Épített értékeiben él a Nemzet.
A hazafiság minimuma épület-örökségünk védelme.

Török Ignác 230. szülinapján

A nap képe, Hagyomány, Kalendárium, Szülinap(ok) 2025. jún. 23.

Nap (június) hava 23.-án… E napon született…

1795-ben e napon született Gödöllőn Török Ignác honvéd tábornok, a későbbi Aradi Vértanú († 1849)

Kisbirtokos magyar nemesi családból származott. Apja nemescsói Török Ignác, uradalmi kasznár a gróf Grassalkovich családnál Gödöllőn, anyja Korher Franciska volt. Középiskolai tanulmányait Gödöllőn kezdte (I. és II. osztály), majd a Királyi Katholikus Egyetemi Főgimnáziumban folytatta (III. és IV. osztály). Végül 1809-től 1811-ig a gyöngyösi gimnázium tanulója volt (V. és VI. osztály).

A bécsi hadmérnöki akadémián végzett, a császári hadsereg kötelékébe hadnagyként lépett (1816).
1839-ben a nemesi testőrséghez került, ahol erődítéselméletet oktatott. Tanította többek között Görgei Artúrt és Klapka Györgyöt is. A forradalom előtt előbb Ilyvóban (Lembergben), majd alezredesi rendfokozatban Zágrábban szolgált.

1848 októberében a Komáromi Várban szolgált, ekkor a vár teljes állománya csatlakozott a honvédekhez. 1848–1849 telén Komáromban a vár erősítését, kiépítését szervezte meg. Windisch-Grätz sikerei után Komárom parancsnokát, Majthényit, aki a vár átadására készült, a vár tisztjei lemondásra kényszerítették, és a parancsnokságot a legidősebb tisztre, Török Ignácra ruházták. A döntést a kormány megerősítette, és január 28-án tábornokká nevezték ki. 1849 áprilisában posztjáról Lenkey János váltotta le.

A kormány utasítására a júniusban a felszabadított Budára rendelték, hogy a Hentzi által épített budai erősítések lerombolását vezesse, majd Szegedre, hogy a Tisza jobb partján sáncokat emeljen.

Török Ignác a hadbíróság előtt magyarságával igazolta a tettét – „Lelkiismeretem felment engem”.
A kirekesztő habsburg hadbíróság „árulóként” akasztásra ítélte, hatodikként (a kötél által kivégzettek között másodikként) végezték (volna) ki.
Török Ignáccal azonban a saját szíve végzett. Szívrohamot kapott, mielőtt a hóhér végezhetett volna vele.

Thorma János: Az aradi vértanúk kivégzése

1932-ben találták meg maradványait, az Aradi Emlékoszlop kriptájában nyugszik.

Török Ignác emlékére először 1935-ben állítottak szobrot Gödöllőn. A másodikat 1949-ben avatták fel. A harmadik 1995 óta látható a városban. Nevét viseli néhány utca (Vaján, Gödöllőn, Kerepesen, Szentendrén, Győrött, Gyöngyösön és Pilisen).

Gödöllőn működik a róla elnevezett, 1955-ben alapított gimnázium.

Nevét sokáig Nagyváradon is utca viselte. De hát az oláh megszállás…

Aradi Vértanúinkra úgy emlékezhetnénk a legjobban, ha illően minden Aradi Vértanúnkról készülne végre eggy-eggy külön kalandfilm … Sajátos csokrot alkot(hat)nak ezek filmek. Bemutatóik természetesen minden évben a kivégzésük napján, az Aradi Vértanúk Napján (Mag hava 6.-án) lesz majd illendő… – Így terveztem… Ezt bizony sokat is emlegettem… a fölvételimben is… Szerény(telen)ségem – talán éppen ezért – nem bizonyult elég jónak a filmrendezői szakra a kirekesztően rasszista antimagyar libernyák homokozóban… De a nálam sokkal tehetségesebbek bizonyosan álmodják már… sőt rendez(get)ik is az ARADI VÉRTANÚK filmjeit is… Ma pedig már bizonyára készül e sorozatban a Török Ignác film ! Sokkal szebben, sokkal jobban !!! Sokkal magyarabbul ! Sokkal meghatóbban ! …Mint ahogyan azt magam te(he)ttem volna…

Különleges módon Róla készült film !
Török Ignác emlékét őrzi Pozsgai Zsolt alig ismert Magyar Golgota (2021) filmje, amelyet kivégzésének 172. évfordulóján mutattak be a köztelevízióban.

Ajánlott olvasmány még :

Katona Tamás (szerk.) : Az aradi vértanúk. (Budapest: Európa, 1983).