Az egyre forróbb nyarak nyomán lassabban köszöntenek be az őszök is…Régi szeptemberek októberben aranylanak elő… még melegebben… Ez az éghajlatváltozás.Először a kőrisek sárgulnak, majd barnulnak, majd az ostorfák és végül a többi is aranyra vált… Bő száz esztendős Juhász Gyula szép költeménye, a Szeptember aranya : Itt írta Szegeden. Érdemes.
Böngészés: Versös Város
Gyalunk e költeménye… szőke bús magyar víz hajlatánál… holdvilágnál messze nézve…Mag (október) hava 15.-én nyomtatásba született… Ad Marcum Aurelium E szőke bús magyar víz hajlatánál,Hol én ma holdvilágnál messze nézek,Mélázott árván ama régi császárÉs meditált felőled, távol Élet. Ő is magánya magasára lépve,Mint holdvilág a halk azúr tetőre,Úgy látta, hogy.
A nyár utolsó napján, őszbe fordulón érdemes egy kicsit elmerengeni régi idők tanulságairól meg a mai idők következményeiről… a párhuzamokról… az Élet értékéről… Ady ma is túlértékelt, túlméltatott és túlbeszélt alakja iskoláinknak. Gyógyító Bársonyokat és Igaz Magyar Dsidákat szorít ki szép irodalmunkból a máig balrahordó, magyarűző közoktatás hamis, vörös mezein….
Ma van a Magyar nyár szülinapja… Hajdan tanulandó alapvers volt iskolámban… a mai gyerekek meg már nem is ösmerik !A vírusterror mammóni uzsorásai után most az EU hadakozói hülyéi ( száz here pimasz ) izzítják túl a kedélyeket… Így a Magyar nyár ma is nagyon időszerű !!!Tegyünk róla, hogy gyermekeink. .
Ígéret (május) hava 25.-e táján… Angelus Mária, májusi estékAsszonya, Mennyei Fény,Míg örök éjbe sietnék,Megtérek szívedhez én.Megtérek, méla eretnek,Tékozló, árva fiú,Látom e földi tereknekMinden szerelme hiú.Mert csak te vagy a Rózsa,Ki itt örökre virul,Álmok dávidi tornya,Mely porba sohase hull !Te vagy a Csillag egünkön,Mely ezer éve borús,Mária, te vagy a PünkösdPálmája,. .
Az erdő, melyben égettétek őketDárdás polgárok, már régen kivágva,Egy-két nagyon magányos, nagyon árvaNyárfa kesergi még a tűnt időket. És ők, akik itt tűzben hamvadoztak,Rég por és hamu már, elegy a földdel,Mely tavaszonta frissen újra zöldelÉs édes álmot ád a vándoroknak.
November Nem is búcsuzott, elment szótalan, Az ifjuságom, íme, odavan. Nem is tudtam, hogy ő valaha volt, Hisz mindig búról és gondról dalolt.
Gyalunk e költeménye… szőke bús magyar víz hajlatánál… holdvilágnál messze nézve…Mag (október) hava 15.-én… ma 101 esztendeje született… Ad Marcum Aurelium ( Juhász Gyula, Nyugat, 1921 október 16. ) E szőke bús magyar víz hajlatánál,Hol én ma holdvilágnál messze nézek,Mélázott árván ama régi császárÉs meditált felőled, távol Élet.
A nyár utolsó napján érdemes egy kicsit elmerengeni régi idők tanulságairól és a mai idők következményeiről… a párhuzamokról… az Élet értékéről… A Magyar Kommunista Párt hírhedett csalásos választásának és győzelmének 75. évfordulóján… Az internáci háttérhatalom egy új jobbágyság, egy új zsellérség kialakításán fáradozik gőzerővel… Új uraink, akik a vadkapitalizmus sötét.
Ígéret hava 12.-én… e napon íródott… Nem jártam én soha Dunán túl,Hol Kupa, Vata elesett,Hol lankás dombok koronázzákAz alkonyvéres egeket. Én a Tiszának és MarosnakSzögében élek álmodón,Hol Attila, Ajtony robogtakValaha vemhes táltoson.
Több mint száz év távolából üzen Juhász Gyula Húsvétra című versével, hiszen e költeménye először a Délmagyarország 1919 Szelek (április) hava 20.-ai számában látott napvilágot Husvéti stanzák címmel. Majd a Szeged-ben 1921-ben Köszönt e vers … kezdettel, majd a szegedi Színházi Újságban 1923-ban : Husvéti stanzák Húsvétra Köszöntelek, te váltig.
Magyar áfium Elfekszem néha kéjes kényelemmelŐs ázsiai honvágy szőnyegén,Mély szomorúság áfiuma renget,Ráhímezem párnámra : Nincs remény. A házi áldásom fáradt lemondás,A köldökömet nézem bűvölőn,Míg gongütés közt kallódnak az órákS a bú dohányát árván füstölöm.