Scroll To Top

A mesterséges intelligencia fejlesztői a gépfasizmus legfőbb szövetségesei … előörsei ... szálláscsinálói ...
Az Emberiség fönnmaradása érdekében... Fejleszteni az Emberi Értelmet kell !
Örükletesen és nevelési módszerekkel egyetemben.
Különben mindannyiunknak végünk ! (Sz.)

Szentes táján – Kerek száz esztendeje

Juhász Gyula és a nők– Vates

Kikelet havában éppen e napon született meg Juhász Gyulánk e remeke…

Talán a Kurca-parton, talán az Uszoda táján, talán a Városháza táján…
Szentes valamelyik közparkjába illik az alábbi Gyalu-költemény :

Szentes táján

A szentesi határban

Csallány Gábornak szeretettel

İtt álmodik Attila valahol …
Fölötte bús darumadár dalol,
Fölötte magyar ég kék sátora
S a hunok harca és hunok tora.

Keressük őt, a régi Nagy Vezért,
Ki csillagokba nőtt s szívünkbe fért,
Kinek szent kardja s lelke győztesen
Királykodott e földi téreken.

A magyar táj ölelve rejti Őt,
Fölötte zúgnak viharok, idők
És hullanak a népek, csillagok :
Attila jön ! Hunok, virrasszatok !

Szentes, 1926 március 27.

Szentes táján – A szentesi határban – Először a Szentesi Napló 1926 március 31.-ei számában jelent meg március 27.-ei keltezéssel, Szentes táján címmel… A keltezés bizonyosan hiteles, hiszen Gyalunk a Dugonics Társaság fölolvasóülésén szerepelt 1926 március 27.-én a Szentesi Színházban, ahol erre az alkalomra írt költeményét olvasta föl Az örök szőnyeg versével egyetemben. Ezen az esten Móra Ferenccel vettek részt a megrögzött Atilla-kutató Csallány Gábor szentesi régész társaságában, akinek e költeményét is ajánlotta. Csallány Gábor (1871-1945) alapította 1897-ben a Csongrádvármegyei Történelmi és Régészeti Társulatot, amely alapját adta a Csongrádvármegyei Múzeumnak, a mai Szentesi Múzeumnak.

A régi Szentesi Műzeum (2006 telén)

Magyarság 1926 május 16.-ai száma A szentesi határban címmel hozta e verset apróbb eltérésekkel, mint pl. Keressük őt, a nagy, erős Vezért

Szentesi Napló nyomán közölte a Csongrád Megyei Hírlap 1957 március 31.-ei száma Fazekas István írásában Juhász Gyula és Móra Ferenc Szentesen cikkében…

Érdekes módon e remekét kötetébe a Költő nem válogatta be, csak Péter László gyűjtésével került a Juhász Gyula Összesbe 1963-ban.

Az Ország minden pontján fogunk hasonlókat fölállítani…

Szentesnek ez most a legjobb vers-ajánlatom !

A Költeményes Magyarország tervezetben verseket helyezünk ki, hogy honfitársaink szivébe ivódjon a Magyar Vers !

A hazafias nevelés új áramát kívánom beindítani,
hogy züllött horda helyett újra Nemzet legyen a Magyar !!!

Pados pihenő mellé…
hogy a leecsüccsenők olvashassák…

Többrétegű „törhetetlen” üvegbe vésetve a versek…

Ahol kézirat fönnmaradt, ott az eredeti kézírásnak megfelelően…

Napelemes önellátó rendszerben alkonyatkor világolni kezdenek a költemények… Ez lesz a Költe-kelte

 …

Minden Magyar Városba meg faluba találok majd illő költeményt !!!

Tisztelettel :
Dr. Szabó László

www.makultur.hu

A magam javallatában, Nyáry-Szabó változatban :

İtt álmodik Attila valahol …
Fölötte bús darumadár dalol,
Fölötte Magyar Ég kék sátora
S a hunok harca és hunok tora.

Keressük őt, a régi Nagy Vezért,
Ki csillagokba nőtt s szivünkbe fért,
Kinek Szent Kardja s Lelke győztesen
Királykodott e földi téreken.

A magyar táj ölelve rejti Őt,
Fölötte zúgnak viharok, İdők
És hullanak a népek, csillagok :
Attila jön ! Hunok, virrasszatok !

E költeményt a 100. szülinapja alkalmából törökre is lefordítottam :

Atillanin Canı

Attila burada bir yerlerde rüya görüyor…
Üzerinde hüzünlü bir turna kuşu ötüyor,
Üstünde mavi çadırın Macar gökyüzünü
Ve Hunların savaşı ve Hunların gök gürültüsü.

Onu arayalım, O eski Büyük Başkanı,
Yıldızlara dönüşüp kalplerimize yerleşeni,
Kutsal kılıcı ve ruhuyla muzaffer bir şekilde
Bu dünyevi mekânlara hükmedeni.

Macaristan çölü onu kucaklıyor ve gizliyor,
Üstünde fırtınalar ve zamanlar kükrer
Ve halklar ve yıldızlar düşer:
Attila geliyor! Hunlar, hazır ol!

Ízelítőül…

További hasonló költemény-tervek más, jeles helyekre :

A CEGLÉDI PARKBAN
Arany nyomában
ARANY NYOMÁBAN

Berzsenyi

Berzsenyi

Így hangzott hivatalos levelem :

Tisztelt Polgármester Úr !

Ahogyan már szombaton is jeleztem, van egy Szentesi Verses Tervem (is) !

A Költeményes Magyarország tervezetben verseket helyezünk ki, hogy honfitársaink szivébe ivódjon a Magyar Vers !

A hazafias nevelés új áramát kívánom beindítani,
hogy züllött horda helyett újra Nemzet legyen a Magyar !!!

Pados pihenő mellé…
hogy a leecsüccsenők olvashassák…

Többrétegű „törhetetlen” üvegbe vésetve a versek…

Ahol kézirat fönnmaradt, ott az eredeti kézírásnak megfelelően…

Napelemes önellátó rendszerben alkonyatkor világolni kezdenek a költemények… Ez lesz a Költe-kelte

 …

Minden Magyar Városba meg faluba találok majd illő költeményt !!!

Szentes valamelyik közparkjába illik az alábbi Gyalu-költemény:

(Talán a Kurca-parton, talán az Uszoda táján, talán a Városháza táján)

Szentes táján

A szentesi határban

Csallány Gábornak szeretettel

İtt álmodik Attila valahol …
Fölötte bús darumadár dalol,
Fölötte magyar ég kék sátora
S a hunok harca és hunok tora.

Keressük őt, a régi Nagy Vezért,
Ki csillagokba nőtt s szívünkbe fért,
Kinek szent kardja s lelke győztesen
Királykodott e földi téreken.

A magyar táj ölelve rejti Őt,
Fölötte zúgnak viharok, idők
És hullanak a népek, csillagok :
Attila jön ! Hunok, virrasszatok !

Szentes, 1926 március 27.

Szentes táján – A szentesi határban – Először a Szentesi Napló 1926 március 31.-ei számában jelent meg március 27.-ei keltezéssel, Szentes táján címmel… A keltezés bizonyosan hiteles, hiszen Gyalunk a Dugonics Társaság fölolvasóülésén szerepelt 1926 március 27.-én a Szentesi Színházban, ahol erre az alkalomra írt költeményét olvasta föl Az örök szőnyeg versével egyetemben. Ezen az esten Móra Ferenccel vettek részt a megrögzött Atilla-kutató Csallány Gábor szentesi régész társaságában, akinek e költeményét is ajánlotta. Csallány Gábor (1871-1945) alapította 1897-ben a Csongrádvármegyei Történelmi és Régészeti Társulatot, amely alapját adta a Csongrádvármegyei Múzeumnak, a mai Szentesi Múzeumnak.
KÉPE IDE !!!

Magyarság 1926 május 16.-ai száma A szentesi határban címmel hozta e verset apróbb eltérésekkel, mint pl. Keressük őt, a nagy, erős Vezért

Szentesi Napló nyomán közölte a Csongrád Megyei Hírlap 1957 március 31.-ei száma Fazekas István írásában Juhász Gyula és Móra Ferenc Szentesen cikkében…

Érdekes módon e remekét kötetébe a Költő nem válogatta be, csak Péter László gyűjtésével került a Juhász Gyula Összesbe 1963-ban.

Az Ország minden pontján fogunk hasonlókat fölállítani…

Szentesnek ez most a legjobb vers-ajánlatom !

Tisztelettel : Dr. Szabó László

www.makultur.hu

Ízelítőül…

További hasonló költemény-tervek más, jeles helyekre :

A CEGLÉDI PARKBAN
Arany nyomában
ARANY NYOMÁBAN

Berzsenyi

Berzsenyi
Ossza meg:

Ha tetszik írásunk, ajánlhatja másoknak is!
A túlélés útja ma magyarul gondolkodni...

A szerzőről

Dr. Szabó László

A MAGYAR KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG ALAPÍTVÁNY ALAPÍTÓJA
CSALÁDORVOS, AKI HISZ A CSALÁDBAN,
DE NEM HISZ A GYÓGYÍTHATATLAN BETEGSÉGEKBEN,
NEMZETÜNK BETEGSÉGÉNEK ORVOSLÁSAKÉNT PEDIG HISZ MAGYARORSZÁG FÖLTÁMADÁSÁBAN

Kalendárium

Illő napi filmajánló

Arnold szülinapján

2023 júl. 30.
Arnold szülinapján
Arnold 75. szülinapján
Arnold 75. szülinapján
2022 júl. 30.
Arnold szülinapján
2017 júl. 30.

Ady szavaival élünk és túlélünk :

Most perc-emberkék dáridója tart,
De építésre készen a kövünk,
Nagyot végezni mégis mi jövünk.
Nagyot és szépet, emberit s magyart.

Ady Endre 1908-ban, 31 évesen (Székely Aladár felvételén)