1918-ban e napon született Perczel Zita magyar színésznő († 1996)

Leghíresebb filmjei :

• Meseautó (ff., magyar vígjáték, 1934)
• Budai cukrászda (ff., magyar vígjáték, 1935)

A legismertebb dal, amely Hozzá szólott :

De itt a teljes filmje is :

Meseautó

Ajánlott Könyve: A Meseautó magányos utasa (önéletrajz, Budapest, 2000)

Eggy évre rá pedig egy talán még bájosabb filmje …
Ajánlott ma estére… vagy más estére … vagy a jövőre hétre …
Kihagyni igazán kár lenne !

Budai cukrászda

Kassay Ilonka cukrász édesapja kis budai cukrászdájában. A család valaha jobb napokat látott, de Trianon tönkretette őket… Ilonka kedélyét ez sem tudja megtörni… Rajongva éli új életét a maradék Csonkország fővárosában…

The post Perczel Zita szülinapján appeared first on Hunita.

1868-ban Szelek (április) hava 26.-án született Sidney Harold Harmsworth, Rothermere első vikomtja Dublinban. A brit sajtómágnás és politikus – az Associated Newpapers Limited tulajdonosa – a Magyar Igazságtétel fő támogatója volt Nagy-Britanniában és az angolnyelvű nagyvilágban…

This photograph was known to have been published in the Daily Telegraph in 1914.

Már 1927-es első magyarországi körútja nyomán a Magyar Igazságtétel (revízió) egyik fő támogatójává vált. A jelentős magyar többségű területek azonnali visszacsatolását javasolta…
Az a furcsa, hogy mások, miért nem tettek ugyanígy ?!

Akkoriban a magyar közéletben fontos szerepet kapott a betöltetlen trón kérdése is. Fölvetődött Lord Rothermere személye is leendő Magyar Királyként : „Sohasem tudtam meg pontosan, hogyan és mikor keletkezett az elképzelés, hogy ezt a magas megtiszteltetést nekem ajánlják fel. Úgy tűnik, 1927 őszén, nem sokkal azután, hogy a békeszerződés revíziójának kérdéséről az első cikkem megjelent, egymástól függetlenül több ember fejében is megfogalmazódott. De sem én, sem a fiam nem tudtunk arról, hogy a mozgalom már akkor gyorsan terjedt, amikor 1928 tavaszán az első látogatást tettem Magyarországon.” (Lord Rothermere: My campaign for Hungary, 139. oldal) Ha akkor sikerül Őt királyunkká tenni, úgy Európa sorsa is egészen másképpen alakul…

Európa azonban azóta is viseli égő szégyenét. A szándékos igazságtalanság, a magyarellenes kirekesztés és a kisantant sovinizmusának támogatása folyik ma is. Ezek a sovinofil internáci politikusok szoktak fasisztázni bennünket kirekesztő szórakozásból…

Rothadó Európa!
Érdemes lenne végre, egy évszázad után az Ügynek az illő tisztességet megadni, és fontolóra venni Lord Rothermere tisztes ajánlatát !

Azután pedig itt az idő egy független Székelyországra !
Amely idővel Corpus Separatum gyanánt akár eggyesülhetne is a Magyar Anyaországgal Unióként.
(Akárcsak ahogyan hajdan a 12 pontban Erdély ügyében követelte azt a Magyar Nemzet…)

Dr. Szabó László
www.makultur.hu

Ajánlott még :

HRUSCSOV VISSZAADTA VOLNA A KÁRPÁTALJÁT… ám a honi hazaárulóink…

KÁRPÁTALJA MINDIG IS MAGYAR TERÜLET VOLT…

MI LESZ KÁRPÁTALJÁVAL?

ITT AZ IDŐ UKRAJNA TRIANONJÁRA !

The post Igazságot Magyarországnak ! – Lord Rothermere születése napján appeared first on Hunita.

Szelek havában száz esztendeje, éppen e napon született meg Gyalunk e remeke…

Férfiat énekelek

A Dugonics Társaság Széchenyi-ünnepére

Férfiat énekelek, lantom új dalra fölajzom,
Áhitat és kegyelet rózsáival ékesitem föl
És sarut oldva jövök antik mértékkel adózni
Annak, akit költők minden koszorúja megillet.
Mert maga vátesz volt, tisztán megmondva jövendőt,
Melynek fölragyogó napját Ő hozta nekünk el
S szörnyeteg árnyaival küzdött, aggódva, remegve.

Ódát érdemel ő, nem is ódát, ünnepi himnuszt,
Pindaroszi szavakat, melyek árja egekbe csapódik
S múló gyászokon át az örök fény ormait éri.
Ó de ma oly fájó nagyságra tekinteni mélyből,
Csonka világunkból fölnézni ily nagy egészre,
Törpék harca közül Atlas vállára meredni,
A hazai földnek gondját, aki bátran emelte
S hogy mégis mozog, ezt vallotta, hitte halálig.
Ó mily vátesz is ő: mély, bús pusztába kiáltó,
Századok éji ködét föltáró tünde szövétnek,
Mely a jövő hajnalt várván, virrasztva elégett.
Férfiat énekelek, ki a restül álmodozó hunt,
Messze kelet népét tettekre ragadva vezette
Tétlen tengésből diadalmas eszmei harcba !
Hol van most a magyar és hol van most a vezérlő,
Merre megyünk, meddig, vereségek népe, fejetlen,
Meddig paskol még bennünket a gyász s a gyalázat ?

Férfiat énekelek s remegő lélekkel idézem
Isten tűnt remekét, elszállt lelkét a magyarnak.
Őt, akiben szerelem üdvösség s kárhozat egyben
Élt e honért s népért s inkább omlott el a téboly
Szőnyegein, ám nem nézhette fajának elestét.
Döbling : rácsaidat megrázva figyelte vak éjben
Távol népe jaját, puskáknak tompa zenéjét,
Mint a magyar puszták rab oroszlánsarja, homályos
Emlékek s álmok pirkadtak néha agyában
Régi diétáról, új hídról, büszke folyóról,
Mely laza gátokon át harsogván törtet előre
És a szabadságnak tépett zászlója taréján.
Ó hány végtelenül ólmos és lassu napod múlt
S néha a méla magyar Bánát költője, a bomlott
És szilajon zokogó Lenau cincogja füledbe
Az eltűnt éden, vesztett föld síri keservét
S az idegen zsarnok pandúrja kutatta a titkod !
Én, e kései kor elfáradt lantosa, íme
Száz év tűnte után hívlak, jőjj el, soha jobban
Nem várt férfit e táj, soha inkább hőst, aki alkot
És e szörnyű kaosz szennyes vizein lebegő nagy
Lelke szaván ismét élet lesz s új Magyarország !

Szeged, 1926 április 25.

Férfiat énekelek… – Először Gyalunk a Dugonics Társaság Széchenyi-ünnepén vasárnap szerepelt vele 1926 április 25.-én, ahol erre az alkalomra írt költeményét olvasta föl. Ezen az esten Móra Ferenccel együtt szerepeltek. Móra a Szeged Széchenyi korában tárcáját olvasta föl.

Férfiat énekelek… – Először írásban csak 2 év múlva a Széphalom 1927. évi 1-3. számában jelent meg, majd utóbb a Fiatalok, még itt vagyok kötetében (57-58.o.)…
Péter László gyűjtésével került a Juhász Gyula Összesbe 1963-ban.

Szegeden talán a Széchenyi-szobrunk táján, a közkert tükrében, a Városháza táján…
a Széchenyi-térre illik leginkább e szögedi születésű Juhász Gyula költemény.

Az Ország minden pontján fogunk hasonlókat fölállítani…

A Költeményes Magyarország tervezetben verseket helyezünk ki, hogy honfitársaink szivébe ivódjon a Magyar Vers !

A hazafias nevelés új áramát kívánom beindítani,
hogy züllött horda helyett újra Nemzet legyen a Magyar !!!

Pados pihenő mellé…
hogy a leecsüccsenők olvashassák…

Többrétegű „törhetetlen” üvegbe vésetve a versek…

Ahol kézirat fönnmaradt, ott az eredeti kézírásnak megfelelően…

Napelemes önellátó rendszerben alkonyatkor világolni kezdenek a költemények… Ez lesz a Költe-kelte

 …

Minden Magyar Városba meg faluba találunk majd illő költeményt !!!

Tisztelettel :
Dr. Szabó László

www.makultur.hu

Ízelítőül…

További hasonló költemény-tervek más, jeles helyekre :

A CEGLÉDI PARKBAN

ARANY NYOMÁBAN

Berzsenyi

The post Férfiat énekelek… – Kerek száz esztendeje appeared first on Hunita.

Szeleczky Zita, Klára Terézia, magyar színésznő, a Vörös Terror üldözöttje.
Szülinapján érdemes elmerengeni rajta, miért is lett ő magyarként üldözött,
és hogyan nem került máig sem a méltón megérdemelt helyére mi Magyar Emlékezetünk ?!

Szeleczky Manó (Emmánuel) és Négyessy Amália lányaként született…

A két világháború közötti korszak talán legbájosabb magyar színésznője, aki bátran fölvállalta honleányi hazaszeretetét, ezért a magyarüldözők kirekesztették… A magyarüldözőket meg máig sem rekesztette ki senki… De hát ilyen a magyar : Halálosan, önpusztítóan befogadó… Ezért is élnek vissza a türelmünkkel… annyian meg annyira…

Petőfi Föl a szent háborúra ! versének egy „Hungarista Est” keretében (1944 novemberében) való szavalatáért , az orosz-kozák (orosz-ukrán) támadás elleni védekezésre buzdító Petőfi-versért a kirekesztő antimagyar Szovjet Népbíróság a távollétében elítélte Szeleczky Zitát, aki egészen a kommunista bukásig Haza sem térhetett…

Milyen időszerű is ezt ma megint harsogni az orosz-kozák (ukrán) azaz a kis-orosz nagy viharban :

Sok az orosz, nagy a száma,
Mi haszna ?
Több lesz ott a magyar; talán
Száz is jut egy oroszra.
És ha volnánk kevesebben,
Mint azok :
Hála isten, minket hí ugy
A világ, hogy magyarok !

Ne féljetek, gyermekink, ne
Féljetek,
Nem szúr által dárdájával
A vad kozák titeket;
[…]

Ajánlott : PETŐFI : FÖL A SZENT HÁBORÚRA !

Ha egy bő 10 millió magyar valóban átéli Petőfi szózatát, akkor így nézne ki a mai Csonkánál éppen kétszer nagyobb Magyarország (Dél-Fölvidékkel, Kárpátaljával, Észak-Erdéllyel meg kétmegyényi Bácskával) :

Gyáva vinnyogás, önsajnáló hazaárulás és defetizmus helyett itt az ideje méltón, Attila Népeként élni !!!

Szeleczky Zita számüzetésében 1951-ben megalapította az Argentínai Magyar Nemzeti Színházat, és föllépett emigráns német színházak előadásain is. 1949–1974 között a világ magyarlakta városait látogatta önálló műsoraival.

1993-ban a Legfelsőbb Bíróság felmentette az 1947-es koholt vádak alól, és teljes rehabilitációban részesítette. Még abban az évben Wass Alberttel együtt megkapták a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje kitüntetést. 1998 őszén hazatelepült. Érden élt és 1999 július 12.-én halt meg 84 esztendősen, gyermektelenül…

Végakaratának megfelelően Nekézsenyben, a család sírboltjában helyezték örök nyugalomra.

Filmjei :

• Méltóságos kisasszony (1936)
• Pusztai szél (1937)
• Pillanatnyi pénzzavar (1937–38)
• Fekete gyémántok (1938)
• Nehéz apának lenni (1938)
• Azúrexpressz (1938)
• Beszállásolás (1938)
• Szegény gazdagok (1938)
• A varieté csillagai (1938)
• Az utolsó Wereczkey (1939)
• Karosszék (1939)
• Áll a bál (1939)
• Bercsényi huszárok (1939)
• Gül Baba (1940)
• Sok hűhó Emmiért (1940)
• Rózsafabot (1940)
• Eladó birtok (1940)
• Édes ellenfél (1941)
• Leányvásár (1941)
• Egy éjszaka Erdélyben (1941)
• Tentazione (olasz film, magyar címe: Kísértés) (1942)
• Gyávaság (1942)
• Sziámi macska (1943)
• Magyar Kívánsághangverseny (1943)
• Zenélő malom (1943)
• Nászinduló (1943)
• II. Magyar Kívánsághangverseny (1944)
• Az első (1944)
• Vivir un instante (argentin film, magyar címe: Egy pillanatig élni, Diana Toldy néven) (1950)
• A Jávor (archív filmfelvétel) (1987)

Olvasnivaló Szeleczky Zitáról :

• Pusztaszeri László: Szép magyar élet. Szeleczky Zita pályaképe; Kairosz, Bp., 2012, ISBN 978-963-662-51-39
• Jávor Zoltán: Hit és magyarság. Szeleczky Zita élete és művészete; Délvidék Ház, Szeged, 2012 + CD, ISBN 978-963-08-4996-8
• Így szerették. Levél-vallomások Szeleczky Zitához, 1940-1999. Emlékkönyv; bev. Balog Zoltán, utószó Madár János; Rím, Bp., 2018

Ajánlott még :

A szovjet felszaba-dúlás napján…

Mi lesz Kárpátaljával?

HRUSCSOV VISSZAADTA VOLNA A KÁRPÁTALJÁT…

KÁRPÁTALJA MINDIG IS MAGYAR TERÜLET VOLT…

MI LESZ KÁRPÁTALJÁVAL?

UKRÁN NEONÁCIZMUS – MAGYARÜLDÖZÉS A KÁRPÁTALJÁN

A Facebook támogatja az ukrán neonácizmust…

Olvasói válasz :

Köszönöm Laci a magyar lélekért végzett kitartó munkádat.

Jó, hogy vagy.

Üdv : Gyula / Ádándi-Kiss Gyula

The post Szeleczky Zita születése napján appeared first on Hunita.

Vasarely tekinthető az optikai festészet, avagy az „op-art” atyjának és legjelentősebb képviselőjének, mind életműve, mind elméleti munkái révén, amelyekben a mozgást úgy jellemzi, mint „azt az erőszakot, amellyel a szerkezetek szemünk recehártyáján közvetlen ingert okoznak”.

Anyja a fölvidéki Nagyszombatból származó Csiszár Anna, apja pedig a Temesvárról Budapestre költözött Vásárhelyi Győző (Viktor) Lajos főpincér. Vasarely gyermekéveinek egy részét Pöstyénben töltötte, majd 1908-ban a család Budapestre költözött. A gyermek neve ezentúl Vásárhelyi Győző lett. A vendéglátás és a színház világa veszi körül : nagynénje, Vásárhelyi Vilma a Nemzeti Színház színésznője, majd a Fővárosi Orfeum és a Tarka Színpad tagja.

1921 és 1925 francia és német nyelvű üzleti levelezést tanult és szerzett felső kereskedelmi iskolai érettségi bizonyítványt. 1922-ban Podolini-Volkmann Artúr Szabad Képzőművészeti Rajz- és Festőiskolájába járt az esti aktrajzolásra, emellett megtanulta a festék-előállítást, a vászonalapozást, a keretkészítést. 1925-től segédkönyvelő lett a „Labor” Gyógyszer- és Vegyészeti Gyárban, itt kapta első reklámgrafikusi megbízásait is, emellett orvostudományi tanulmányokban mélyedt el.

1929 és 1930 között a budapesti Bauhaus-iskolaként megnyíló Műhely tanulója volt, amelyet 1928-ban alapítottak festők, építészek, technológiai szakemberek, akik előzőleg jelen voltak az Új Építők Társaságának megalakulásánál is.

1935-ban orvosi kiadványok reklámmellékleteit készítette Roger Bessard kiadójában, akivel társult, ezzel anyagi helyzete végre biztossá vált. Művészi grafikai tervezést oktató saját szabadiskola alapítását tervezte, de ez a terve nem valósul meg.

1939 A párizsi Flore kávéházban megismerkedett a divatszalont vivő Denise Renével (született Denise Bleibtreu, 1913–2012). 1944 február 13.-án Párizsban megnyílt a Galerie Denise René (rue La Boétie 124.) első kiállítása, Vasarely rajzai és grafikai kompozíciói címmel. Vasarely ettől kezdve Denise Renével közösen alakította ki a galéria művészeti programját. 1929–1939/1945 közötti éveit később Grafikai korszakának, a kezdeti figuratív és gesztuális festői periódusát pedig, sikerei ellenére, Tévutaknak nevezte.

1946−1951 A Galerie Denise René a geometrikus absztrakt, majd a kinetikus művészet kizárólagos képviselete felé indul a Peintures abstrait (Absztrakt festészet), I er Salon des Réalités Nouvelles (Az új valóságok első szalonja) és a KlarForm (1951) kiállításokat követően. A fordulat főszereplője Vasarely.

1947−1954 Belle Isle tengerpartján, majd Gordes-ban (La Vaucluse megye) töltött nyaralásain a fény reflexiójának megfigyelése optikai vizsgálódásra inspirálta, ami megjelent a Belle Isle- és a Kristály-korszak absztrakt festményein. A párizsi metró csempeburkolatán megfigyelt finom hajszálrepedések ihletik a Denfert-korszak műveit. Belekezdett a térlátással, a mélységérzékeléssel kapcsolatos kutatásaiba. Életműve párhuzamosan haladt a modern látáskutatással.

1951−1954 Arcueil-be költözik. Fekete–fehér-korszaka elvezeti sajátos kinetikus művészete alapelveihez. Rajzai fölnagyításából létrehozta a Fotografizmusait. Szitanyomatokat készített és megalkotta első „kinetikus mélyrelief”-jeit. A Hommage à Malevitch művét felhasználta 1954-ben, a Carlos Raúl Villanuevával közösen tervezett első építészeti munkájában, a Caracasi Egyetem kerámiafalán.

1955 A Galerie Denise Renében megnyílt a kinetikus művészet első nagy nemzetközi kiállítása: a Le Mouvement vagyis A mozgás. Az egyetlen sárga papírlapra nyomott katalógusában Vasarely közzétette a Sárga Kiáltványát.

1959−1961 Szabadalmaztatja a szín és forma egységén alapuló plasztikai egység című találmányát, amely Plasztikai ABC-je alapjául szolgál.

1967 Gestalt-kísérleteivel a látásban rejlő bizonytalanságot, az optikai csalódást, a mozgás képi illúzióját modellezi.

1967−1981 között „A színes város” utópisztikus építészeti gondolatait a Plasti-Cité (1970) könyvében adta közre. Több köztéri szobrot adományozott Magyarországnak, a pécsi Zsolnay Porcelángyárral együttműködve a budapesti Déli pályaudvar 1974-es murális művét, majd 1977-es mázas kerámiaplasztikáját is.

1968 Vasarely 123 szitanyomatot ajándékozott a budapesti Szépművészeti Múzeumnak. Harmincöt év után először látogatott Budapestre. 1969 Retrospektív kiállítása nyílott a budapesti Műcsarnokban. A megnyitón jelen volt a művész és családja, Denise René, valamint a Galerie Denise Renét tulajdonló családtagok.

Még a Renault címerét is Ő tervezi :

1969−1977 Nemzetközi hírű művészek (köztük Josef Albers, Jean Arp, Sonia Delaunay, Le Corbusier) huszonhat geometrikus absztrakt és kinetikus művét küldte a Janus Pannonius és a Szépművészeti Múzeumnak. Három festményét a Szépművészeti Múzeumnak adományozta, a Műcsarnok XX. századi magyar származású művészek külföldön című kiállítása alkalmával.

1970−1996 Gordes-ban kialakították a Vasarely Didaktikai Múzeumot. 1976 Aix-en-Provence-ban a művész tervei alapján felépült a Fondation Vasarely – Centre Architectonique, magyarul a Vasarely Alapítvány – Építészeti Központ.

Azután szülővárosában, Pécsett július 14.-én megnyílt a Vasarely Múzeum …

1981 szeptember 24.-én aláírta a Budapest részére tervezett Vasarely Múzeum adománylevelét. Ennek nyomán 1983 tavaszán megnyílt az első Vasarely-kiállítás a Szépművészeti Múzeumban, ahol a művész előadást tartott alapítványi tevezeteiről. 1987. május 8-án a művész jelenlétében megnyílt az óbudai Vasarely Múzeum, amelyben 411 műtárgy és 92 kiadványból álló könyvtár található.

1989 Budapesten bejegyezték a Vasarely Alapítványt, amely sokszorosító műhelyt működtetett és szitanyomatokat értékesített, egyben a nyugati emigráns magyar művészeket dokumentálta.

Victor Vasarely 91 éves korában, 1997 március 15.-én hunyt el Párizsban.

The post Victor Vasarely – Vásárhelyi Győző szülinapján appeared first on Hunita.

Ha kommunizmus nép- és hagyományirtó rémét sikerült volna kitörölnünk a múlt mocskából, akkor ma üde tisztán a SZÁRAZ SZERDA napjára virradtunk volna !

Azt csak remélni merem, hogy minden embertársam tudatában van ma a Száraz-szerda napjának és ennek a súlyának. Hiszen az asszonyoknak ma dolgozni nem illik, sőt nem is szabad!

A Húsvét után következő szerdának a szögedi tájon „forgószerda” a neve, amely asszonyi dologtiltó nap.

Tulajdonképpen ez a régi magyar „Nők Napja”. Nem az ízetlen, kommersz „Nemzetközi Nőnap” hangulatával, hanem a magyar hagyomány minden szépségével az „Asszonyok Napja”. Valóban az, amikor a házi urak úgy ünneplik, hogy nem hagyják dolgozni, jobban mondva kikímélik asszonyaikat…

Lányoknak persze nem szégyen a munka! Ezen a napon se…

Mitől száraz a Száraz-szerda? – A hagyományőrzéséről is nevezetes Apátfalván a Húsvét után való szerdán, mint ők mondják „száraz szerdán” nem dolgoznak semmit. Ott a férfiak sem. Azt tartják, hogy aki ezen a napon dolgozik, annak elszárad a keze. 
Szép szokás…

Szebb, mint a május elseje !

A MAGYAR MÚLT MEG JÖVŐ HELYETT – A MÁJUS ELSEJÉT ÜNNEPELGETJÜK MA IS ?

Ahogyan Bálint Sándor értelmezi : a pihenőnap talán még abból az időből maradt fönn, amikor húsvét nyolcadát is megszentelték. – A magyar népi magyarázat persze elrettentőbb erejű !
Más nyomok is utalnak arra, hogy a nyolcadot hajdanában a nép számontartotta. E hétnek máig fehérhét, a neve. Görögkatholikusaink ajkán fényeshét. Mindkettő már a fehérvasárnapra is mutat. Ilyenkor még a halottakat is fehér palástban temeti a hagyományhű, tisztes pap.

Görögkatolikusainknál ez a fényeshét a csonkahét. Fehérben jártak. Az ő hagyományaik szerint a Húsvét és Pünkösd közötti pénteken a feltámadás öröme miatt elmaradt a hústól való megtartóztatás is. Bár az első pénteken sokszor még a maradék pászkát (kovásztalan kenyeret) ették.

Somogyban a locsolkodós, asszonykímélős vidám hét komázóhét néven fut…

Magam már jó előre intézkedtem, hogy a forgószerdán gyalázat ne essék:
Az asszonynak szabad (könnyű) napot adtam... Volna !
De ma már senki nem hajlandó megérteni ennek a Napnak a Jelentőségét…

Szánalmasan rokkant, beteg társadalmunk ma is a komcsi csecsen csüngölődik, ahelyett, hogy boldogan kiteljesedve a Magyar Hagyományait élné örömest !!!

Egészségös hagyományőrzésünk reményében…

Nemzetközi Nőnap
De… KINEK A NŐK NAPJA ?!
helyett…

Förgeteges Forgószerdát!
Magyar Nők Napját!

Kíván minden nőnek és asszonynak,

Tisztelettel:
Dr Szabó László
Magyar Kulturális Örökség
Alapítvány
alapító

Ajánlott olvasmány:

KINEK A NŐK NAPJA ?! – NEMZETKÖZI ÖSSZEESKÜVÉS ÁLDOZATAI VAGYUNK…

Bálint Sándor: KARÁCSONY, HÚSVÉT, PÜNKÖSD, 1975.
A nagyünnepek hazai és közép-európai hagyományvilágából

The post SZÁRAZ SZERDA avagy FORGÓSZERDA – ASSZONYI DOLOGTILTÓ NAP! appeared first on Hunita.

Húsvétkor Magyar háromszor tagadja meg a Gonoszt : Tria Non !!!

A Föltámadás előtt – ahogy a Sanyarúhét lassan véget ér – itt az idő szembenézni magunkkal, majd ellenségeinkkel is ! Szabaduljon meg mindenki a hamisságok gonosz ártó szellemétől ! A Krisztus-feszítők mai modern utódaitól meg azok minden szellemi termékétől.

Az ördög gyártotta vírus lelki terrora ellenünk tervezett gyalázat volt.  Az azóta ránkzúdított többi világ-hazugság is mind az. Ördögi mű, de a sikere vagy bukta is csak a HITünkön múlik ! Itt az idő a Megváltásban föloldódni ! A tömeggyilkos rettegéstől szabadulni… Szabaduljunk a háborús uszítóktól is ! Akik egy elvetemült megszálló mammóni hatalmat támogatnak a Kárpátalaja Szabadsága ellenében is, folyvást a gonosz, Mammón érdekében… (Etelközi földrablók és más ördögi bűnözők)

Itt az idő szabadulni a gyávaságtól is !!!
Hiszen : Gyáva népnek nincs Hazája !!!
Csak hinnünk kell, és Kárpátalja hazatér ! Mert a miénk ! Mindig is a miénk volt…
Miért is hagynánk másnak ? Épp a korszerűen fasiszt-ukrán rohadásnak ?!

Hiszek Egy Istenben, Hiszek Egy Hazában,
Hiszek Egy Isteni Örök Igazságban, Hiszek Magyarország föltámadásában !

Szeleczky Zita, Magyar Színésznőnk, a Vörös Terror üldözöttjének szavalatában :

Ha az antikrisztus vadul kapar is a Magyar Földekért… Mégis… Magyarország a Magyaroké !!!

Adjuk át magunkat a Húsvét Áhitatának ! Illő módon… Magyarul !

Aranyos dolog a húsvéti nyúl, meg a tojás, szép magyar szokás a locsolkodás,
de magyarnak az igazi vágy, a Megtisztulás, a Föltámadás !

Ezen a napon feszítette meg a Gonosz népe a Bűntelent !

A „legszögedibb szögedi” írásai mögörökítöttek egy dús csokrot magyar hagyományainkból.
E húsvéti hagyománycsokorból kínálok most kóstolót :

Nagypéntök – Hosszúnap – Aszupéntök

Nagypéntek a csíki székelység ajkán itt-ott hosszúnap, az északi csángókén aszupéntek, ősi egyházi hagyomány nyomán nagyszombattal együtt a böjt és gyász napja.
Kathólikusoknak nem pirosbetűs ünnep, hiszen Krisztus nem a Kálvárián, hanem húsvét hajnalán dicsőült meg, (szombatra virradólag). Kálvini fölfogás szerint viszont a megváltást már Krisztus kereszthalála meghozta. Ezért a református egyház nagypénteket tekinti legnagyobb ünnepének.

Szentistván borsodi faluban ezt mondják : Ha halottjaink mellett virrasztunk, akkor mennyivel inkább virrasztunk Jézusért. – Virrasztanak az Úr koporsaja mellett Zala-Szent-Balázson is.

Vasvár sajátos hagyománya a feketelakodalom, másként gyászmenyegző. Nagypéntek este összegyülekezve, egész éjszaka virrasztanak, imádkoznak, a fájdalmas olvasót végzik, közben Mária-siralmakat énekelnek. Ilyenkor kerül sor a gyászmenyegző énekére is, amelytől az ájtatosság vasvári nevét kapta. – Ezt is szép lenne – a kommunizmus tűntén – megújítani végre Vasváron !

Nagypéntökön a Szögedi Tájon nem ég a tűz, tehát kenyeret sem szoktak sütni ezön a napon. Öreg szőregiek szerint, aki a nagypéntöki (még csütörtökön sütött) kenyérből evett, azt a háborúban sem fogta a fegyver.

Aki nagypénteken káromkodik, – a zagyvarékasiak szerint – oda vág a villám.

Az Ipoly-menti palóc gazda így oktatja fütyörésző, káromkodó szolgáját : Az Úrjézus halálakor ne örülj, de ne is káromkodj!

Nagypénteken régebben fekete gyászban mentek nemcsak az asszonyok, hanem még a lányok is a templomba. Csököly református asszonynépe még a század elején is tiszta fehérben, – fehér gyászban – eltakart arccal igazodott fel a nagypénteki gyászistentiszteletre. Ezt a ruhát csak kézzel volt szabad megvarrni. Ormánságban is fehéret öltöttek magukra Nagypénteken. Fehérben mentek azonban a csonkamisére a többnyire vend eredetű Tarany asszonyai és lányai is. Az utóbbiaknak még fehér szalag is volt a hajukba fonva.
Református hagyomány, hogy a nagyszalontai anyák Nagypénteken apró gyermekeiket elviszik a templomba, hogy hamarább kezdjenek beszélni. Görgeteg református anyái kisgyermeküket szintén nagypénteken viszik először templomba, és fejét – nyilván hasonló szándékkal – háromszor a falához érintik.

A korábbi századainkban divatos misztériumjátékok közül… Szépkenyérű Szentmártonban följegyzett biblikus népballada:

Jézus az asztalnál eszik,
fehér virágok…
Zsidók a ház megett lesik.
Kiment Júdás ő közéjük,
fehér virágok…
Beszélgetni kezdett vélük…
Zsidók azonnal elfogják,
fehér virágok…
Megkötözték, elhurcolták.
Kegyetlenül korbácsolták
fehér virágok…
Fatövissel koronázták.
Mérges ecettel itatták,
fehér virágok…
Mindenképpen kicsúfolták.
Keresztet vállára tették,
fehér virágok…
Poros útra így vezették.
Golgotára felvezették,
fehér virágok…
Fakeresztre feszítették.
Nem láttam én szebb gyümölcsfát,
fehér virágok…
Mint a Jézus keresztfáját.
Piros vérrel virágozik,
fehér virágok…
Szentlélekkel gyümölcsözik….

Egy 19. századi magyar imádságban Krisztus szenvedéseinek száma is szerepel:

Óh, Uram Jézus Krisztus! Ki százkét csapást a zsidóktól felvettél, azoktól a kertben harmincszor pofonverettél. Annás házánál hétszer földre estél, fejeden, karjaidon és melleden harminc ütést szenvedtél, vállaidon is harmincat, szent hajadnál fogva harmincszor vonattál, szentséges szívedből százhuszonkilenc fohászkodást bocsátottál, harmincháromszor szakálladnál fogva hurcoltattál, halálosképpen taszíttattál. Hogy a kereszttel a földre estél, tehát ezerhatszázhatvanhat csapást ostorozásodkor szenvedtél, szent fejeden a töviskorona miatt ezer sebet szenvedtél. A kereszten három hegyes tövis szent fejedet átjárta, orcádra harminchétszer köptek, szent testeden ötezernégyszázhetvenöt seb. A vitézek, kik megfogtak, ötszáznyolcvanan voltak, a hóhérok harminchárman, kik kötözve vezettek: hárman. Vérednek cseppjei, melyek kiszármaztak szent testedből, harmincezernégyszázharminc volt. Kérlek Tégedet, e keserves kínszenvedésed, vérednek kiontása és szent halálod által, minden bűneimnek bocsánatáért, és hogy engem megments minden testi és ördögi veszedelemtől…

Nagypénteken ezt az embertelen kínzást, amit a kirekesztők mértek a Bűntelenre, ezt a gyötrelmet sejthetjük meg a Passió megtekintésével családi körben…
Ez a Nagypéntek filmje :

E filmet sokféle váddal illették, amerikai zsidó szervezetek antiszemitizmussal vádolták Mel Gibsont, a film készítőjét, mert idézi a zsidó Máté / Mattitjahu (Lévi ben Halfai) evangéliumának következő sorait: 
„A vére rajtunk és fiainkon”…
Nem is nyugodtak, míg a Megváltó utolsó napját meg nem hamisították :
Az említett jelenetet végül kivágatták a film végső változatából…
Ellenben… Minden Igaz Keresztény, így Minden Magyar követeli az eredeti, Hiteles Változatot !

De vissza a régi magyar tudáshoz…
Régi időkben a természet jelenségeit is hiedelmeikből magyarázták :
A hangutánzó nevén huputamadár, vagyis a büdösbanka, azaz a búbosbanka csúfolta Krisztust, amikor üldözték. Mondogatta: hupp, hupp! Ezért kell neki csúnyasággal táplálkoznia.

Húsvét

Húsvét napját a székelység, északi csángóság és őrségi magyarság húsvét, a rác háborúság által meggyötört magyar (szlavóniai) Kórógy református népe húzsvéit, a moldvai csángóság húszit, Göcsej hüsit, hüsiét alakváltozatban emlegeti.

A „Húsvét” szó az Árpád-korban keresztnévként is fölbukkan. 1211.: „Isti vero sunt vdvornici Thopos Strab Karassun cum filio suo Cwsveth. 1240. is villa Fer est unus vinitor, nomine Hvsuet.” Viselője nyilván erre az ünnepre született. Kérdés, hogy a ma élő Húsvéth családnév keresztnévi eredetű-e?
Igencsak ajánlott lenne ma is hagyománytisztelő családokban Húsvétkor születött  keresztény magyar fiaknak illőn a Húsvét nevet adni.

A népünktől támadás, feltámadás, Csíkménaságon kikerülés néven is emlegetett szentséges körmenetet ősi soron csak Közép-Európában ismerik. A szabadságharc idején a bácskai Boldogasszonyfalva (Gospodince) ostrománál a szegedi honvédzászlóalj azt kívánta, hogy a támadásban a legelső legyen. Úgy is történt. Nagyszombat napja volt (1849), és a rohamra induló csapatban felhangzott az ének: Föltámadt Krisztus ez napon! Erre az egész zászlóalj alleluja-harsogás közben véres közelharccal be is vette Boldogasszonyfalva ellenség által bitorolt sáncait.

A tojás az életnek, újjászületésnek archaikus jelképe. Amint a tojásból új élet kel, éppen úgy támad föl Krisztus is sírjából az emberek megváltására. Más felfogás szerint a tojáshéj az Ószövetséget, belseje pedig az Újtestamentomot jelképezi. Piros színe Krisztusnak az emberiségért kiontott vérére emlékeztet. Nyilván a templomi szószék, szemléletes franciskánus prédikáció hatására így magyarázza a csíkménasági szóhagyomány is: a piros héj Krisztus elhullatott vérét, a fehér, azaz belső festetlen rész pedig a verejtékét jelképezi. A húsvéti tojás Krisztus feltámadására emlékeztet. Mint mondogatják, amint a csirke áttöri a tojás falát és életre kel, úgy támad föl Jézus is a sírjából.

A méltatlanul elfeledött, tehetségös szögedi rajzoló, Bozó Gyula szöbb időket idéző, csodás képöslapjaival

kíván

Békés Húsvétot !

Boldog Magyar Föltámadást !

Dr Szabó László
Szögedi Védegylet
Alapító

I.sz. 2021. Szelek (április) hava 2.-án, Nagypéntökön.

Ajánlott olvasmány: Bálint Sándor KARÁCSONY, HÚSVÉT, PÜNKÖSD, szömelvényök, 1975.

Olvasói Válasz :

TRIA
TRIA non
TRIA non, TRIA non
TRIA non, TRIA non, TRIA non
NON!
UNI on, UNI on, UNI on
UNI on, UNI on
EURÓPÁBAN?
Vajon?
ON!

Szabó T. Attila

The post Aszúpéntökre Föltámadás – Húsvét magyarul ! 2026 appeared first on Hunita.

Kikelet havában éppen e napon született meg Juhász Gyulánk e remeke…

Talán a Kurca-parton, talán az Uszoda táján, talán a Városháza táján…
Szentes valamelyik közparkjába illik az alábbi Gyalu-költemény :

Szentes táján

A szentesi határban

Csallány Gábornak szeretettel

İtt álmodik Attila valahol …
Fölötte bús darumadár dalol,
Fölötte magyar ég kék sátora
S a hunok harca és hunok tora.

Keressük őt, a régi Nagy Vezért,
Ki csillagokba nőtt s szívünkbe fért,
Kinek szent kardja s lelke győztesen
Királykodott e földi téreken.

A magyar táj ölelve rejti Őt,
Fölötte zúgnak viharok, idők
És hullanak a népek, csillagok :
Attila jön ! Hunok, virrasszatok !

Szentes, 1926 március 27.

Szentes táján – A szentesi határban – Először a Szentesi Napló 1926 március 31.-ei számában jelent meg március 27.-ei keltezéssel, Szentes táján címmel… A keltezés bizonyosan hiteles, hiszen Gyalunk a Dugonics Társaság fölolvasóülésén szerepelt 1926 március 27.-én a Szentesi Színházban, ahol erre az alkalomra írt költeményét olvasta föl Az örök szőnyeg versével egyetemben. Ezen az esten Móra Ferenccel vettek részt a megrögzött Atilla-kutató Csallány Gábor szentesi régész társaságában, akinek e költeményét is ajánlotta. Csallány Gábor (1871-1945) alapította 1897-ben a Csongrádvármegyei Történelmi és Régészeti Társulatot, amely alapját adta a Csongrádvármegyei Múzeumnak, a mai Szentesi Múzeumnak.

A Magyarság 1926 május 16.-ai száma A szentesi határban címmel hozta e verset apróbb eltérésekkel, mint pl. Keressük őt, a nagy, erős Vezért…

A Szentesi Napló nyomán közölte a Csongrád Megyei Hírlap 1957 március 31.-ei száma Fazekas István írásában Juhász Gyula és Móra Ferenc Szentesen cikkében…

Érdekes módon e remekét kötetébe a Költő nem válogatta be, csak Péter László gyűjtésével került a Juhász Gyula Összesbe 1963-ban.

Az Ország minden pontján fogunk hasonlókat fölállítani…

Szentesnek ez most a legjobb vers-ajánlatom !

A Költeményes Magyarország tervezetben verseket helyezünk ki, hogy honfitársaink szivébe ivódjon a Magyar Vers !

A hazafias nevelés új áramát kívánom beindítani,
hogy züllött horda helyett újra Nemzet legyen a Magyar !!!

Pados pihenő mellé…
hogy a leecsüccsenők olvashassák…

Többrétegű „törhetetlen” üvegbe vésetve a versek…

Ahol kézirat fönnmaradt, ott az eredeti kézírásnak megfelelően…

Napelemes önellátó rendszerben alkonyatkor világolni kezdenek a költemények… Ez lesz a Költe-kelte

 …

Minden Magyar Városba meg faluba találok majd illő költeményt !!!

Tisztelettel :
Dr. Szabó László

www.makultur.hu

A magam javallatában, Nyáry-Szabó változatban :

İtt álmodik Attila valahol …
Fölötte bús darumadár dalol,
Fölötte Magyar Ég kék sátora
S a hunok harca és hunok tora.

Keressük őt, a régi Nagy Vezért,
Ki csillagokba nőtt s szivünkbe fért,
Kinek Szent Kardja s Lelke győztesen
Királykodott e földi téreken.

A magyar táj ölelve rejti Őt,
Fölötte zúgnak viharok, İdők
És hullanak a népek, csillagok :
Attila jön ! Hunok, virrasszatok !

E költeményt a 100. szülinapja alkalmából törökre is lefordítottam :

Atillanin Canı

Attila burada bir yerlerde rüya görüyor…
Üzerinde hüzünlü bir turna kuşu ötüyor,
Üstünde mavi çadırın Macar gökyüzünü
Ve Hunların savaşı ve Hunların gök gürültüsü.

Onu arayalım, O eski Büyük Başkanı,
Yıldızlara dönüşüp kalplerimize yerleşeni,
Kutsal kılıcı ve ruhuyla muzaffer bir şekilde
Bu dünyevi mekânlara hükmedeni.

Macaristan çölü onu kucaklıyor ve gizliyor,
Üstünde fırtınalar ve zamanlar kükrer
Ve halklar ve yıldızlar düşer:
Attila geliyor! Hunlar, hazır ol!

Ízelítőül…

További hasonló költemény-tervek más, jeles helyekre :

A CEGLÉDI PARKBAN

ARANY NYOMÁBAN

Berzsenyi

Így hangzott hivatalos levelem :

Tisztelt Polgármester Úr !

Ahogyan már szombaton is jeleztem, van egy Szentesi Verses Tervem (is) !

A Költeményes Magyarország tervezetben verseket helyezünk ki, hogy honfitársaink szivébe ivódjon a Magyar Vers !

A hazafias nevelés új áramát kívánom beindítani,
hogy züllött horda helyett újra Nemzet legyen a Magyar !!!

Pados pihenő mellé…
hogy a leecsüccsenők olvashassák…

Többrétegű „törhetetlen” üvegbe vésetve a versek…

Ahol kézirat fönnmaradt, ott az eredeti kézírásnak megfelelően…

Napelemes önellátó rendszerben alkonyatkor világolni kezdenek a költemények… Ez lesz a Költe-kelte

 …

Minden Magyar Városba meg faluba találok majd illő költeményt !!!

Szentes valamelyik közparkjába illik az alábbi Gyalu-költemény:

(Talán a Kurca-parton, talán az Uszoda táján, talán a Városháza táján)

Szentes táján

A szentesi határban

Csallány Gábornak szeretettel

İtt álmodik Attila valahol …
Fölötte bús darumadár dalol,
Fölötte magyar ég kék sátora
S a hunok harca és hunok tora.

Keressük őt, a régi Nagy Vezért,
Ki csillagokba nőtt s szívünkbe fért,
Kinek szent kardja s lelke győztesen
Királykodott e földi téreken.

A magyar táj ölelve rejti Őt,
Fölötte zúgnak viharok, idők
És hullanak a népek, csillagok :
Attila jön ! Hunok, virrasszatok !

Szentes, 1926 március 27.

Szentes táján – A szentesi határban – Először a Szentesi Napló 1926 március 31.-ei számában jelent meg március 27.-ei keltezéssel, Szentes táján címmel… A keltezés bizonyosan hiteles, hiszen Gyalunk a Dugonics Társaság fölolvasóülésén szerepelt 1926 március 27.-én a Szentesi Színházban, ahol erre az alkalomra írt költeményét olvasta föl Az örök szőnyeg versével egyetemben. Ezen az esten Móra Ferenccel vettek részt a megrögzött Atilla-kutató Csallány Gábor szentesi régész társaságában, akinek e költeményét is ajánlotta. Csallány Gábor (1871-1945) alapította 1897-ben a Csongrádvármegyei Történelmi és Régészeti Társulatot, amely alapját adta a Csongrádvármegyei Múzeumnak, a mai Szentesi Múzeumnak.
KÉPE IDE !!!

A Magyarság 1926 május 16.-ai száma A szentesi határban címmel hozta e verset apróbb eltérésekkel, mint pl. Keressük őt, a nagy, erős Vezért…

A Szentesi Napló nyomán közölte a Csongrád Megyei Hírlap 1957 március 31.-ei száma Fazekas István írásában Juhász Gyula és Móra Ferenc Szentesen cikkében…

Érdekes módon e remekét kötetébe a Költő nem válogatta be, csak Péter László gyűjtésével került a Juhász Gyula Összesbe 1963-ban.

Az Ország minden pontján fogunk hasonlókat fölállítani…

Szentesnek ez most a legjobb vers-ajánlatom !

Tisztelettel : Dr. Szabó László

www.makultur.hu

Ízelítőül…

További hasonló költemény-tervek más, jeles helyekre :

A CEGLÉDI PARKBAN

ARANY NYOMÁBAN

Berzsenyi

The post Szentes táján – Kerek száz esztendeje appeared first on Hunita.

Kikelet (március) hava 26.-án

1924-ben e napon Olaszország bekebelezte Fiumét és ezzel megszüntette az ott még 1920-ban kikiáltott Fiumei Szabadállamot, ezzel megörökölte a magyar pénzből épített remek tengeri kikötőt.

Trianon olyan seb, ami nem gyógyul, mert nem gyógyulhat a csonk magától, a (fantom)fájdalom és égő sebe – mint egy nyílt csonttörés – csak „sebészileg” orvosolható ! A sajgón hiányzó tagok visszatérésével, a leszakított országrészek visszaillesztésével orvosolható…

A sebészet ma már visszavarr vesztett tagokat.
Itt az idő helyre varrni végre Trianon sebeit, veszett országrészeit is !
A törököt 150 éven át tűrtük, Trianont még csak 100-egynéhány esztendeje…

Olykor nekirévedek : Nem túlzás ez a beteges nyugalom ?!
Meddig tűrjük még testvéreink elnyomatását, egész nemzetünk megaláztatását ?
Föltétel nélkül lett az EU tagja a legnagyobb rabló, Oláhország (történelemhamisító nevén Románia). Erdélyt nem követelte, de nem is kérte a honvesztő mai magyar diplomácia. Bizony még a tömbmagyar területeket, de még csak Székelyföldet sem! Ez bizony minősített hazaárulás ! Jobb helyeken ennek élből halál a bére !

De Fiume története talán még elképesztőbb :

Azután… Szánalmas önfeladással magyar föltétel nélkül csatlakozott az EU-hoz Horvátország.
Nem követelte, de még csak nem is kérte a magyar diplomácia sem a – horvátok által már korábban fölajánlott – Baranya-háromszöget, sem a tisztán magyar pénzből épült Fiumét, a magyar tengerkikötőt !

Pedig vétójogunk volt ! Vétójogunk lett volna…
Hiszen… Vétójogunk van az új tagok EU-csatlakozásakor !
Fiume hazatértében… Mégis a gyávaság… talán egy internáci fojtogatás… megakadályozott !!!

Ajánlott olvasmány a nemrég megjelent könyv, amely végre a helyére teszi a magyar Fiumét is :

Hogyan vált 1910-re az akkor Magyoroszághoz tartozó Fiume Európa tizedik legforgalmasabb és egyik legkorszerűbb kikötőjévé ? Hogyan sikerült a magyar államnak – megtérülő – nemzetgazdasági óriás-beruházás keretében szinte a semmiből erre a szintre felfejlesztenie Fiumét ? Milyen magyar áruk indultak útnak a világ óceánjain a hatalmas tengeri gőzhajók gyomrában ? Milyen volt az amerikai kivándorlás, hogyan nézett ki egy magyar luxus óceánjáró ? Mekkora veszteség érte az egykori Fiumei Magyar Tengerészetet a trianoni békeszerződés során, amikor elveszítette a Portugál és a Török Tengerészetnél is nagyobb kereskedelmi hajóflottáját ?
E könyv többek között ezekre a kérdésekre is alapos, megbízható és pontos válaszokat ad.

Talán nem is létezik (független) magyar diplomácia…
Független államiságunk is csak illúzió…

Szembe kellene nézni végre helyzetünkkel !
A világ nem gyávaságot vár a magyartól !
Ezt legfeljebb gyáva, méltatlan, hazaáruló vezetőink hihetik !
Olyanok, névtelen percemberkék, akik aláírták Trianont is…

Törökország a hasonló békeajánlatra végső véres háborúba kezdett ! Tengerbe söpörte nemzetiségeit. Még olyan területekről is, amit korábban már „veszni hagyott” volna… A 2500 éves ióniai görögséget is ledózerolta dühében…
Nemzetállamot a Párizsi béke arcátlansága kovácsolt Törökországból.
Bennünk már akkor is a bolsevik métely kételye fúrt…

Merjünk gyávák lenni !? – Hát ez sikerült ! Volt rá csaknem eggy évszázadunk…

Most itt az idő megmutatni, milyen lenne végre a magyarnak megint bátornak lenni !

Merthogy… Gyáva népnek nincs hazája ! – Ezt Vörös Terrorunk fél évszázados rózsaszín változata már borúsan igazolta.

De milyen lehetőségek állnak még előttünk ? Sebeink orvoslására…

Előttünk Szerbia EU-csatlakozása – Hazatérhet hát a Délvidék !
Ennyi a föltételünk : Száva-Duna déli határ !
Különben meg a vétó-jogunkkal élünk. Ennyi !

Előttünk Ukrajna EU-csatlakozása – Hazatérhet végre Verecke, és vele Kárpátalja, mely azelőtt soha sem volt Ukrajna !  A Szovjetunióban csakis “Zakarpatszkaja óblaszty” – a Kárpátokon túli terület – néven élt. Csak hazaáruló gyáváink nem igényelték ez ősi magyar földet a Szovjetunió szétesésekor.
Kárpátaljai testvéreink még emlékeznek erre ! Csak a magyarellenes honi sajtó hallgatta és hazudta el.
Ez nagyobb csapás a Nemzet (egysége) ellen, mint az elcsalt népszavazás !
Ma e magyar terület újra Európa vásárterében áll !
Kárpátalja végre hazatérhet !!!

Nemzetünk vezetői most merhetnek végre bátrak lenni !

Írjunk hát ki, írjon hát ki a demokrata Európa egy népszavazást :
Akar-e a Kárpátalja Magyarország szerető kebelén Európa része lenni ?
Vagy maradna talán a Z-rezsim terrora alatt, ahol fiait a nyugati tőkés érdekekért halomra lövetik…

Mi a helyzet az “Európa” által szétszaggatott Kárpát-medencében ?
Tótok és olájok… most meg ukrán népirtók…
Modern fasiszta meg neonáci vezetőik mind sosemvolt nagy országaikról álmodnak…
Mások a történelmet bátran hamisítják…
Mi meg a magunk örök igazságát is szégyelljük ?
Nekünk bizony… Nem kell nekünk a más folyója !!!

Trianonnál azonban olyan aljas csapás ért bennünket a nyugattól, melyet maguk a felbujtói és aláírói is csak szégyenkezéssel emlegethetnek. A négy nyugati hatalom képviselői közül a legkultúráltabb, Lloyd George angol miniszterelnök saját legnagyobb politikai baklövéseként írta le ezt későbbi éveiben.

Lássuk csak, mit tesznek bátor nemzetek ?

Mit tesznek ma bátor Magyar Vezetők ?

Ajánlott olvasmány :

GABRIELE D’ANNUNZIONAK

TRIA NON ÖRÖKÉN – EURÓPA TARTOZIK NEKÜNK !

Európa örök adósunk… Európa tartozik nekünk ! Amíg a tolvaj-számlát nem rendezi… Mindent vissza ! 
Aki ezt eggyetlen szóval is tagadja, az csak riherongy hazaáruló ! 

150 ÉVES (LENNE) A DALMÁT ÉS (E)ISZTRIÓT NYELVEK TALJÁN TUDÓSA

The post A magyar Fiume Olaszország része ? appeared first on Hunita.

A nagykőrösi magyar éjszakában
Így bandukoltál akkor, mint ma én,
Rossz csillagok jártak szegény hazádra
S te voltál itt a biztos, méla fény.

Elnézem a szobát, hol gyertya mellett
A balladák és penzumok között
Éltél szelíden az emlékezetnek,
Siratva egy elzúgott üstököst.

Magyar magány ez, alacsony gerendák,
De künn az éjben véges végtelen
Titkával az alföldi menny dereng ránk
S a kútgém darvadozik az egen.

Ó mennyi kútgém, kék magasba lengő
S bús mélybe néző, példázód neked,
Ki a borús jelenben víg jövendő
Hitével mondtál örök éneket.

Lábad nyomába lépek elmerengve
A magyar éjben, ahogy ballagok
S lenéznek rám biztatva, messze, messze,
Kik téged láttak itt, a csillagok.

Gyalunk e költeménye először a Magyarság 1925 március 29.-ei számában jelent meg. Közölte még a Délmagyarország 1928 augusztus 26.-ai száma is. Majd megjelent a Hárfa (1929) kötetében is (175.o.).
A Magyarság közlésében a költemény alatt keltezet : Nagyőrös, 1925

Juhász Gyula 1925 március 22.-én részt vett a nagykőrösi Arany-ünnepélyen Tonelli Sándor és Márki Imre társaságában, a szegedi irodalmi társaságok képviseletében. Ekkor foganhatott, talán e napon is születhetett e verse…

Kőrös valamelyik közparkjába, vagy házfalára illik fénybe e fönti Gyalu-költemény !
Oda, ahol az állomás meg a Város közötti úton ballaghattak, hiszen vonattal jöttek-mentek…

A Költeményes Magyarország tervezetben ilyen verseket helyezünk ki, hogy honfitársaink szivébe ivódjon a Magyar Költemény !

A hazafias nevelés új áramát kívánom beindítani, hogy züllött horda helyett újra Nemzet legyen a Magyar !!!

Pados pihenő mellé…
hogy a leecsüccsenők olvashassák…
Többrétegű „törhetetlen” üvegbe vésetve a versek…
Ahol kézirat fönnmaradt, ott az eredeti kézírásnak megfelelően…
Napelemes önellátó rendszerben alkonyatkor világolni kezdenek a költemények… Ez lesz a Költe-kelte…

Minden Magyar Városba meg Faluba találunk majd illő Költeményt !!!
A Költeményes Magyarországon az irodalom végre valóban közkincs lessz…

Ajánlott olvasmány : 

ARANY JÁNOS VÁROSA – NAGYSZALONTA – NÉPSZAVAZÁS 2020

ÉNEK ARANY JÁNOSRÓL

CSALÁDI KÖRBEN – ARANY JÁNOS SZÜLINAPJÁN…

The post A nagykőrösi magyar éjszakában – Arany nyomában … appeared first on Hunita.