Scroll To Top

„Az a nemzet, amelyik emlékeit veszni hagyja, az a saját síremlékét készíti és vesztesége az emberiségnek.”
Ipolyi Arnold

Berzsenyi

A tikkatag magyar nyár napja barnul
Bús homlokán és bágyatag szemén,
Konok szivében csöndes zivatar dúl,
Elverve dús vetése : a remény !

Pipája füstöl és haragja lángol,
Eszébe jut bírája : Kölcsey
S felködlenek a római világbul
Komor lemondás zordon hősei.

S boldog Horácra gondol, aki bölcsen
Borral, leánnyal megelégedett
S kevély nyakán dagadnak kék erek.

Ki itt a költő és magyar, ha ő nem ?
S míg döngő lépte mély homokba ful,
A szilvafán egy vén harkály gyalul.

Juhász Gyula, 1921

Berzsenyi Dánielt köszöntjük a szülinapján Juhász Gyula százesztendős versével…

Juhász Gyula műveltsége tűnik ki a boldog Horácra gondol sorból, hiszen Berzsenyi költői példaképe a római lűrikus, Horatius volt.

Az 1811-ben épült kis udvarházában, Niklán 1954-ben alakították ki a Berzsenyi Emlékmúzeumot. Termeiben a költő személyes tárgyain túl megtalálhatók a költőtársakhoz írott levelei, valamint költeményeinek kéziratai és azok nyomtatott változatai, valamint kedvelt pipái, tollai és népi hangszerei is…

Berzsenyi Dániel Emlékház – Nikla

Ossza meg:

Ha tetszik írásunk, ajánlhatja másoknak is!
A túlélés útja ma magyarul gondolkodni...

A szerzőről

Dr. Szabó László

A MAGYAR KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG ALAPÍTVÁNY ALAPÍTÓJA
CSALÁDORVOS, AKI HISZ A CSALÁDBAN,
DE NEM HISZ A GYÓGYÍTHATATLAN BETEGSÉGEKBEN,
NEMZETÜNK BETEGSÉGÉNEK ORVOSLÁSAKÉNT PEDIG HISZ MAGYARORSZÁG FÖLTÁMADÁSÁBAN

Kalendárium