Juhász Gyula: Őszi altató / November altatója A bánatos és barna asztagokAz őszi csönd ölén kallódva áznak.Jegenye gunnyaszt a vén ég alatt,Tükre alatt az elmulásnak. Ó bánatos és barna asztagok,Hol van a nyár, a tűznyilak, a táncok ?Jegenye gunnyaszt a vén ég alattS az őszi könny szivárog.
Böngészés: Évfordulók
Mi is történt Velünk 1956-ban ? Forradalom ! Itt az idő végre tisztázni a háttértörténetet ! Leszámolni az ábrándokkal, megjelölni a felelősöket, és diplomáciai szinten is „várni” a méltó bocsánatkéréseket az áruló Nyugattól… A Szuez kellett a Nyugatnak ! Jól jött ehhez a magyar forradalom… Köszönetet azonban sohasem mondott érte. .
1849 augusztus 13.-án Világosnál a magyarok az orosz csapatok előtt letették a fegyvert. A szögedi néphit szerint Világos régtől „gonosz tündérek” tanyája… Ha a Maros vize zavaros volt, úgy mondták hajdan „világosi víz” gyün rajta… Szabadságharcos tábornokaink úgy hitték, hogy az oroszok megvédelmezhetik őket a vérszomjas Haynautól… De csalódniuk kellett..
Beköszöntött az ősz Hunzaföldön… De vajon hoz-e hunza szabadságot? Elveszett karakorumi rokonaink szabad országa. 1974 Föld (szeptember) hava 25.-e gyászos dátum – A Hunza állam megszűntének napja.
I.e. 480-ban e napon zajlott Hellénföld „Forró Kapu”-jában a Thermopülai csata (Μάχη τῶν Θερμοπυλῶν – Makhé tón Thermopülón) utolsó napja.Ezen a napon esett el a húszszoros túlerő ellenében Leónidasz (Λεωνίδας) és a 300 szpártai… meg Démophilosz (Δημόφιλος) és a 700 theszpiai… Thermopülai (Θερμοπύλαι) szorosában a legkeskenyebb rész, ahol a csatát.
A grófi szérün Nyár-éjszakán a grófi szérünReccsen a deszka-palánkS asztag-városban pirosanMordul az égre a láng. Éjféli hajnal, szörnyű fény ez,Nincs párja, napja, neve.Fut, reszket a riadt mezőnAz égő élet heve.
1602 Aranyasszony (augusztus) hava 29.-én jutott fogságba a Székesfehérvári vicekapitány, Wathay Ferenc, és hurcoltatott el az isztambuli Jedikuléba, azaz a (konstantinápolyi) Héttoronyba. Sobor Antal történelmi regénye Wathay Ferenc életútján keresztül tárja elénk a 15 éves háború, a XVI–XVII.
Áldás hava (július) 22.-e – Nándorfehérvár Diadalának NapjaAranybetűs Nemzeti Ünnepünk e nap !Azazhogy… az kellene, hogy legyen !Hivatalosan sajnos még mindig nem az… Ha nem 15 millió (vagy még kevesebb) szárnyaszegett szerencsétlen önképzavaros kallódó személyiség alkotná ma a MAGYARt, akkor MA ÜNNEPELNÉNK !!! Az 555. évfordulón ugyan sikerült nemzeti emléknappá.
VIOREL DĂNACU: A ROMÁNOK 1918 UTÁN KEMÉNYEN KÜZDÖTTEK ERDÉLY ELSZAKÍTÁSÁÉRT Évtizedek óta az egyik legnagyobb talánynak számított, milyen szerepe volt a szabadkőműveseknek a trianoni diktátum előkészítésében és megvalósulásában. Ha itt-ott fel is vetődött, a kérdés inkább szubkulturális vonalon került szóba, mert a témakört nem illett komolyabb fórumokon megemlíteni, a „nagy.
Kevés országban fordul elő, hogy emléknappá nyilvánított, gyásznapként számontartott esemény századik évfordulóját ilyen nagy figyelem övezze. Még ritkább, hogy egy történelmi eseményt két állam is – különböző előjellel – megemlékezései közé vegyen.
Paskai László P. Pacifik ofm szelleme ott lebeg Esztergom felett.
Nem kell beszélni róla sohasem,De mindig, mindig gondoljunk reá. Mert nem lehet feledni, nem, soha,Amíg magyar lesz és emlékezet,Jog és igazság, becsület, remény,Hogy volt nekünk egy országunk e földön,Melyet magyar erő szerzett vitézül,S magyar szív és ész tartott meg bizony.Egy ezer évnek vére, könnye ésVerejtékes munkája adta megSzent jussunkat e.