Mag (október) hava 27.-én 1759-ben e napon született Kazinczy Ferenc magyar író, a magyar nyelvújítás vezéralakja († 1831) Ajánlott olvasmány még : Kazinczy Lajos, a 15. Aradi Vértanú.
Böngészés: A nap képe
Egy elfelejt(et)ett plakát… mindennél többet mond az antimagyarokról… A Vörös Terror mosdatói ma is köztünk élnek ! Büntetlenül süketelnek. Amíg szívják a vérünket…A rólunk nyúzott banki csalásaikban és a vérünkből lopott vagyonaikban fürdenek…Bűntetlenül… Máig bűntetetlenül… Uszítanak a Magyar és minden Európai Érték ellen… Bizonyságul itt ez írás : Mosakodnak! –.
Kenyér (augusztus) hava 25.-én … A Nagyvezekényi Csata napján… A Nagyvezekényi Csatában csaptak össze a törökkel a magyar királyi hadaink 1652 augusztus 26-án. A háromszoros túlerőben lévő török sereget szétszétverte az érsekújvári főkapitány, Forgách Ádám által vezetett 1200 fős magyar sereg.
Áldás (július) hava 21.-én… Kerek 250 éve ! 1774-ben e napon az Orosz Birodalom és az Oszmán Birodalom megköti a Kücsük-Kajnardzsai békeszerződést. … és az eredménye… Etelközben még egy évtized sem telik el a függetlenség és az újabb megszállás között… Amit ma Ukrajna magjának hiszünk – az Aszói tengerrel a közepén – 250 éve még Törökország.
Áldás (július) hava 18.-án… 1909-ben e napon született Ercsiben Szentiványi Jenő magyar író († 1986) Apja kereskedelmi hajókon szolgált mint kapitány, s útjaira sokszor magával vitte fiát is. 13 éves korától járt Jamaikán, a Fülöp-szigeteken és Borneón is.
Áldás (július) hava 17.-én… 1844-ben e napon született Fiumében Wartha Vince vegyész, borász, műegyetemi tanár, a Budai Műegyetem rektora, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Számos területen alkotott maradandót.
Áldás (július) hava 1.-én… 1884-ben e napon született Kisfaludi Strobl Zsigmond, aki Alsórajkról, a Göcseji kis faluból, a tanító gyermekeként indult és lett kétszeres Kossuth-díjas magyar szobrászművész. Rendkívül gazdag és tanulságos a politikai rendszerváltásokon és változó nemzeti határokon átívelő művészete.
Nap (június) hava 30.-án… 1799-ben e napon született Petényi Salamon János természettudós, állattanász (zoológus), a magyar madártan (ornithológia) és állatvédelem úttörője († 1855) Leírta Magyarország madárvilágát, előkészítette Magyarország gerinces állatvilágának kézikönyvét. Összeállította a magyarországi ásatag (fosszilis) állatok maradványainak katalógusát és a magyar barlangok jegyzékét.
Nap (június) hava 17.-én… éppen 80 esztendeje… 1944-ben e napon Izland – ahogy ők ejtik Ísztland – kikiáltotta a függetlenségét. Tévetegen Izland izlandiul helyesen Ísztland szigetország az Atlanti-óceán északi részén, Grönland és Szkótország között, a Feröertől északnyugatra, a két hatalmas kéreglemez – az eurázsi meg az észak-amerikai lemez határvonalán.
A TITÁN – a Szegedben A sziklán fekszik gúzsbakötve, némán,Mert az egekből tüzeket lopott,A máját tépi kondor keselyűhad,Sötét, miként a gond, gyors, mint a végzet.Magányossága zord kővánkosánŐ egy dicső holnapról álmodikÉs néma, mint az éj és mint a sír,Melyből föltámadás lesz s győzelem !Nem érzi már a sast és a sebet,Nem. .
1836 június 13.-án született Rasdorfban Budenz József, német származású magyar nyelvtudós. Az egyetemi tanár a Magyar Tudományos Akadémia tagja, az ugor-nyelvcsalád atyamestere volt.