél percenként eggyet-eggyet suhanni…

A Részög Embör csillagcsömörének avagy Perszeidáknak első ismert (jegyzett) megfigyelése i.sz. 36-ban történt Kínában. A csillóhullagraj szülőégitestje egy üstökös, a Részögembör (csillagcsömör)üstököse (betegesen angolkodón: 109P/Swift-Tuttle), amelyről szintén vannak följegyzések már az ókori Kínából. 

Az újkorban 1836-ban a belga (vallon-flamand) Adolphe Quetelet [ejt: Kwetle] írta le …

Majd alaposabban 1866-ban az olasz csillagász, Giovanni Virginio Schiaparelli [ejt: Szkjaparelli]

bizonyította az üstökös és a Részögembörös hullócsillag-zápor közötti összefüggést…

No persze Perszeidáskodnak a magyarul sem tudó, se nem érző internáci okoskodók. Lássuk hát Őt is !

Perszeusz (Περσεύς) Medusza fejével (Antonio Canova 1801-es szobra, a Vatikáni Múzeumban)

Perszeusz, a görög hitregékben Zeusznak a fia. Anyja argoszi királylány, Danaé, akit Zeusz éppen aranyeső képében termékenyített meg a történet szerint. Perszeusz aranyesőként fogant ! Milyen érdekes ! Lehet, hogy már ez a leírás is a hullócsillagraj (ókori) sejtésére, talán ismeretére is utal… 

Magyarul e Szép Embört Szőreg vidékén csak Részög Embör névön emlögették…
Hát… a csillagkép tántori állása szerint inkább Részög Embör, mint csodálatos dalia…

A Részög Embörrül nem közlök képöt, olyat már mindönki láthatott…
De ím az égbolt görögös nézete :

Ahonnan pedig a hullócsillagrajzás indul, az éppen a Részög Embör fölfelé kandikáló feje…

A Részög embör csıllagcsömöre…

Az északi irányba nézve láthatjuk a legszebb raj(tag)okat…

Amikor a Részög embör csıllagkép még alacsonyan van a látóhatáron, a csilló hullagok száma kisebb, de azok hosszabb utat tesznek meg a légkörben. Nyomuk gyakran többszínű, és hosszabb is a csík. Ezek megcsodálására az öreg este (21-23 óra közötti időszak) alkalmas…

A Részög-raj igen magas csıllagzáporarány / zuhhabőség (ZHR) értékekkel jelentkezik.
(Mögjegyzendő: A ZHR az egy óra alatt megfigyelhető rajtagok száma, ha a radiáns a zenitben áll.)
Csodáljuk hát e csillaghulló csodát ma meg holnap éjjel ! Érdemös persze a részögösködésre némi borral-sörrel, de akár fröccsel is rákészülni…

Legalább ezen az éjszakán emléközzünk a Magyar Csillagokra !

Tegyünk hát róla, hogy minden magyar mögismerhesse a saját csıllagaıt !

Az égbolt tele van magyar csillagjainkkal. Csak észre köll őket vönni ! A hajnali égbolton a láthatár fölött látható „Áldumás Csillaga“, azaz Áldomás Csillaga (Töhötöm nemzetségének szent csillaga) azaz az Esthajnalcsillag (Venusz) .

A csillagászat magyar nyelvű bibliográfiája – Online

Schalk Gyula: Az ősmagyarok csillagos ege, 2008. augusztus 7.

Magyar Csillagászattörténet – Magyar csillagnevek…
Mizser Attila : Magyar embernek magyar eget!

The post Ma jön el a Részögembör csillagcsömöre ! appeared first on Hunita.

Kis csapatommal Szászrégen fölött szálltunk vízre a Görgény patak torkolata fölött, ahol a Maros már evezhető…

Ahogyan Petz-ősöm is tette, két hét alatt szinte napra pontosan értünk Szegedre.

Az Ő képes naplójához, annak 100 éves tükréül megírtam a magamét, és meg is jelentettem (több más tanulmánnyal fűszerezve) könyvben:

Ím : Maros – a Hű Folyó…

Azután is eveztünk… a román EU-csatlakozás előtt… Az iható Marosért…

Túra a tiszta Marosért – (Vajda György, Marosvásárhely)

Szeretném, ha lenne valami, amiben oláh meg magyar egyet érthetne :
A Természet… azaz Dél-Erdélyben a Maros tisztelete és szeretete.

Mindannyian pihenhetünk, úszhatunk és üdülhetünk a Maros partján, ilyen rekkenő melegekben, ha megőrizzük Marosunkat üdének, tisztának, sőt ihatónak !

Marosfőtől Marostőig

Idén is indulunk !
A 120. évfordulón… Evezünk Régentől végig a Maroson !
A Tiszánál megállunk… Tisza biz egy falu a Maros mentén… a Maros meg végül a Tiszába torkollik…

Az iható Marosért evezünk…

Támogatókat örömmel látunk. Akár csatlakozókat is, de csak igen gyakorlottakat, hiszen a Maros fölsőbb folyása igen vadregényes… néhol régi malomgátakkal, másutt ipari szörnyépítményekkel is veszélyes…
Az érintetlen természet azonban vissza-visszaköszön…
A Hű Folyó partján mi magyarok otthon vagyunk !

Vida Róbert Tanár Úr, a Klauzál-Radnóti Gimnázium történelem tanára, akivel csaknem minden melengető hétvégén Nagylaktól Szegedig evezünk, szívesen vállalja a veteránok és gyakorlott öregdiákok fölkészítését…

A könyv pedig immár a harmadik képes naplóval is gazdagabban újra megjelenik !!!

Dr. Szabó László

Ajánlott olvasmány még :

Túra a tiszta Marosért

Vendégváró gátőrtanya a Maros partján

Tisztább Marost! (2006-07-09 , Webradio)

Megérkeztek Szegedre a Maros túra résztvevői (2004-08-04, Webradio)

Evezőkkel végig a Maroson (2004-06-04, Webradio)

Holt-Maros – Volt-Maros

Szabó Bendegúz (7 éves szögedi legényke) szerint nem „holt” az, csak „volt”… Él az még… Csak már nem a Maros része…

Szabó László a Holt-Maros teljes rehabilitációját javasolja (2011.02.24. Szegedma)

„… kívánatos lenne a teljes szakaszt  rehabilitálni. Ez példaértékű lehetne a Maros többi holtágának életrekeltéséhez is, mely egy összefüggő és üdítő parkerdő-láncolatot vonhatna Szegedtől egészen Makóig, vagy még tovább, akár Aradig is…”

A Holt-Maros védettsége… – a tények tükrében

” Még 2003-ban, 8 esztendővel ezelőtt indítványoztam Szeged (és határa) természeti értékeinek védetté nyilvánítását. Természetvédő képviselőtársaim – Makrai László és Molnár Gyula – támogatásával terjesztettem elő az indítványt. A természetvédelem érdekében folytatott „tavaszi hadjárat”-ot a napirendről is leszavaztatta akkor a polgármester és a baltöbbség. Azóta pihent az ügyirat (a több, mint 100 oldalas szakértői javaslattal egyetemben) a városháza fiókjaiban szebb jövendőről álmodozva… ” – Most meg (2011-ben) maga terjeszti elő !!! Milyen érdekes! Csak nem pénz(mozgás) van a háttérben?! Ahogy szokott…

A teljes cikket ide (vagy a képre) kattintva olvashatja el!

Holt-Maros: Szeged Velencéje (2009.04.24. Szegedma)

A Holt-Maros életrekelt(és)e… – meg a 7 éve halogató irodavezetői „válasz”

Holt-Maros á la Szeviép , és az ellenérvek

Környezetrombolás, természetpusztítás „Holt-Maros rehabilitáció „

A Holt Maros rehabilitációja ( Sűrgősségi beadvány 2003. 04.08.)

Folytatódhat a Holt-Maros rehabilitációja? (2011-02-08, Szegedma)

Védetté nyilvánítják a Holt-Maros területét (2011-02-11, Délmagyarország)

A Magyar Nemzet cikke ( a fönti írásra rákattintva nagyítható )

Szeged természeti értékei – TiszapartTV

Szeged természeti értékeinek védettsége

A balvezetés apparátusának halogató válasza Szeged természeti értékeinek védetté nyilvánítása indítványhoz:
” Az egyeztető tárgyalások lefolytatását követően van lehetőség a védelemre javasolt területek védetté nyilvánítását Közgyűlés elé terjeszteni. Ennek várható ideje 2004. IV. negyedév. „

…Azóta sem került napirendre…

A teljes írást – az iroda „ajánlását” ide kattintva olvashatja el!

Áprily Lajos

Tutajok

Állunk a parton. Szép aranymadár
acélos fényű hullámokra száll:

Tollászkodik a zengő-szárnyu nap,
felé fehérlő foltok siklanak.

Nagy méltósággal, mint a hattyuraj,
a fordulóban úszik hat tutaj.

Vizen derengő ősi fantomok,
keletre lengő vízi vándorok.

Kormánylapátról gyöngyeső pereg
habloccsanásra. „Meddig, emberek?”

„Zámig.” – A válasz tompa és komor
s mélységes, mint a munka és nyomor.

Alkonyba búgó titkos harsona,
úgy zendül, mintha Thamust mondana.

S tűnnek, haladnak, szürke hat madár,
hét napja és hét éjszakája már

TUTAJOK A TISZÁN…

A némán ballagó vizen
Tutajok úsznak szeliden.
Nekem mindegyik izenet,
Mely megállítja szivemet.

The post Régentől végig a Maroson – Petz-evicke 120 évre appeared first on Hunita.

Kis csapatommal Szászrégen fölött szálltunk vízre a Görgény patak torkolata fölött, ahol már a Maros éppen evezhető…

Ahogyan Petz-ősöm is tette, két hét alatt szinte napra pontosan értünk Szegedre.

Az Ő képes naplójához, annak 100 éves tükréül megírtam a magamét és meg is jelentettem (több más tanulmánnyal fűszerezve) könyvben:

Ím : Maros – a Hű Folyó…

Azután is eveztünk… a román EU-csatlakozás előtt… Az iható Marosért…

Marosfőtől Marostőig

Idén is indulunk !
A 120. évfordulón… Tiszától Tiszáig evezünk a Maroson !
Tisza biz egy falu a Maros mentén… a Maros meg végül a Tiszába torkollik…

Támogatókat örömmel látunk. Akár csatlakozókat is, de csak igen gyakorlottakat, hiszen a Maros fölsőbb folyása igen vadregényes… néhol régi malomgátakkal, másutt ipari szörnyépítményekkel is veszélyes…
Az érintetlen természet azonban vissza-visszaköszön…
A Hű Folyó partján mi magyarok otthon vagyunk !

Vida Róbert Tanár Úr, a Klauzál-Radnóti Gimnázium történelem tanára, akivel csaknem minden melengető hétvégén Nagylaktól Szegedig evezünk, szívesen vállalja a veteránok és gyakorlott öregdiákok fölkészítését…

A könyv pedig immár a harmadik képes naplóval is gazdagabban újra megjelenik !!!

Dr. Szabó László

Ajánlott olvasmány még :

Túra a tiszta Marosért

Vendégváró gátőrtanya a Maros partján

Tisztább Marost! (2006-07-09 , Webradio)

Megérkeztek Szegedre a Maros túra résztvevői (2004-08-04, Webradio)

Evezőkkel végig a Maroson (2004-06-04, Webradio)

Holt-Maros – Volt-Maros

Szabó Bendegúz (7 éves szögedi legényke) szerint nem „holt” az, csak „volt”… Él az még… Csak már nem a Maros része…

Szabó László a Holt-Maros teljes rehabilitációját javasolja (2011.02.24. Szegedma)

„… kívánatos lenne a teljes szakaszt  rehabilitálni. Ez példaértékű lehetne a Maros többi holtágának életrekeltéséhez is, mely egy összefüggő és üdítő parkerdő-láncolatot vonhatna Szegedtől egészen Makóig, vagy még tovább, akár Aradig is…”

A Holt-Maros védettsége… – a tények tükrében

” Még 2003-ban, 8 esztendővel ezelőtt indítványoztam Szeged (és határa) természeti értékeinek védetté nyilvánítását. Természetvédő képviselőtársaim – Makrai László és Molnár Gyula – támogatásával terjesztettem elő az indítványt. A természetvédelem érdekében folytatott „tavaszi hadjárat”-ot a napirendről is leszavaztatta akkor a polgármester és a baltöbbség. Azóta pihent az ügyirat (a több, mint 100 oldalas szakértői javaslattal egyetemben) a városháza fiókjaiban szebb jövendőről álmodozva… ” – Most meg (2011-ben) maga terjeszti elő !!! Milyen érdekes! Csak nem pénz(mozgás) van a háttérben?! Ahogy szokott…

A teljes cikket ide (vagy a képre) kattintva olvashatja el!

Holt-Maros: Szeged Velencéje (2009.04.24. Szegedma)

A Holt-Maros életrekelt(és)e… – meg a 7 éve halogató irodavezetői „válasz”

Holt-Maros á la Szeviép , és az ellenérvek

Környezetrombolás, természetpusztítás „Holt-Maros rehabilitáció „

A Holt Maros rehabilitációja ( Sűrgősségi beadvány 2003. 04.08.)

Folytatódhat a Holt-Maros rehabilitációja? (2011-02-08, Szegedma)

Védetté nyilvánítják a Holt-Maros területét (2011-02-11, Délmagyarország)

A Magyar Nemzet cikke ( a fönti írásra rákattintva nagyítható )

Szeged természeti értékei – TiszapartTV

Szeged természeti értékeinek védettsége

A balvezetés apparátusának halogató válasza Szeged természeti értékeinek védetté nyilvánítása indítványhoz:
” Az egyeztető tárgyalások lefolytatását követően van lehetőség a védelemre javasolt területek védetté nyilvánítását Közgyűlés elé terjeszteni. Ennek várható ideje 2004. IV. negyedév. „

…Azóta sem került napirendre…

A teljes írást – az iroda „ajánlását” ide kattintva olvashatja el!

Áprily Lajos

Tutajok

Állunk a parton. Szép aranymadár
acélos fényű hullámokra száll:

Tollászkodik a zengő-szárnyu nap,
felé fehérlő foltok siklanak.

Nagy méltósággal, mint a hattyuraj,
a fordulóban úszik hat tutaj.

Vizen derengő ősi fantomok,
keletre lengő vízi vándorok.

Kormánylapátról gyöngyeső pereg
habloccsanásra. „Meddig, emberek?”

„Zámig.” – A válasz tompa és komor
s mélységes, mint a munka és nyomor.

Alkonyba búgó titkos harsona,
úgy zendül, mintha Thamust mondana.

S tűnnek, haladnak, szürke hat madár,
hét napja és hét éjszakája már

TUTAJOK A TISZÁN…

A némán ballagó vizen
Tutajok úsznak szeliden.
Nekem mindegyik izenet,
Mely megállítja szivemet.

The post Tiszától a Tiszáig a Maroson – Petz-evicke 120 évre appeared first on Hunita.

Ma van a napja! Kisasszony hava 12.-én…

Ma záporzik a csillagcsömör, ma zuhog a Részög Embör csillaghányása…
A (szőregiek nyelvén) Részög Embör (görögködőn Perszeusz / Περσεύς) csıllagzatja lassan tántorogva kúszik föl az égön… Mindig a szokásos útján a Fogadója után, a kéttetejű csárda (görögködőn Kassziopeia / Κασσιόπεια , szőregiesen mög Korcsma) felé.

A nyár végén éppen e napokban augusztus 12-13.-án csodálható a Részög embör sziporkázó csıllaghányása (hellénkedőn a Perszeidák) az égen.  Ez az egész évnek az egyik legjelentősebb hullócsıllag-zuhataga (görögösködőn meteorraja).

Már az elmúlt napokban is csillantak a fényköppenetek az égi korcsma táján…
Tegnap éjjel is láttam már fél percenként eggyet-eggyet suhanni…

A Részög Embör csillagcsömörének avagy Perszeidáknak első ismert (jegyzett) megfigyelése i.sz. 36-ban történt Kínában. A csillóhullagraj szülőégitestje egy üstökös (angolkodón: 109P/Swift-Tuttle), amelyről szintén vannak följegyzések már az ókori Kínából. 

Az újkorban 1836-ban a belga (vallon-flamand) Adolphe Quetelet [ejt: Kwetle] írta le …

Majd 1866-ban az olasz csillagász, Giovanni Virginio Schiaparelli [ejt: Szkjaparelli]

bizonyította az üstökös és a Részög Embörös hullócsillag-zápor közötti összefüggést…

Perszeusz (Περσεύς) Medusza fejével (Antonio Canova 1801-es szobra, a Vatikáni Múzeumban)

Perszeusz, a görög hitregékben Zeusznak a fia. Anyja argoszi királylány, Danaé, akit Zeusz éppen aranyeső képében termékenyített meg a történet szerint. Milyen érdekes ! Lehet, hogy már ez a leírás is a hullócsillagraj (ókori) ismeretére utal… 

Magyarul a Szép Embört Szőreg vidékén csak Részög Embör névön emlögették…
Hát… a csillagkép állása szerint inkább Részög Embör, mint csodálatos dalia…

A Részög Embörrül nem közlök képöt, olyat már mindönki láthatott…
De ím az égbolt görögös nézete :

Ahonnan pedig a hullócsillagrajzás indul, az éppen a Részög Embör kandikáló feje…

A Részög embör csıllagcsömöre…

Az északi irányba nézve láthatjuk a legszebb raj(tag)okat…

Amikor a Részög embör csıllagkép még alacsonyan van a látóhatáron, a csilló hullagok száma kisebb, de azok hosszabb utat tesznek meg a légkörben. Nyomuk gyakran többszínű, hosszabb csík. Ezek megcsodálására az este (21-23 óra közötti időszak) alkalmas…

A Részög-raj igen magas csıllagzáporarány / zuhhabőség (ZHR) értékekkel jelentkezik.
(Megjegyzendő: A ZHR az egy óra alatt megfigyelhető rajtagok száma, ha a radiáns a zenitben áll.)
Csodáljuk hát e csillaghulló csodát ma meg holnap éjjel ! Érdemös persze a részögösködésre némi borral-sörrel, de akár fröccsel is rákészülni…

Legalább ezen az éjszakán emléközzünk a Magyar Csillagokra !

Tegyünk hát róla, hogy minden magyar mögismerhesse a saját csıllagaıt !

Az égbolt tele van magyar csillagjainkkal. Csak észre köll őket vönni! A hajnali égbolton a láthatár fölött látható “Áldumás Csillaga“, azaz Áldomás Csillaga (Töhötöm nemzetségének szent csillaga) azaz az Esthajnalcsillag (Venusz) .

A csillagászat magyar nyelvű bibliográfiája – Online

Schalk Gyula: Az ősmagyarok csillagos ege, 2008. augusztus 7.

Magyar Csillagászattörténet – Magyar csillagnevek…
Mizser Attila : Magyar embernek magyar eget!

The post Ma jön el a Részög Embör csillagcsömöre ! appeared first on Hunita.

Dankó Pista szülinapján érdemes szót ejteni a magyar muzsikáról… zenéről, dalról és nótáról is.
Mi nekünk a magyar nóta ? – Fakuló emlék…
Mi nekünk ma Dankó Pista ? – Egy név ? Mi több ? … Nóta !!! Muzsika !!!

Dankó félezernyi nótájával harcolt sikerrel a német muzsika ellen !

Ma már ennek jelentőségét is nehéz fölfognunk. Mára a magyar dal és nóta végső vesztésre áll – ha el nem veszett – az idegen „zenei” mocsokkal, azazhogy inkább zajjal és lelki szennyezéssel szemben, amely elönti Hazánkat minden (szenny)csatornán.
Petőfi rádióján, a 200. szülinapját ünneplendő a neve alatt is csak ömlik az idegen genny…
Anglonáci terror, idegenimádat minden szinten !
Böcsületes Magyar dal meg vigalom helyett…

Ma már talán föl sem tűnik, mekkorát alkotott és mennyire helytállt zenei (kultúrális) őrhelyén Dankó Pista a maga idejében. Érezték, és tudták azonban ezt még kortársai.
Talán Bartók mondotta: Becsüljétek a magyar nótát ! Mert ennél csak rosszabb jöhet…

Jól tükrözi kortársa és korhely cimborája, Ady Endre verse a Dankói Nemzetfelfogást:

Magyar Dankó Pista áldjon meg az Isten,
Akinek lelke elvágyódik innen,
Akit kerget, hajszol sóvár, beteg vágya,
Akinek lelke magyar földön árva,
Megmenti, megtartja a te magyar lelked,
A te nagy bánatod, a te nagy szerelmed,
A te duhajságod, a te kacagásod…
Visszaadtál nekem egy vesztett világot !

Nem csak Adynak és nemzedékének, hanem az egész országnak adhat vissza „egy vesztett világot”.
Dankó működése beleolvad annak az izzó nemzeti föllendülésnek az áramlatába, mely a Kiegyezés után indult meg…

A Bach-korszak és a Kiegyezés utáni viszonyokat látva, Dankó felismerte az anyanyelv háttérbe szorítását. Olyan nemzeti öntudatra ébredést idézett elő szomorkás, szerelmes és vidám dalaival, amit korábban senki nem látott ! Dankó céltudatosan ment előre, s mutatta az utat a zenésztársaknak. Föllépésével bátorságra kapott az ország sok zenésze, s követték Őt.
Dankónak a zenei köznyelv kialakításában is óriási érdeme volt !

Blaha Lujza, „a nemzet csalogánya”, a magyar pacsirta éneke zeng, virágát éli a népszínmű, benne számtalan Dankó-dallal.
Cigányzenekarok alakulnak, s az ország lelkében ismét magyarrá válik. Kodály és Bartók mutattak rá a Dankó Pistát követő nagy „népdalgyári portékakészítők” működése kapcsán a nép igazi énekeire, régi értékeire, és működésükkel kinyitják ezeknek a tiszta forrásoknak csegéit. Ám, ahoz, hogy ez bekövetkezhessék, szükség van egy jókor, jó időben érkező kékszemű cigány költőre, aki képes fölrázni a nemzet szunnyadó lelkét szépséges, kedves, rabul ejtő dalaival, szívet tépő dallamaival.

Dankó Pista szobra (Margó Ede 1912. ) Európa első cigány-szobra

Dankó nótáinak száma közel félezerre rúg. Pósa Lajos, Gárdonyi Géza, Békefi Antal, Tömörkény István írtak szöveget a dalaihoz…

Dankó Pista születésének 155. évfordulója alkalmából még fogadással egybekötött DANKÓ – EMLÉKEST volt Szegeden, a Móra Ferenc Múzeum vártermében. De élt még a lelke lángja Telekné Tóth Ancsa pörgésében, izzásában…
Azóta már csöndben feledjük Őt…

A Dankó Pistás rendezvények lelke Telekné Tóth Anna, Dankó Pista kulturális örökségének lelkes fölkarolója volt. Ő azóta – talán érthetően a helyi sötét értetlenség és akadályoztatás miatt is – sorvasztó betegségében elhúnyt.

Így Dankó emlék-öröksége is gyorsabban fakulhat majd…

Emlékezzünk hát Dankó Pista születésnapján elvesztett patrónájára is, aki egykoron még a – teljesen értelmetlenül szétvert – Dankó-ház újraépítéséről is álmodott. A Városvédő Egyesület elnökeként ezt az álmot én tervezetté módosítottam. A panelok között a Dankó-ház helyén ugyanis ma semmi sem áll !

A Városellenes balvezetés azonban ezt sem támogatta, minden igazán szögedi tervet megfúrt, és máig is ellenez. Minél tudatlanabb a nép, annál több esélye lehet a mai toronyaljasoknak méltatlanul (is) félre vezetni a népeket és méltatlanul is a helyükön maradniuk…

Szeged belvárosa (hivatalosan is) a világörökség része (illene, hogy legyen). Ehhez pedig magyar nótáink és cigányzenészeink is elevenen hozzátartoznak!

A különleges hegedű, amelyen Dankó Pista neve olvasható, Schunda Vencel hangszergyáros budapesti műhelyében készült 1890-ben. Schunda Vencel gyárából elsősorban népi hangszerek kerültek ki, de nevéhez fűződik a pedálos cimbalom szabadalma is. A hangszer 1891-ben került Dankó Pistához, aki aradi koncertkörútján játszott rajta. A koncertek után Nikolits Döme aradi ügyvéd szerezte meg, később a Dugonics Társaságnak ajándékozta a nagy jelentőségű hangszert. A hegedű 1929-ben jutott a Móra Ferenc Múzeum tulajdonába, és azóta is a néprajzi gyűjtemény különleges darabja, restaurálására 2012-ben kerülhetett sor.

Dankó daltársulatával meghódította a Kárpátok ormait, Erdély bérceit, barátai lettek író- és költőfejedelmek. A föllépő művészek magyar ruhákban – nemzeti színű szalaggal átkötve, pántlikákkal, fokosokkal jelentek meg a színpadon, élükön Blaha Lujzával. Egyedül Dankó az, ki fehér zakóban járt. Valóságos kultúrmissziót folytatott a társulatával. Csakis magyar zeneszámokat játszottak. Dankó a magyar nóták szerzésére, s előadására buzdította társait, és sikeresen visszaszorították a ránktelepedő német nyelvű zengerájokat és kuplékat… Bár ma volna egy ilyen Dankónk !!!

Megérdemli Dankó Pista, a „cigány Petőfi”nevet, hogy érdemének megfelelően emlékezzünk munkásságára és számos szép dalára.

Most van a Nap lemenőbe’… Dankó Pista alakítója filmen Jávor Pál …

Juhász Gyula pedig így köszöntötte Dankó Pistát 1928-ban:

Juhász Gyula – Dankó Pistának

Dankó Pistának

Magyar Héten a magyar cigánynak
Hadd hódoljon a magyar dalos,
Hadd maradjon emléked szívünkben
Könnyharmatos, virágillatos.

Húzd rá cigány, te örök, te áldott,
Virulj mindig, dicső nótafa,
Halhatatlan híred ragyogását
Be ne födje feledés hava !

Zengj nekünk a vásárhelyi térről,
Dorozsmai malomról dalolj,
A szegedi boszorkány varázslat
Szálljon reánk a vonód alól !

Magyar bánat és magyar reménység
Muzsikádban ölelkezzenek,
Magyar múltból a magyar jövőbe
Így marsoljon új dalos sereg !

Diadalmas nótáid szavára
Némuljon az idegen silány,
Húzd szívébe az egész világnak
Igazunkat, szent magyar cigány !

1928

… és halljuk hát teljességében … végre Adytól itt egy jó vers, egy magyar vers !

Ady Endre: Dankó

Kanyargó Ér mentén fekete, magyar föld
Volt az én testemnek életet adója,
Földből élő ember az édesapám is,
Olyan rég nem szóltam magyar szóval róla.
Magyar ott a síkon, szívig magyar minden,
Magyar a vér is még az én ereimben.
Hej, hogy olyan ritkán emlékszem meg róla,
Hej, hogy messze tőlem az Ér-mosta róna !…
Nem tehetek róla !…
 

Énrólam talán ezt eleve rendelték,
Fáradt volt a lélek, hogy belém lehelték,
Novemberi nap volt, sárgult már a róna,
Nincs bennem elég tűz, nem tehetek róla !
 

Énbennem csak vágy van, messze-messzeszálló,
Valami névtelen, valami borzalmas,
Valami sóvárgó…
Úgy-úgy agyonhajszol, úgy-úgy kerget innen,
Úgy-úgy húz magához az idegen isten;
Keletről szakadt törzs napnyugatra szállnék,
Fénynek teremtődtem s árnyék lettem… árnyék…
Nincs bennem magyar tűz – mea culpa – nincsen…

*
Magyar Dankó Pista, áldjon meg az isten !
Kanyargó Ér mentén… Óh, szállj csak rám, álom ! –
Lássam meg a multat ! Aranyozott szárnyon
Borulj rám : hadd tudjak gyermekmódra sírni,
Szálljon meg oly kéj, mit nem lehet elbírni…
 

Tele van a szívem… Holdas, enyhe éjjel
Mámorossá tesznek erős vadvirágok,
Kábultan pihenve hallgatok egy nótát,
Gyermek szemeimből a könyű szivárog,
Egyszerre szakad rám kárhozat és éden,
Leányok nótáznak csendes faluvégen,
Reszket mellettem a vadba oltott rózsa…
Óh, szent, égből lopott, magyar lelkű nóta…
 

Magyar Dankó Pista, áldjon meg az isten,
Akinek a lelke elvágyódik innen,
Akit kerget, hajszol sóvár, beteg vágya,
Akinek a lelke magyar földön árva,
Megmenti, megtartja a te magyar lelked,
A te nagy bánatod, a te nagy szerelmed,
A te duhajságod, a te kacagásod…
Visszaadtál nekem egy vesztett világot !…

*
Kanyargó Ér mentén fekete, magyar föld
Volt az én testemnek életet adója,
Földből élő ember az édesapám is,
Olyan rég nem szóltam magyar szóval róla.
Visszajött az űzött, agyonhajszolt lélek,
Amit csak álmodtam, amibe’ csak hittem !…
Magyar Dankó Pista, áldjon meg az isten,
Hogyne szeretnélek, hogyne éltetnélek…

Ahogy Álmó fiam erre mondotta : Eeezt nem tanultuk ! Az iskolában…
Hát bizony az agyonerőltetett Ady-ból ez (is) kimaradt a Magyar Irodalomból !!!
(Hiszen máig is a kommunizmus kottája szerint oktatják gyermekeinket… nem magyarul…)

Végül a költészet után ím ma estére itt a magunkhoz méltó film :

Nótásan is Szöbb Jövendőnk
reményében

Szülinaposunk iránti tisztelettel:

Dr. Szabó László
Szögedi Védegylet
alapító

Olvasói válasz :

Van benne igazságod, de azért szól a Dankó Rádió is még azt hiszem (Sebesi Sándor)

Viszontválaszom : … De gyermekeink már nem is énekelnek ! Már az énekórákon sem…

The post Magyar Dankó Pista, Áldjon meg az Isten! appeared first on Hunita.

Ma záporzik, ma zuhog a Részög Embör csillaghányása…
A (szőregiek nyelvén) Részög Embör (görögködőn Perszeusz) csıllagzatja lassan tántorogva kúszik föl az égön… Mindig a szokásos útján a kocsmája után, a kéttetejű csárda (görögködőn Kassziopeia) felé.

A nyár végén éppen e napokban augusztus 12-13.-án csodálható a Részög embör sziporkázó csıllaghányása (a Perszeidák) az égen, mely az egész évnek egyik legjelentősebb hullócsıllag-zuhataga (görögösködőn meteorraja).

Már az elmúlt napokban is csillantak a fényköppenetek az égi korcsma táján…

A Perszeidák első ismert (jegyzett) megfigyelése i.sz. 36-ban történt Kínában. A csillóhullagraj szülőégitestje egy üstökös (angolkodón: 109P/Swift-Tuttle), amelyről szintén vannak följegyzések az ókori Kínából. 

Az újkorban 1836-ban a belga (vallon-flamand) Adolphe Quetelet [ejt: Kwetle] írta le …

Majd 1866-ban az olasz csillagász, Giovanni Virginio Schiaparelli [ejt: Szkjaparelli]

bizonyította az üstökös és a Részög Embörös hullócsillag-zápor közötti összefüggést…

Perszeusz (Περσεύς) Medusza fejével (Antonio Canova 1801-es szobra, a Vatikáni Múzeumban)

Perszeusz, a görög hitregékben Zeusznak a fia. Anyja argoszi királylány, Danaé, akit Zeusz éppen aranyeső képében termékenyített meg a történet szerint. Milyen érdekes ! Lehet, hogy már ez a leírás is a hullócsillagraj (ókori) ismeretére utal… 

A Részög Embörrül nem közlök képöt, olyat már mindönki láthatott…

Ahonnan pedig a hullócsillagrajzás indul, az éppen a Részög Embör kandikáló feje…

A Részög embör csıllagcsömöre…

Az északi irányba nézve láthatjuk a legszebb raj(tag)okat…

Amikor a Részög embör csıllagkép még alacsonyan van a látóhatáron, a csilló hullagok száma kisebb, de azok hosszabb utat tesznek meg a légkörben. Nyomuk gyakran többszínű, hosszabb csík. Ezek megcsodálására az este (21-23 óra közötti időszak) alkalmas…

A Részög-raj igen magas csıllagzáporarány / zuhhabőség (ZHR) értékekkel jelentkezik. (Megjegyzendő: A ZHR az egy óra alatt megfigyelhető rajtagok száma, ha a radiáns a zenitben áll.)
Csodáljuk hát e csillaghulló csodát ma meg holnap éjjel ! Érdemös persze a részögösködésre némi borral-sörrel, de akár fröccsel is rákészülni…

Legalább ezen az éjszakán emléközzünk a Magyar Csillagokra !

Tegyünk hát róla, hogy minden magyar mögismerhesse a saját csıllagaıt !

Az égbolt tele van magyar csillagjainkkal. Csak észre köll őket vönni! A hajnali égbolton a láthatár fölött látható “Áldumás Csillaga“, azaz Áldomás Csillaga (Töhötöm nemzetségének szent csillaga) azaz az Esthajnalcsillag (Venusz) .

Csillagzivatar – kazakul: Zsıldızda zsambur …

The post Ma lössz a Részög Embör csillagcsömöre ! appeared first on Hunita.

A nyár végén éppen e napokban augusztus 12-13.-án csodálható a Részög embör csıllaghányása (a Perszeidák) az égen, mely az egész évnek egyik legjelentősebb hullócsıllag-zuhataga (görögösködőn meteorraja).

A Perszeidák első ismert (jegyzett) megfigyelése i.sz. 36-ban történt Kínában. A csillóhullagraj szülőégitestje egy üstökös (angolkodón: 109P/Swift-Tuttle), amelyről szintén vannak följegyzések az ókori Kínából. 

Az újkorban 1836-ban a belga (vallon-flamand) Adolphe Quetelet [ejt: Kwetle] írta le …

Majd 1866-ban az olasz csillagász, Giovanni Virginio Schiaparelli [ejt: Szkjaparelli]

bizonyította az üstökös és a Részög Embörös hullócsillag-zápor közötti összefüggést…

Perszeusz (Περσεύς) Medusza fejével (Antonio Canova 1801-es szobra, a Vatikáni Múzeumban)

Perszeusz, a görög hitregékben Zeusznak a fia. Anyja argoszi királylány, Danaé, akit Zeusz éppen aranyeső képében termékenyített meg a történet szerint. Milyen érdekes ! Lehet, hogy már ez a leírás is a hullócsillagraj (ókori) ismeretére utal… 

A Részög Embörrül nem közlök képöt, olyat már mindönki láthatott…

Ahonnan pedig a hullócsillagrajzás indul, az éppen a Részög Embör kandikáló feje…

A Részög embör csıllagcsömöre…

Az északi irányba nézve láthatjuk a legszebb raj(tag)okat…

Amikor a Részög embör csıllagkép még alacsonyan van a látóhatáron, a csilló hullagok száma kisebb, de azok hosszabb utat tesznek meg a légkörben. Nyomuk gyakran többszínű, hosszabb csík. Ezek megcsodálására az este (21-23 óra közötti időszak) alkalmas…

A Részög-raj igen magas csıllagzáporarány / zuhhabőség (ZHR) értékekkel jelentkezik. (Megjegyzendő: A ZHR az egy óra alatt megfigyelhető rajtagok száma, ha a radiáns a zenitben áll.)
Csodáljuk hát e csillaghulló csodát ma meg holnap éjjel ! Érdemös persze a részögösködésre némi borral-sörrel, de akár fröccsel is rákészülni…

Legalább ezen az éjszakán emléközzünk a Magyar Csillagokra !

Tegyünk hát róla, hogy minden magyar mögismerhesse a saját csıllagaıt !

Az égbolt tele van magyar csillagjainkkal. Csak észre köll őket vönni! A hajnali égbolton a láthatár fölött látható “Áldumás Csillaga“, azaz Áldomás Csillaga (Töhötöm nemzetségének szent csillaga) azaz az Esthajnalcsillag (Venusz) .

Csillagzivatar – kazakul: Zsıldızda zsambur …

The post Ma zuhog a Részög Embör csillaghányása… appeared first on Hunita.

https://www.youtube.com/watch?v=M1avFX48Dds

Dankó félezernyi nótájával harcolt sikerrel a német muzsika ellen !

Ma már ennek jelentőségét is nehéz fölfognunk. Mára a magyar dal és nóta végső vesztésre áll – ha el nem veszett – az idegen „zenei” mocsokkal, azazhogy inkább zajjal és lelki szennyezéssel szemben, mely elönti Hazánkat minden (szenny)csatornán.
Petőfi rádióján a neve alatt is csak ömlik az idegen genny…
Anglonáci terror, idegenimádat minden szinten !
Magyar dal meg vigalom helyett…

Ma már talán föl sem tűnik, mekkorát alkotott és mennyire helytállt zenei (kultúrális) őrhelyén Dankó Pista a maga idejében. Érezték, és tudták azonban ezt még kortársai.
Talán Bartók mondotta: Becsüljétek a magyar nótát ! Mert ennél csak rosszabb jöhet…

Jól tükrözi cimborája, Ady Endre verse a Dankói nemzetfelfogást:

Magyar Dankó Pista áldjon meg az Isten,
Akinek lelke elvágyódik innen,
Akit kerget, hajszol sóvár, beteg vágya,
Akinek lelke magyar földön árva,
Megmenti, megtartja a te magyar lelked,
A te nagy bánatod, a te nagy szerelmed,
A te duhajságod, a te kacagásod…
Visszaadtál nekem egy vesztett világot !

Nem csak Adynak és nemzedékének, hanem az egész országnak adhat vissza „egy vesztett világot”.
Dankó működése beleolvad annak az izzó nemzeti föllendülésnek az áramlatába, mely a kiegyezés után indul meg.

A Bach-korszak és a kiegyezés utáni viszonyokat látva, Dankó felismerte az anyanyelv háttérbe szorítását. Olyan nemzeti öntudatra ébredést idézett elő szomorkás, szerelmes és vidám dalaival, amit korábban senki nem látott ! Dankó céltudatosan ment előre, s mutatta az utat a zenésztársaknak. Fellépésével bátorságra kapott az ország sok zenésze, s követték őt. Dankónak a zenei köznyelv kialakításában is óriási érdeme volt !

Blaháné magyar pacsirta éneke zeng, virágát éli a népszínmű, benne számtalan Dankó-dallal.
Cigányzenekarok alakulnak, s az ország lelkében ismét magyarrá válik. Kodály és Bartók mutattak rá a Dankó Pistát követő nagy „népdalgyári portékakészítők” működése kapcsán a nép igazi énekeire, régi értékeire, és működésükkel kinyitják ezeknek a tiszta forrásoknak zsilipjeit. Ám, hogy ez bekövetkezhessék, szükség van egy jókor, jó időben érkező kékszemű cigány poétára, aki képes felrázni a nemzet szunnyadó lelkét szépséges, kedves, rabul ejtő dalaival, szívet tépő melódiáival.

Dankó Pista születésének 155. évfordulója alkalmából még fogadással egybekötött DANKÓ – EMLÉKEST volt Szegeden, a Móra Ferenc Múzeum vártermében. De élt még a lelke lángja Telekné Tóth Ancsa pörgésében, izzásában…
Azóta már csöndben feledjük Őt…

A Dankó Pistás rendezvények lelke Telekné Tóth Anna, Dankó Pista kulturális örökségének lelkes fölkarolója volt. Ő azóta – talán érthetően a helyi sötét értetlenség és akadályoztatás miatt is – sorvasztó betegségében elhúnyt.

Így Dankó emlék-öröksége is gyorsabban fakulhat majd…

Emlékezzünk hát Dankó Pista születésnapján elvesztett patrónájára is, aki egykoron még a – teljesen értelmetlenül szétvert – Dankó-ház újraépítéséről is álmodott. A Városvédő Egyesület elnökeként ezt az álmot én tervezetté módosítottam. A panelok között a Dankó-ház helyén ugyanis ma semmi sem áll !

A Városellenes balvezetés azonban minden ilyen tervet ellenez. Minél tudatlanabb a nép, annál több esélye lehet a mai toronyaljasoknak méltatlanul (is) a helyükön maradniuk…

Dankó Pista szobra (Margó Ede 1912. )

Szeged belvárosa (hivatalosan is) a világörökség része (illene, hogy legyen). Ehhez pedig magyar nótáink és cigányzenészeink is elevenen hozzátartoznak!

A különleges hegedű, amelyen Dankó Pista neve olvasható, Schunda Vencel hangszergyáros budapesti műhelyében készült 1890-ben. Schunda Vencel gyárából elsősorban népi hangszerek kerültek ki, de nevéhez fűződik a pedálos cimbalom szabadalma is. A hangszer 1891-ben került Dankó Pistához, aki aradi koncertkörútján játszott rajta. A koncertek után Nikolits Döme aradi ügyvéd szerezte meg, később a Dugonics Társaságnak ajándékozta a nagy jelentőségű hangszert. A hegedű 1929-ben jutott a Móra Ferenc Múzeum tulajdonába, és azóta is a néprajzi gyűjtemény különleges darabja, restaurálására 2012-ben kerülhetett sor.

Dankó daltársulatával meghódította a Kárpátok ormait, Erdély bérceit, barátai lettek író- és költőfejedelmek. A fellépő művészek magyar ruhákban – nemzeti színű szalaggal átkötve, pántlikákkal, fokosokkal jelentek meg a színpadon, élen Blaha Lujzával. Egyedül Dankó az, ki fehér zakóban jár. Valóságos kultúrmissziót folytatott társulatával. Csakis magyar zeneszámokat játszottak. Dankó a magyar nóták szerzésére, s előadására buzdította társait, és sikeresen visszaszorították a ránktelepedő német nyelvű zengerájokat és kuplékat…

Megérdemli Dankó Pista, a „cigány Petőfi”, hogy érdemének megfelelően emlékezzünk munkásságára és számos szép dalára.

Nótásan is Szöbb Jövendőnk
reményében

Szülinaposunk iránti tisztelettel:

Dr. Szabó László
Szögedi Védegylet
alapító

Most van a Nap lemenőbe… Dankó Pista:  (Jávor Pál)

Juhász Gyula pedig így köszöntötte Dankó Pistát 1928-ban:

Juhász Gyula – Dankó Pistának

Dankó Pistának

Magyar Héten a magyar cigánynak
Hadd hódoljon a magyar dalos,
Hadd maradjon emléked szívünkben
Könnyharmatos, virágillatos.

Húzd rá cigány, te örök, te áldott,
Virulj mindig, dicső nótafa,
Halhatatlan híred ragyogását
Be ne födje feledés hava!

Zengj nekünk a vásárhelyi térről,
Dorozsmai malomról dalolj,
A szegedi boszorkány varázslat
Szálljon reánk a vonód alól!

Magyar bánat és magyar reménység
Muzsikádban ölelkezzenek,
Magyar múltból a magyar jövőbe
Így marsoljon új dalos sereg!

Diadalmas nótáid szavára
Némuljon az idegen silány,
Húzd szívébe az egész világnak
Igazunkat, szent magyar cigány!

1928

The post Magyar Dankó Pista, Áldjon meg az Isten! appeared first on Hunita.

1863-ban e napon született Pesten Apáthy István, – a későbbi állattan és élettan professzor – aki a Kolozsvárról Szegedre menekült egyetemünk nagyhírű tanára, tanszékalapítója lett.

Ő az idegrostok (neurofibrillumok) fölfedezője.
A mikrotechnika fejlesztésében – rögzítés, kettős beágyazás, átitatás (impregnációs eljárások) – évülhetetlen nagy eredményeket szerzett. 1921-ben Szegeden megszervezte az Állattani Intézetet, amelyet haláláig vezetett.

Erdély oláj megszállása után oláj börtönökben gyötörték a kirekesztők. Az országrabló olájok…
Három évre rá az ott szerzett szívbaja végzett vele. Azóta Szegeden, a Belvárosi temetőben nyugszik.

1922-ben elhunyt tudósunk nevét ma az egyetem egyik kollégiuma viseli, mellszobra az Árkádok alatt a Dóm téri pantheonban látható… Egy Szabad Magyarországon több tiszteletet érdemelne !!!

A 2018-as szülinapján készült e képem…

Meglátogatom minden évben… Sajnos senki sem koszorúzza.
Magam is csak tisztelettel adózom emlékének a gyermekeimmel…

Talán eljön majd annak is az ideje, hogy nagyjainkat méltóképpen ünnepeljük.
Ezáltal saját önbecsülésünkben magunkat is jobban megérthetjük majd…

The post Az idegrostok fölfedezője, Apáthy István szülinapján appeared first on Hunita.