Scroll To Top

Böngészés: Hungarikumok

A kolozsvári kikelet szülötteE pár szál gyöngéd, kora ibolya,Szűz szirmukon szelíden eltünődveA magyar Mona Lisa mosolya. Erdélyünk szent rögének ibolyái,A fájó tájról méla üzenet,Virágnyelven beszéltek, ó parányi,De drága kincsek, hervadt kedvesek ! Kék szemetekben az erdélyi égnekRégi derűje integet felémÉs sötét szirmotokban érzem én Az új fájdalmat.

Turán után – kerek 100 éve !

Kikelet (március) hava 27.-én… e napon tisztázta le Gyalunk… éppen 100 esztendeje… Néha megcsap, mint napkeleti illat,Fűszeres, álmos, valami vad mámor,Ősi szavaknak mély zsongása ringatÉs elcsal innen, e fonnyadt világból. Néha elfog valami mély honvágyAz ős pusztára, amit cserben hagytunkS szívembe tündökölnek égi rónákVén csillagai s megállok alattuk.

Bálint napján magyarmód !

Bálint napján is lehetünk, maradhatunk magyarok ! Fájdalmas és fojtogató ez az internáci valentínkodás !Bizony nem illik ez a nemzetközi habverés magyarokhoz, Bálintokhoz ! Bálint Napján ugyan miért is Valentínkodna a magyar ? Itt az idő a Szerelem napjáról, a termékenység lázas ünnepéről – idegen és magyar hagyományokról – megtisztulásul végre. .

A Magyar Kultúra Napján – Vajon, hányan tudjuk még a „Hymnus”-t? Szavaljuk e napon büszkén gyermekeinkkel, unokáinkkal ! Csaknem kétszáz éve… Idén 197 esztendeje íródott a Hymnus ! Kölcsey Ferenc: Hymnus – Csernák János szavalatában… A Magyar Kultúra Napját 1989 óta ünnepeljük Förgeteg (január) hó 22.-én, a Hymnus íródásának emlékére.. .

Magyar Straszburgok

Magyar Straszburgok ciklus a Németországtól elszakított Strassburg sorsára utal, amely azonban a mi magyar városainkkal szemben már korábban is határviták tárgya volt… Juhász Gyula Hárfa kötetében szerepel együtt a Városok ciklus. Ez a Magyar Straszburgok.

Magyar Straszburgok – Szabadka 

Magyar Straszburgok ciklus a Németországtól elszakított Strassburg sorsára utaló költe(mény)kör. Strassburg azonban a mi magyar városainkkal szemben már korábban is határviták tárgya volt… Juhász Gyula Hárfa kötetében szerepel együtt a Városok ciklus.

Juhász Gyula – Pozsony 1920

E napon jelent meg… Pozsony Ha alkonyatkor ballagtál a ködben,Mely lágy fátylával a Dunára hullt,A zsongó zajban és a méla csöndbenFáradt szivedbe muzsikált a mult. A vén utcákon szinte visszazengettA régi léptek kongó moraja,Széchenyi járt itt és honán merengett,Amely nem volt, de lesz még valaha.

A bukott angyalok

A bukott angyalok Szemükben még az isteni egeknekVisszfénye csillog egyre elhalóbban,Fülükben még zsong a kerúbseregnekÖrök dalából egy sor. Lenn a porbanMég emlékeznek tündöklő napokra,Melyek mögöttük zengve elmaradtak,Mint az álomderűs mennyei pompa,Mitől mindig ragyog az égi ablak.Most hullanak hidegbe és sötétbe,Mindég mélyebbre, néma dacban égveÉs arcukat kezükkel eltakarják,Mert látni Őt már.

A mai nap a Doni Vész, így az emlékezés napja! Don kanyarban elesett atyáinkra, öregatyáinkra… a magtalanul elveszett Magyar Fiakra emlékezünk… Nekünk, magyaroknak csak ennyi maradt a lelkileg is kifosztott csonkországunkban. De az emlékezés megtartó erejét nem szabad alulbecsülnünk! Ebben rejlik a jövendőbeli győzelmünk, Magyar Föltámadásunk minden reménye.

Óévbúcsúztatóul, a tovatűnő óév(ek)re való visszatekintésűl … 188 esztendeje írta Kölcsey Ferenc remek epigrammáját : Huszt vára – Cseke György és Várnai Dezső rajzai alapján E napon e sorokat gyermekeinknek továbbadni, velük együttszavalni is érdemes : HUSZT Bús düledékeiden, Husztnak romvára megállék ; Csend vala, felleg alól szállt fel az éjjeli. .

Ádvent végén, Aranyvasárnapon… még Karácsony előtt álljunk meg egy percre ! Elmerengeni, fölülemelkedni a mindennapok forgatagán… Itt az idő fölfedezni a Karácsonyban magyar magunkat ! Fölfedezni a karácsonyi böjtöt, benne mindön szögedit, és magyar módra várni a Magyar Karácsonyt ! Ideje végre a Karácsonyban möglátni mindön magyarságunkat, amíg még van. .

Török Tibor, ős-örüktanász, Bernert Zsolt, embertanász és Neparáczki Endre ős-örüktanász tárják föl előttünk a magyarság örökítő anyagának vizsgálatából kibomló titkainkat… Megdöbbentő !!! Végre tisztul a történelmünk… A honfoglalók csak a hatalmat vették át… de mi már régen itt voltunk !!!A Kárpát-medence őslakói vagyunk !!! Hunok, avarok és magyarok egészen új. .