A modern demokrácia a korrupció terrora ! (Sz.)

Szeleczky Zita szülinapján – 2023-ban

Hagyomány, Hungarikumok, Kalendárium, Örökségvédelem, Szülinap(ok) 2023. ápr. 20.

Szelek (április) hava 20.-án született… Budapesten, 1915-ben …

Szeleczky Zita, Klára Terézia, magyar színésznő, a Vörös Terror üldözöttje.
Szülinapján érdemes elmerengeni rajta, miért is lett ő magyarként üldözött, és hogyan nem került máig sem a méltón megérdemelt helyére az emlékezetünkben ?!

A Kísértés (Tentazione) című olasz filmben (1942) — A Kísértés (Tentazione) olasz filmben (1942)

Szeleczky Manó (Emmánuel) és Négyessy Amália lányaként született…

A két világháború közötti korszak talán legbájosabb magyar színésznője, aki bátran fölvállalta honleányi hazaszeretetét, ezért a magyarüldözők kirekesztették… A magyarüldözőket máig sem rekesztette ki senki… De hát ilyen a magyar : Halálosan, önpusztítóan befogadó… Ezért is élnek vissza a türelmünkkel…

Petőfi Föl a szent háborúra ! versének egy „Hungarista Est” keretében (1944 novemberében) való szavalatáért , az orosz-kozák (orosz-ukrán) támadás elleni védekezésre buzdító Petőfi-versért a kirekesztő antimagyar Szovjet Népbíróság a távollétében elítélte Szeleczky Zitát, aki egészen a kommunista bukásig haza sem térhetett…

Milyen időszerű is ezt ma megint harsogni az orosz-kozák (ukrán) azaz a kis-nagy orosz viharban :

Sok az orosz, nagy a száma,
Mi haszna ?
Több lesz ott a magyar; talán
Száz is jut egy oroszra.
És ha volnánk kevesebben,
Mint azok :
Hála isten, minket hí ugy
A világ, hogy magyarok !

Ne féljetek, gyermekink, ne
Féljetek,
Nem szúr által dárdájával
A vad kozák titeket;
[…]

Ajánlott : PETŐFI : FÖL A SZENT HÁBORÚRA !

Ha egy bő 10 millió átéli Petőfi szózatát, akkor így nézne ki a mai Csonkánál éppen kétszer nagyobb Magyarország (Dél-Fölvidékkel, Kárpátaljával, Észak-Erdéllyel meg Bácskával) :

Gyáva vinnyogás, önsajnáló hazaárulás és defetizmus helyett itt az ideje Attila Népeként élni !!!

Szeleczky Zita számüzetésében 1951-ben megalapította az Argentínai Magyar Nemzeti Színházat, s föllépett emigráns német színházak előadásain is. 1949–1974 között a világ magyarlakta városait látogatta önálló műsoraival.

1993-ban a Legfelsőbb Bíróság felmentette az 1947-es koholt vádak alól, és teljes rehabilitációban részesítette. Még abban az évben Wass Alberttel együtt megkapták a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje kitüntetést. 1998 őszén hazatelepült. Érden élt és 1999-ben július 12.-én, 84 esztendősen halt meg, gyermektelenül…

Végakaratának megfelelően Nekézsenyben, a család sírboltjában helyezték örök nyugalomra.

Filmjei :

Méltóságos kisasszony (1936)
Pusztai szél (1937)
Pillanatnyi pénzzavar (1937–38)
Fekete gyémántok (1938)
Nehéz apának lenni (1938)
Azúrexpressz (1938)
Beszállásolás (1938)
Szegény gazdagok (1938)
A varieté csillagai (1938)
Az utolsó Wereczkey (1939)
Karosszék (1939)
Áll a bál (1939)
Bercsényi huszárok (1939)
Gül Baba (1940)
Sok hűhó Emmiért (1940)
Rózsafabot (1940)
Eladó birtok (1940)
Édes ellenfél (1941)
Leányvásár (1941)
Egy éjszaka Erdélyben (1941)
Tentazione (olasz film, magyar címe: Kísértés) (1942)
Gyávaság (1942)
Sziámi macska (1943)
Magyar Kívánsághangverseny (1943)
Zenélő malom (1943)
Nászinduló (1943)
II. Magyar Kívánsághangverseny (1944)
Az első (1944)
Vivir un instante (argentin film, magyar címe: Egy pillanatig élni, Diana Toldy néven) (1950)
A Jávor (archív filmfelvétel) (1987)

Olvasnivaló Szeleczky Zitáról :

Pusztaszeri László: Szép magyar élet. Szeleczky Zita pályaképe; Kairosz, Bp., 2012, ISBN 978-963-662-51-39
Jávor Zoltán: Hit és magyarság. Szeleczky Zita élete és művészete; Délvidék Ház, Szeged, 2012 + CD, ISBN 978-963-08-4996-8
Így szerették. Levél-vallomások Szeleczky Zitához, 1940-1999. Emlékkönyv; bev. Balog Zoltán, utószó Madár János; Rím, Bp., 2018

Ajánlott még :