Scroll To Top

Böngészés: Versös Szöged

Őszök aranya – évszázados őszök Gyalunktól

Az egyre forróbb nyarak nyomán lassabban köszöntenek be az őszök is…Régi szeptemberek októberben aranylanak elő… még melegebben… Ez az éghajlatváltozás.Először a kőrisek sárgulnak, majd barnulnak, majd az ostorfák és végül a többi is aranyra vált… Bő száz esztendős Juhász Gyula szép költeménye, a Szeptember aranya : Itt írta Szegeden. Érdemes.

Április bolondja – Gyalu szülinapján…

Juhász Gyula hónapja április. Szegeden született, 1883 április 4.-én, és Szegeden is húnyt el 1937 április 6.-án.

JUHÁSZ GYULA 140. SZÜLINAPJÁN – AZ EMLÉKHÁZA MÉG NEM ÁLL!

JUHÁSZ GYULA 140. SZÜLINAPJÁN – AZ EMLÉKHÁZA MÉG NEM ÁLL! Több, mint két évtizede, egy nagyadszázada sürgetem : Emlékházat Juhász Gyulának! De Szeged balvezetésének erre se esze, se gondja, se pénze ! Mi marad hát ?! OLVASSUNK JUHÁSZ GYULÁT! – SZAVALJUNK JUHÁSZ GYULÁT! – LEGALÁBB A SZÜLINAPJÁN! Minek is örülhetne.

A szegedi boszorkányok

Az erdő, melyben égettétek őketDárdás polgárok, már régen kivágva,Egy-két nagyon magányos, nagyon árvaNyárfa kesergi még a tűnt időket. És ők, akik itt tűzben hamvadoztak,Rég por és hamu már, elegy a földdel,Mely tavaszonta frissen újra zöldelÉs édes álmot ád a vándoroknak.

Juhász Gyula – November

November   Nem is búcsuzott, elment szótalan, Az ifjuságom, íme, odavan. Nem is tudtam, hogy ő valaha volt, Hisz mindig búról és gondról dalolt.

Dankó Pistának

Dankó Pista szülinapján érdemes szót ejteni a magyar muzsikáról… zenéről, dalról és nótáról is.Mi nekünk a magyar nóta ? – Fakuló emlék…Mi nekünk ma Dankó Pista ? – Egy név ? Mi több ? Ma már ennek jelentőségét is nehéz fölfognunk. Mára a magyar dal és nóta végső vesztésre áll.

Húsvétra – egy évszázad távolából üzen Juhász Gyula

Több mint száz év távolából üzen Juhász Gyula Húsvétra című versével, hiszen e költeménye először a Délmagyarország 1919 Szelek (április) hava 20.-ai számában látott napvilágot Husvéti stanzák címmel. Majd a Szeged-ben 1921-ben Köszönt e vers … kezdettel, majd a szegedi Színházi Újságban 1923-ban : Husvéti stanzák  Húsvétra Köszöntelek, te váltig.

OLVASSUNK JUHÁSZ GYULÁT! – A SZÜLINAPJÁN!

SZAVALJUNK JUHÁSZ GYULÁT! – LEGALÁBB A SZÜLINAPJÁN! OLVASSUNK JUHÁSZ GYULÁT! – LEGALÁBB A SZÜLINAPJÁN! Minek is örülhetne Ő jobban, ha letekint onnan Föntről?! … Mint ha olvasnánk Őt… Szörözzünk hát örömet Igaz Magyar Költőnknek, mög mindönkinek! Juhász Gyulát máig is alig ösmeri a szögedi hát még a vidéki (nem szögedi) magyar olvasó.A. .

A láva lenn forrong az éjben,Komor sötéten kavarog,Világ kohója rejti mélyen,Nem látják csillogó napok. De forr, de küzd, de várja sorsát,De tisztul és szent tűzben ég,Fölötte kék derűs mennyországS egyszer felküldi a setét! Mert küldetése, hogy kijőjjönA fényre, hegyre, égbe fel,Áradjon a nagy, dús tetőkön,Míg a föld méhe énekel.

Rorate – 100 éve

A vírushiszti miatt idén „elfelejtett” Ádvent 100 éve még meghitt volt… A spanyol nátha – az emberiség valahavolt leghalálosabb járványa – tombolása ellenére is…Emlékezzünk hát ! Merengjünk el Őseink Hitén !Éppen ma kerek 100 esztendeje jelent meg Juhász Gyula szép költeménye: Rorate A kéklő félhomálybanAz örökmécs ragyog,Mosolygón álmodoznakA barokk angyalok.. .

Juhász Gyula – November – 100 éve!

November   Nem is búcsuzott, elment szótalan, Az ifjuságom, íme, odavan. Nem is tudtam, hogy ő valaha volt, Hisz mindig búról és gondról dalolt.

Juhász Gyula – Tavasz ez is …

Tavasz ez is, tavasz.Az égen szőke fény ég,A földön barna hantok,A nőkön lenge illat,A fákon szürke barkák.Tavasz ez is, tavasz.Valami mégis elmentÉs nem jön vissza többé,Valami mégis elszálltÉs soha nem találom,Valami mégis elmúltÉs nem tudom a sírját …Egy húr a hegedűmön,Boldogan bánatos hang,Elpattant.De az ég még azúros,De a föld ibolyás. .