Scroll To Top

„Az a nemzet, amelyik emlékeit veszni hagyja, az a saját síremlékét készíti és vesztesége az emberiségnek.”
Ipolyi Arnold

Tiszától a Tiszáig a Maroson – Petz-evicke 120 évre

1904-ben Petz István végigevezte a Marost. Tudomásunk szerint kajakkal először a történelemben.
Ezt kerek 100 évre rá megismételtem.

Kis csapatommal Szászrégen fölött szálltunk vízre a Görgény patak torkolata fölött, ahol már a Maros éppen evezhető…

Ahogyan Petz-ősöm is tette, két hét alatt szinte napra pontosan értünk Szegedre.

Az Ő képes naplójához, annak 100 éves tükréül megírtam a magamét és meg is jelentettem (több más tanulmánnyal fűszerezve) könyvben:

Ím : Maros – a Hű Folyó…

Azután is eveztünk… a román EU-csatlakozás előtt… Az iható Marosért

A csónakban sorban: Paulovics Péter, Onczay Péter, Fábry Sándor és kormányoz Dr. Szabó László

Marosfőtől Marostőig

Idén is indulunk !
A 120. évfordulón… Tiszától Tiszáig evezünk a Maroson !
Tisza biz egy falu a Maros mentén… a Maros meg végül a Tiszába torkollik…

Támogatókat örömmel látunk. Akár csatlakozókat is, de csak igen gyakorlottakat, hiszen a Maros fölsőbb folyása igen vadregényes… néhol régi malomgátakkal, másutt ipari szörnyépítményekkel is veszélyes…
Az érintetlen természet azonban vissza-visszaköszön…
A Hű Folyó partján mi magyarok otthon vagyunk !

Vida Róbert Tanár Úr, a Klauzál-Radnóti Gimnázium történelem tanára, akivel csaknem minden melengető hétvégén Nagylaktól Szegedig evezünk, szívesen vállalja a veteránok és gyakorlott öregdiákok fölkészítését…

A könyv pedig immár a harmadik képes naplóval is gazdagabban újra megjelenik !!!

Dr. Szabó László

Ajánlott olvasmány még :

Túra a tiszta Marosért

Vendégváró gátőrtanya a Maros partján

Tisztább Marost! (2006-07-09 , Webradio)

Megérkeztek Szegedre a Maros túra résztvevői (2004-08-04, Webradio)

Evezőkkel végig a Maroson (2004-06-04, Webradio)

Holt-Maros – Volt-Maros

Szabó Bendegúz (7 éves szögedi legényke) szerint nem „holt” az, csak „volt”… Él az még… Csak már nem a Maros része…

Szabó László a Holt-Maros teljes rehabilitációját javasolja (2011.02.24. Szegedma)

„… kívánatos lenne a teljes szakaszt  rehabilitálni. Ez példaértékű lehetne a Maros többi holtágának életrekeltéséhez is, mely egy összefüggő és üdítő parkerdő-láncolatot vonhatna Szegedtől egészen Makóig, vagy még tovább, akár Aradig is…”

A Holt-Maros védettsége… – a tények tükrében

” Még 2003-ban, 8 esztendővel ezelőtt indítványoztam Szeged (és határa) természeti értékeinek védetté nyilvánítását. Természetvédő képviselőtársaim – Makrai László és Molnár Gyula – támogatásával terjesztettem elő az indítványt. A természetvédelem érdekében folytatott „tavaszi hadjárat”-ot a napirendről is leszavaztatta akkor a polgármester és a baltöbbség. Azóta pihent az ügyirat (a több, mint 100 oldalas szakértői javaslattal egyetemben) a városháza fiókjaiban szebb jövendőről álmodozva… ” – Most meg (2011-ben) maga terjeszti elő !!! Milyen érdekes! Csak nem pénz(mozgás) van a háttérben?! Ahogy szokott…

A teljes cikket ide (vagy a képre) kattintva olvashatja el!

Holt-Maros: Szeged Velencéje (2009.04.24. Szegedma)

A Holt-Maros életrekelt(és)e… – meg a 7 éve halogató irodavezetői „válasz”

Holt-Maros á la Szeviép , és az ellenérvek

Környezetrombolás, természetpusztítás „Holt-Maros rehabilitáció „

A Holt Maros rehabilitációja ( Sűrgősségi beadvány 2003. 04.08.)

Folytatódhat a Holt-Maros rehabilitációja? (2011-02-08, Szegedma)

Védetté nyilvánítják a Holt-Maros területét (2011-02-11, Délmagyarország)


A Magyar Nemzet cikke ( a fönti írásra rákattintva nagyítható )

Szeged természeti értékei – TiszapartTV

Szeged természeti értékeinek védettsége

A balvezetés apparátusának halogató válasza Szeged természeti értékeinek védetté nyilvánítása indítványhoz:
” Az egyeztető tárgyalások lefolytatását követően van lehetőség a védelemre javasolt területek védetté nyilvánítását Közgyűlés elé terjeszteni. Ennek várható ideje 2004. IV. negyedév. „

…Azóta sem került napirendre…

A teljes írást – az iroda „ajánlását” ide kattintva olvashatja el!

Áprily Lajos

Tutajok

Állunk a parton. Szép aranymadár
acélos fényű hullámokra száll:

Tollászkodik a zengő-szárnyu nap,
felé fehérlő foltok siklanak.

Nagy méltósággal, mint a hattyuraj,
a fordulóban úszik hat tutaj.

Vizen derengő ősi fantomok,
keletre lengő vízi vándorok.

Kormánylapátról gyöngyeső pereg
habloccsanásra. „Meddig, emberek?”

„Zámig.” – A válasz tompa és komor
s mélységes, mint a munka és nyomor.

Alkonyba búgó titkos harsona,
úgy zendül, mintha Thamust mondana.

S tűnnek, haladnak, szürke hat madár,
hét napja és hét éjszakája már

Tutajok a Tiszán…
TUTAJOK A TISZÁN…

A némán ballagó vizen
Tutajok úsznak szeliden.
Nekem mindegyik izenet,
Mely megállítja szivemet.

Ossza meg:

Ha tetszik írásunk, ajánlhatja másoknak is!
A túlélés útja ma magyarul gondolkodni...

A szerzőről

Dr. Szabó László

A MAGYAR KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG ALAPÍTVÁNY ALAPÍTÓJA
CSALÁDORVOS, AKI HISZ A CSALÁDBAN,
DE NEM HISZ A GYÓGYÍTHATATLAN BETEGSÉGEKBEN,
NEMZETÜNK BETEGSÉGÉNEK ORVOSLÁSAKÉNT PEDIG HISZ MAGYARORSZÁG FÖLTÁMADÁSÁBAN

Kalendárium

Kalendárium

Illő napi filmajánló