Valószerűtlenül forró, viharos nyarunk után…Még mindig meleg szeptemberünk hűvösödő est-éjein ajánlott költemény… Pirkad a lomb, nyaram elmúlt,Elmúlt epedve nyaram,A hold bőség-szarujábanSzeptember aranya van. Ez a nyár volt a legszebb,Mert legszomorúbb nekem.Elmúlt.
Böngészés: A nap költeménye
A Székely Hymnus Szegeden született !De legalábbis Szegeden halt meg… a Székely Hymnus zeneszerzője…1922 szeptember 6.-án… 26 évesen… Mihalik Kálmán anyai ágon csiki székely, atyai ágon meg kassai polgár volt. Mihalik Kálmán Oravicabányán született 1896 február 21.-én.
Egy vak koldus ül a körút robajlóSötét aszfaltján, hol nyüzsög a boly,Hol hajsza tart és hol hajtott s a hajtóEgyként lohol s a lét pezsg, mint a bor. Egy vak koldus ül és előtte rémesPlakátok ordító száz színe dúl,Autó száguld, mentőkocsi vészesCsengője sír s ezer ház égbe túr.
Kenyér (augusztus) hava 8.-án 1790 Kenyér (augusztus) hava 8.-án született Sződemeteren Kölcsey Ferenc magyar költőnk, politikus nyelvújítónk, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagja, a Kisfaludy Társaság alapító tagja és a nemzeti Hymnus-unk költője… KÖLCSEY FERENC SZÜLINAPJÁN – VAJON, HÁNYAN TUDJUK MÉG A „HYMNUS”-T?SZAVALJUK E NAPON BÜSZKÉN EGYÜTT SZÜLEINKKEL, GYERMEKEINKKEL, UNOKÁINKKAL ! Több, mint kétszáz esztendeje íródott a. .
Éppen száz éve jelent meg … Ó mennyi olcsó, hitvány és hazugKomédiás tolong a fórumon ma,Fölöttük a Művészet égi tornyaS alatta szennyes vásár zaja zug. Be sok ripacs álcázza most magátHős hódítónak és híres művésznek,Nérók ezek, hóhérok és pecérek,Rossz histriók, kik megcsalják a mát ! De vannak és köztük te.
ARANY BATÁR Mennek az utcán ballagva, sietve,Kinek hogy futja az ideje, kedve,Közönyösen, vagy vigan, vagy borongón,Mélázva kalandon, vagy napi gondon. És hirtelen egy utcafordulónálSzemükbe tünik a fekete csótár,Arany pompával és üveg tetővelA Szent Mihály lovas szekere jő fel.
Medievo A vén barát ott guggol a sarokbanTíz éve már, az ég derült, borult,Derűben és borúban rójja, rójjaA trójai tízéves háborut. Feketével, bíborral és arannyalKiszínezi a szálló éveket.Künn a világban a had messze nyargal.A Krisztus sírját vívja a sereg.
Valami furcsa füst lebeg fölötted,Mint áldozati füst, amely lecsap,Sötétre mosva falakat, tetőket,Míg annyi ember topog, szürke rab. Itt annyi veréb páváskodva rebbenÉs annyi síber kúszik, mint zsiványÉs annyi színész ágál nappal, esteS gurul arannyal bélelt sok silány.
Arany Jánoshoz Falusi csöndben, termékeny magánybanMegint utódod lettem, nagy előd,A nyugalomban gazdag aratás vanÉs én megállok csűreid előtt : Te vagy a költő most nekem, ki messzeViharban jártam, hol jég s vér esett.És elpártolt a hűtelen szerencse,Hogy káromolnom kelle az eget. Ma visszatértem álmok falujába,Hol ákác bólog és szunnyad a.
Nap (június) hava 22.-én… Weöres Sándor Szombathelyen született 1913 június 22.-én. Költőként, íróként, majd műfordítóként is megmutatta, hogy Ő a modern Magyar Irodalom világirodalmi rangú alkotója. A Magyar Költészet Napja‘t az Ő szülinapjához illik igazítanunk (a komcsi-proli fAtilla helyett) !!! Rendkívül széleskörű műveltségét az atyai házban alapozta meg, ahol a földbirtokos-katonatiszt vendégeként.
Nap (június) hava 21.-én jelent meg először a Verecke táján… A szűntelen dúló Etelközi Zűrben forrón együttérzünk az ukrán terror alatt sínylődő magyar testvéreinkkel … Ebben segít ma Gyalunk ékesen szép költeménye… a „Nagy Magyar Magányban”… Ha létezik ma Magyar Ország, ott a Verecke táján-t minden magyar tudja… és a. .
A TITÁN – a Szegedben A sziklán fekszik gúzsbakötve, némán,Mert az egekből tüzeket lopott,A máját tépi kondor keselyűhad,Sötét, miként a gond, gyors, mint a végzet.Magányossága zord kővánkosánŐ egy dicső holnapról álmodikÉs néma, mint az éj és mint a sír,Melyből föltámadás lesz s győzelem !Nem érzi már a sast és a sebet,Nem. .