Scroll To Top

Böngészés: A nap költeménye

Berzsenyi szülinapján

Ígéret (május) hava 7.-én… E napon született… 1776 Ígéret (május) hava 7.-én, a Vazs megyei Egyházashetyén Egyházas-nagyberzsenyi Berzsenyi Dániel … Berzsenyi Dánielt köszöntjük ma a 150. szülinapjára Juhász Gyula által írott versével… A tikkatag magyar nyár napja barnúlBús homlokán és bágyatag szemén,Konok szivében csöndes zivatar dúl,Elverve dús vetése : a remény ! Pipája füstöl.

Erdélyi ibolyák – Gyalunk fél évszázadon át elhallgatott költeménye ma 100 éves

A kolozsvári kikelet szülötteE pár szál gyöngéd, kora ibolya,Szűz szirmukon szelíden eltünődveA magyar Mona Lisa mosolya. Erdélyünk szent rögének ibolyái,A fájó tájról méla üzenet,Virágnyelven beszéltek, ó parányi,De drága kincsek, hervadt kedvesek ! Kék szemetekben az erdélyi égnekRégi derűje integet felémÉs sötét szirmotokban érzem én Az új fájdalmat.

Marcus Aurelius szülinapján – szőke bús magyar víz hajlatánál…

Marcus Aurelius, a legbölcsebb római császár Szelek (április) hava 26.-án született… Gyalunk Marcus Aurelius költeményével köszöntjük Őt illőn e napon… a szőke bús magyar víz hajlatánál… holdvilágnál messze nézve… Ad Marcum Aurelium Marcus Aurelius E szőke bús magyar víz hajlatánál,Hol én ma holdvilágnál messze nézek,Mélázott árván ama régi császárÉs meditált. .

A szabad jövő lovagjai – Szent György Napján

Szelek (április) hava 24.-én – Szent György Napján A szabad jövő lovagjai Szent György lovag a sárkányt győzte le,A sárkánynak volt tizenkét feje,A sárkány, mely bennünket porba fú,Ezerfejű és millió karú. Dalokkal őt hiába áltatod,Dologgal őt hiába áltatod,Ő mindig többet követel : Szived !Agyad, véred, mind, mind hozzáviszed ! Szent.

A Magyar Költészet Napja – Kinek a napja ?

Ma van a Magyar Költészet Napja ! Miért is ? Először is, mert a kommunista párt tagságával is büszkélkedő József Attila e napon született 1905-ben.Másodszor is, azért mert – vagy inkább az előző durva politikai(lag máig nem igazított) bakit helyesbítendően – e napon született 1900-ban a szász-magyar (hungarus) remekíró Márai Sándor. .

A Családi kör szülinapján

Szelek (április) hava 10.-én… 1851-ben Szent György (szelek / április) hava 10.-én született Arany János e szép idilli életképe…A születése napján e versét minden magyar házban olvasni-szavalni illendő ! Tegyük a Családi körrel ünneppé e költemény szülinapját ! Öltöztessük lelkünket és gyermekeink lelkét is díszbe vele ! – Halljuk hát. .

Gyalu – Fanyar tavasz

Kerek 100 esztendeje született e kedves költemény : Ma jobban fájsz, mint eddig, ó tavasz,Te minden évben ékes és derűs,Te minden évben fiatal maradszS az én szívemből lassan messze tűnsz. Hol vagytok régi tavaszok szelidÉs édes játékai, szerelemS dicsőség pillangói, merre vittVíg táncotok, mely játszott csak velem ? Hol vagytok.

Gyalu – Szent Sebestyén

Kerek 100 esztendeje született e remek hites költemény : Szent Sebestyén Nyilazzatok : a seb rózsát terem,Mely nyílni fog az örök kertbe fenn ! Nyilazzatok : minden nyíl szárny nekemFeléd, örök hazám, ó végtelen ! Nyilazzatok : bíbor dísz lesz sebem,Mely hirdeti : halálon győzelem ! Nyilazzatok : kínom megszentelemİsten. .

A szeri pusztán – 1924-ben… Kerek 100 esztendeje született e remek hites költemény : A szeri pusztán Be szörnyű csönd ül e vén táj felett :Halálos csönded, elhagyott Kelet. A sátorok elmúltak és a romOly néma, mint kővé vált fájdalom.

Gyalu – Somlay Arthurnak

Somlay Artúr 1942-ben, Szegeden Kerek 100 esztendeje született Róla-Hozzá e remek költemény : Pozsony és Kassa dómjának harangjaZeng fönséges hangodban, Somlay,És benne sírnak ujjongva, zokogvaTűnt századok magasztos álmai. És benne búg a vajúdó jövendő,Hogy lesz még egyszer ünneped, magyarÉs benne orgonál sok ősi erdő,Tavasz nyög benne s zokogó avar.

A márciusi láz – Juhász Gyula

Virágos hant és véres rög felettMár bontja zászlaját a kikelet.Végig cikázA termő, zengő márciusi láz. Folyó megárad, megborzong a rét,Ezer követ száll, ujjong szerteszét,Vígan cikázA nyíló, bízó márciusi láz.

Szabadkai emlék

A szép, bús Szegeden születtem,De a dajkám dala felettemSzabadkán hangzott hajdanán.Szabadka, víg, dalos tanyám,Gondolsz-e néha a szegényKét kis gyermekre, aki felnőttÉs nézi, nézi még a felhőt,Mely felőled jön és feléd megy.A két költőre, aki tégedÖrökre emleget, szeretÉs rímbe rótta rég neved ? Akkoriban az Ország harmadik legnépesebb városa volt Szabadka.. .