1833 jégbontó (február) 8.-án Budapesten született a Szeged mai arcát megálmodó és megalkotó mérnök, építész: Lechner Lajos a világörökségre érdemes tervek szellemi atyja. A Szegedet elöntő Nagy Árvíz után Városunk példátlan összefogással és gyorsasággal épült újjá.
Böngészés: Szegedikumok
Az egyre forróbb nyarak nyomán lassabban köszöntenek be az őszök is…Régi szeptemberek októberben aranylanak elő… még melegebben… Ez az éghajlatváltozás.Először a kőrisek sárgulnak, majd barnulnak, majd az ostorfák és végül a többi is aranyra vált… Bő száz esztendős Juhász Gyula szép költeménye, a Szeptember aranya : Itt írta Szegeden. Érdemes.
Ünnepnap a mai ! Nem is akármilyen ünnep ! Lenne… Ma lenne Újszeged fölszabadulásának a napja ! Újszeged fölszabadulását azonban ma is csak méltatlan csöndben, agyonhallgatott Város- és magyarellenes elnyomatásban „ünnepelhetjük”. Az agymosottság mára már határtalan… A Fölszabadulás Napját negyedszázadon át hirdettem… és folyton csak süket fülekre találtam, ma már.
Tömörkény István halála napján, Szelek (április) hava 24.-én a Szögedi Polgárra, a múzeumigazgatóra, az íróra emlékezünk. Méltatlan olvasatlanságában is Városunk fölfödözésre váró Kincse.
Emlékházat szögedi költőnknek, Juhász Gyulának! – indítványoztam már két évtizeddel ezelőtt is … Aztán megint és megint… Ajánlott olvasmány : Emlékházat Juhász Gyulának! Juhász Gyula örökségét alig-alig ösmerjük.Még kevésbé szavaljuk Őt… Pedig igazán mögérdemölné! Olvassunk Juhász Gyulát! – Legalább a szülinapján! Szerény csöndes Juhász Gyulánk a feledés homályába enyészik. Oka löhet.
Juhász Gyula hónapja április. Szegeden született, 1883 április 4.-én, és Szegeden is húnyt el 1937 április 6.-án.
JUHÁSZ GYULA 140. SZÜLINAPJÁN – AZ EMLÉKHÁZA MÉG NEM ÁLL! Több, mint két évtizede, egy nagyadszázada sürgetem : Emlékházat Juhász Gyulának! De Szeged balvezetésének erre se esze, se gondja, se pénze ! Mi marad hát ?! OLVASSUNK JUHÁSZ GYULÁT! – SZAVALJUNK JUHÁSZ GYULÁT! – LEGALÁBB A SZÜLINAPJÁN! Minek is örülhetne.
Ígéret hava 12.-én… e napon íródott… Nem jártam én soha Dunán túl,Hol Kupa, Vata elesett,Hol lankás dombok koronázzákAz alkonyvéres egeket. Én a Tiszának és MarosnakSzögében élek álmodón,Hol Attila, Ajtony robogtakValaha vemhes táltoson.
Több mint száz év távolából üzen Juhász Gyula Húsvétra című versével, hiszen e költeménye először a Délmagyarország 1919 Szelek (április) hava 20.-ai számában látott napvilágot Husvéti stanzák címmel. Majd a Szeged-ben 1921-ben Köszönt e vers … kezdettel, majd a szegedi Színházi Újságban 1923-ban : Husvéti stanzák Húsvétra Köszöntelek, te váltig.
SZAVALJUNK JUHÁSZ GYULÁT! – LEGALÁBB A SZÜLINAPJÁN! OLVASSUNK JUHÁSZ GYULÁT! – LEGALÁBB A SZÜLINAPJÁN! Minek is örülhetne Ő jobban, ha letekint onnan Föntről?! … Mint ha olvasnánk Őt… Szörözzünk hát örömet Igaz Magyar Költőnknek, mög mindönkinek! Juhász Gyulát máig is alig ösmeri a szögedi hát még a vidéki (nem szögedi) magyar olvasó.A. .