Létünket döntötte el a Pozsonyi Diadal ! A Pozsonyi Diadal – Nemzeti ünnepünk ! Lehetne méltán – Május elseje helyett – munkaszüneti napunk is ! Akár egy nemzeti büszkeséggel is átfűtött hosszú hétvégével… korabeli hagyományőrzőkkel, méltán magyar karnevállal, lovas viadalokkal… Nemzeti értékeink ünneplésével, önbecsülésünk helyregyógyulásával… Emlékezetfrissítőül ajánlom az alábbi kis filmet: Miért. .
Böngészés: Örökségvédelem
Egyre népszerűbb Emese nevünkről-nevünkből érdemes többet is merítenünk a neve napján… Helbing Ferenc (1870 – 1959): Emese álma (a Magyar hunmondák kötetből, 1920, papír, tus, tempera) Szögedi költőnket is megihlette Emese alakja: Emese álma Ázsiai sátor mélyén,Ázsiai éjek éjén,Hulló csillag fénye mellettÁlmodott Don vize mellett. Szépanyánk volt, sorsok anyja,Álmodott föl-fölriadva,Megborzongott babonázva,Ázsiai.
565 éve zajlott nagy diadalunk : Nándorfehérvár viadala és fölszabadítása…Egy Magyar Világban illendően ma kezdenénk készülni Nagy Nemzeti Ünnepünkre… Pozsony Diadalának ünneplésén túl (fél ezer évre rá) itt a következő : NÁNDORFEHÉRVÁR !!! Áldás hava (július) 22.-e – Nándorfehérvár Diadalának NapjaNEMZETI ÜNNEPNAPUNK – NÁNDORFEHÉRVÁR VIADALAAranybetűs Nemzeti Ünnepünk lesz e nap. .
Vitéz cseszneki és milványi gróf Cseszneky Gyula született Nagymajorban, az Osztrák–Magyar Monarchiában, 1914 június 28.án – elhúnyt Brazíliában, 1970 után. Pályája igen sokrétű volt, kipróbálta magát költőként, műfordítóként, majd Ő lett a macedón nagyvajda !!! Cseszneky Gyula édesapja az ősi nemesi családból származó, azonban vagyontalan Cseszneky Ferenc, feltaláló, édesanyja pedig Handzsák Mária, egy jómódú gabonakereskedő leánya volt.
A tikkatag magyar nyár napja barnúlBús homlokán és bágyatag szemén,Konok szivében csöndes zivatar dúl,Elverve dús vetése : a remény ! Pipája füstöl és haragja lángol,Eszébe jut bírája : KölcseyS felködlenek a római világbolKomor lemondás zordon hősei. S boldog Horácra gondol, aki bölcsenBorral, leánnyal megelégedettS kevély nyakán dagadnak kék erek.
Dankó Pista szülinapján érdemes szót ejteni a magyar muzsikáról… zenéről, dalról és nótáról is.Mi nekünk a magyar nóta ? – Fakuló emlék…Mi nekünk ma Dankó Pista ? – Egy név ? Mi több ? https://www.youtube.com/watch?v=M1avFX48Dds Dankó félezernyi nótájával harcolt sikerrel a német muzsika ellen ! Ma már ennek jelentőségét is. .
Van ma estére egy méltó moziajánlatom… a (mozikból is) kirekesztetteknek házimoziban… A szó, mely éget… Ma már minden értelmes ember tudja, minden tájékozott ember látja, hogy Európa megszűnőben van... Amíg a fasiszlám hídfőállásokat épít Európa földjén, amíg az apokalipszist készítik elő Európa árulói, érdemes lenne saját hitünkben végre elmélyedni.
DSIDA JENŐ szülinapján… Hazaárulóink kirekesztették ! Itt az idő, hogy befogadjuk ! – Mert magyar !!! DSIDA JENŐ – PSALMUS HUNGARICUS azaz MAGYAR ZSOLTÁR… dalban… „Hiszek a hitben, a bátorságban, az élet minden körülmények között megmaradó szépségében. Hiszek a mindenható mosolygásban.” Pomogáts Béla szavaival : „Dsida Jenő egyénisége elütött a történelemmel.
Nem jártam én soha Dunán túl,Hol Kupa, Vata elesett,Hol lankás dombok koronázzákAz alkonyvéres egeket. Én a Tiszának és MarosnakSzögében élek álmodón,Hol Attila, Ajtony robogtakValaha vemhes táltoson.
A tikkatag magyar nyár napja barnulBús homlokán és bágyatag szemén,Konok szivében csöndes zivatar dúl,Elverve dús vetése : a remény ! Pipája füstöl és haragja lángol,Eszébe jut bírája : KölcseyS felködlenek a római világbulKomor lemondás zordon hősei. S boldog Horácra gondol, aki bölcsenBorral, leánnyal megelégedettS kevély nyakán dagadnak kék erek.