A kolozsvári kikelet szülötteE pár szál gyöngéd, kora ibolya,Szűz szirmukon szelíden eltünődveA magyar Mona Lisa mosolya. Erdélyünk szent rögének ibolyái,A fájó tájról méla üzenet,Virágnyelven beszéltek, ó parányi,De drága kincsek, hervadt kedvesek ! Kék szemetekben az erdélyi égnekRégi derűje integet felémÉs sötét szirmotokban érzem én Az új fájdalmat.
Böngészés: Évfordulók
Tavasz ez is, tavasz.Az égen szőke fény ég,A földön barna hantok,A nőkön lenge illat,A fákon szürke barkák.Tavasz ez is, tavasz.Valami mégis elmentÉs nem jön vissza többé,Valami mégis elszálltÉs soha nem találom,Valami mégis elmúltÉs nem tudom a sírját …Egy húr a hegedűmön,Boldogan bánatos hang,Elpattant.De az ég még azúros,De a föld ibolyás. .
Auróra Egyszer fehér és rózsaszinGyöngy és selyem ruhája,Mosolyog, mint a szerafinA tájra. Máskor bíborral ékesenLángol piros palástja.Tüzeket gyújt az egekenA láza.
Gulyás László: A trianoni békediktátum rövid története (Mindenki Akadémiája). .
Alekszandr Vasziljevics Kolcsak (Александр Васильевич Колчак) az orosz flotta tengernagya, később a Fehér Gárda vezéralakja Szentpétervárott született régi katonatiszti családban. 1918 októberétől az Omszkban működő antibolsevik kormány hadügyminisztereként novemberben puccsal átvette a hatalmat, majd Oroszország főkormányzójává kiáltatta ki magát.
Jégbontó (február) hava 6.-a… 1840-ben e nap a Waitangi Egyezmény (Tiriti o Waitangi máoribbul Te Rá o Waitangi) napja, amikor az „ősebb-lakos” máorik polgárjogot kaptak a brit kormányzótól, így e nap Új-Tergerföld (Új-Zéland) alapításának napja is… Waitangi nap, Új-Tergerföld (Új-Zéland) alapításának napja – Új-Tergerföld (Új-Zéland) Nemzeti Ünnepe.. .
Förgeteg (január) hava 28.-án 1790-ben e napon II. József német-római császár, magyar és cseh király visszavonta Magyarországot érintő összes rendeletét, a türelmi rendelet, a jobbágyrendelet és az alsópapság fizetését biztosító rendelet kivételével..
Förgeteg (január) hava 28.-án 1830-ban e napon megjelent a Hitel A Lovakrul után ez a második magyar nyelvű könyve. Széchenyi István e műve a magyar reformmozgalom programjává vált.Megjelenése nagy vitát kavart.
1540-ben förgeteg (január) hava 28.-án (e napon) született a kölni német származású németalföldi (holland) várépítő- és vívómester valamint szellemes számtanász : Ludolph van Ceulen – a (pí) pontosítója, a „Ludolph-szám” megszállottja. Ludolph van Ceulen a Ceulen (ejt: kőlen) nevet kölni „származása” jeleként viselte, bár az alsó-szászországi Hildesheim-ben született.