Scroll To Top

Böngészés: Évfordulók

Őszi altató

Juhász Gyula: Őszi altató / November altatója A bánatos és barna asztagokAz őszi csönd ölén kallódva áznak.Jegenye gunnyaszt a vén ég alatt,Tükre alatt az elmulásnak. Ó bánatos és barna asztagok,Hol van a nyár, a tűznyilak, a táncok ?Jegenye gunnyaszt a vén ég alattS az őszi könny szivárog.

Mi is történt Velünk 1956-ban ? Forradalom ! Itt az idő végre tisztázni a háttértörténetet ! Leszámolni az ábrándokkal, megjelölni a felelősöket, és diplomáciai szinten is „várni” a méltó bocsánatkéréseket az áruló Nyugattól… A Szuez kellett a Nyugatnak ! Jól jött ehhez a magyar forradalom… Köszönetet azonban sohasem mondott érte. .

1849 augusztus 13.-án Világosnál a magyarok az orosz csapatok előtt letették a fegyvert. A szögedi néphit szerint Világos régtől „gonosz tündérek” tanyája… Ha a Maros vize zavaros volt, úgy mondták hajdan „világosi víz” gyün rajta… Szabadságharcos tábornokaink úgy hitték, hogy az oroszok megvédelmezhetik őket a vérszomjas Haynautól… De csalódniuk kellett..

Beköszöntött az ősz Hunzaföldön… De vajon hoz-e hunza szabadságot? Elveszett karakorumi rokonaink szabad országa. 1974 Föld (szeptember) hava 25.-e gyászos dátum – A Hunza állam megszűntének napja.

Thermopülai kerek 2500 éve

I.e. 480-ban e napon zajlott Hellénföld „Forró Kapu”-jában a Thermopülai csata (Μάχη τῶν Θερμοπυλῶν – Makhé tón Thermopülón) utolsó napja.Ezen a napon esett el a húszszoros túlerő ellenében Leónidasz (Λεωνίδας) és a 300 szpártai… meg Démophilosz (Δημόφιλος) és a 700 theszpiai… Thermopülai (Θερμοπύλαι) szorosában a legkeskenyebb rész, ahol a csatát.

A grófi szérün Nyár-éjszakán a grófi szérünReccsen a deszka-palánkS asztag-városban pirosanMordul az égre a láng.  Éjféli hajnal, szörnyű fény ez,Nincs párja, napja, neve.Fut, reszket a riadt mezőnAz égő élet heve.

Wathay Ferenc – Hosszú háború

1602 Aranyasszony (augusztus) hava 29.-én jutott fogságba a Székesfehérvári vicekapitány, Wathay Ferenc, és hurcoltatott el az isztambuli Jedikuléba, azaz a (konstantinápolyi) Héttoronyba. Sobor Antal történelmi regénye Wathay Ferenc életútján keresztül tárja elénk a 15 éves háború, a XVI–XVII.

Nemzeti Ünnepnapunk – Nándorfehérvár viadala

Áldás hava (július) 22.-e – Nándorfehérvár Diadalának NapjaAranybetűs Nemzeti Ünnepünk e nap !Azazhogy… az kellene, hogy legyen !Hivatalosan sajnos még mindig nem az… Ha nem 15 millió (vagy még kevesebb) szárnyaszegett szerencsétlen önképzavaros kallódó személyiség alkotná ma a MAGYARt, akkor MA ÜNNEPELNÉNK !!! Az 555. évfordulón ugyan sikerült nemzeti emléknappá.

VIOREL DĂNACU: A ROMÁNOK 1918 UTÁN KEMÉNYEN KÜZDÖTTEK ERDÉLY ELSZAKÍTÁSÁÉRT Évtizedek óta az egyik legnagyobb talánynak számított, milyen szerepe volt a szabadkőműveseknek a trianoni diktátum előkészítésében és megvalósulásában. Ha itt-ott fel is vetődött, a kérdés inkább szubkulturális vonalon került szóba, mert a témakört nem illett komolyabb fórumokon megemlíteni, a „nagy.

Trianon után 100 évvel – Magyarország mai határainak jogforrásai

Kevés országban fordul elő, hogy emléknappá nyilvánított, gyásznapként számontartott esemény századik évfordulóját ilyen nagy figyelem övezze. Még ritkább, hogy egy történelmi eseményt két állam is – különböző előjellel – megemlékezései közé vegyen.

Az esztergomi bazilika harangjainak fülsiketítő trianoni némasága

Paskai László P. Pacifik ofm szelleme ott lebeg Esztergom felett.

Juhász Gyula – Trianon

Nem kell beszélni róla sohasem,De mindig, mindig gondoljunk reá. Mert nem lehet feledni, nem, soha,Amíg magyar lesz és emlékezet,Jog és igazság, becsület, remény,Hogy volt nekünk egy országunk e földön,Melyet magyar erő szerzett vitézül,S magyar szív és ész tartott meg bizony.Egy ezer évnek vére, könnye ésVerejtékes munkája adta megSzent jussunkat e.