Örökségvédelem Achívumok - Oldal 16 a 36-ből

Szeleczky Zita szülinapján – 2022-ben

2022 ápr. 20., Hagyomány, Hungarikumok, Kalendárium, Örökségvédelem, Szülinap(ok), szerző: Dr. Szabó László

Szelek (április) hava 20.-án született… Budapesten, 1915-ben … Szeleczky Zita, Klára Terézia, magyar színésznő, a Vörös Terror üldözöttje. Szülinapján érdemes elmerengeni rajta, miért is lett ő magyarként üldözött, és hogyan nem került máig sem a méltón megérdemelt helyére emlékezetünkben ?! Szeleczky Manó (Emmánuel) és Négyessy Amália lányaként született… A két világháború közötti korszak talán.

Istenem, Istenem, hát erre tartogattál!

2022 ápr. 15., A nap képe, Hagyomány, Örökségvédelem, szerző: Dr. Szabó László

Jézus szavai és mondásai vajon milyen nyelven lettek először lejegyezve? Vajon milyen nyelvű (volt) az Újszövetség eredetileg? A Nesztori(ánus) Egyház hagyományos hite szerint az arámi nyelvű pesitta szöveg az eredeti, és ebből készült a görög fordítás, nem pedig a görögből az arámi. Az arámi nyelvet még az Asszír és a.

Aszúpéntökre Föltámadás – Húsvét magyarul ! 2022

2022 ápr. 14., Hagyomány, Hungarikumok, Örökségvédelem, Ünnepek, Világörökség, szerző: Dr. Szabó László

A Húsvét a magyarnak már 100 éve nem csak Húsvét, de a Magyar Föltámadás ígérete is. Húsvétkor háromszor tagadja meg a Magyar a Gonoszt : Tria Non !!! A Föltámadás előtt – ahogy a Sanyarúhét lassan véget ér – itt az idő szembenézni magunkkal, majd ellenségeinkkel is ! Szabaduljon ma.

Húsvétra – egy évszázad távolából üzen Juhász Gyula

2022 ápr. 13., A nap költeménye, Hagyomány, Juhász Gyula, Kalendárium, Örökségvédelem, Örömhírek, Szegedikumok, Versös Szöged, Versös Város, szerző: Dr. Szabó László

Több mint száz év távolából üzen Juhász Gyula Húsvétra című versével, hiszen e költeménye először a Délmagyarország 1919 Szelek (április) hava 20.-ai számában látott napvilágot Husvéti stanzák címmel. Majd a Szeged-ben 1921-ben Köszönt e vers … kezdettel, majd a szegedi Színházi Újságban 1923-ban : Husvéti stanzák Húsvétra Köszöntelek, te váltig.

A Délvidék Hazatérésének Napján…

2022 ápr. 11., Évfordulók, Jogszolgáltatás, Kalendárium, Örökségvédelem, Piros-fehér-zöld hírek, szerző: Dr. Szabó László

1941 április 11.-én kezdődött meg a Délvidék fölszabadítása, amelynek során Honvédségünk négy nap alatt visszafoglalta a Trianoni Békediktátum nyomán elve(sze)tt Bácskát, Baranya-háromszöget, a Muraközt és a Mura-vidéket is. Dél Felé! 1941 – A Délvidék visszafoglalása Az 1938 november 2.-ai Első Bécsi Döntés visszaadta a Fölvidék („Szlovákia”) csaknem kizárólag magyarok lakta,.

OLVASSUNK JUHÁSZ GYULÁT! – A SZÜLINAPJÁN!

2022 ápr. 04., Hagyomány, Juhász Gyula, Kalendárium, Költemény, Örökségvédelem, Szegedikumok, Szülinap(ok), Versös Szöged, szerző: Dr. Szabó László

SZAVALJUNK JUHÁSZ GYULÁT! – LEGALÁBB A SZÜLINAPJÁN! OLVASSUNK JUHÁSZ GYULÁT! – LEGALÁBB A SZÜLINAPJÁN! Minek is örülhetne Ő jobban, ha letekint onnan Föntről?! … Mint ha olvasnánk Őt… Szörözzünk hát örömet Igaz Magyar Költőnknek, mög mindönkinek! Juhász Gyulát máig is alig ösmeri a szögedi hát még a vidéki (nem szögedi) magyar olvasó.A. .

Álmus és a Kijevi Rusz

2022 márc. 25., Hagyomány, Hungarikumok, Örökségvédelem, Russicumok, szerző: Dr. Szabó László

Álmos és a Kijevi Rusz Kijevben született Álmosfia Árpád, a Kárpát-haza honalapítója 840-ben. Az Etelközben táborozó magyar törzsfők uralkodtak az ősi Kijevben.

A Nemzeti dal – ma

2022 márc. 13., A nap költeménye, Évfordulók, Hagyomány, Hungarikumok, Kalendárium, Költemény, Örökségvédelem, szerző: Dr. Szabó László

A Nemzeti dal – Illyés Gyula szerint – magának a költőnek is egyik legkedveltebb költeménye volt. Hajdan ez egy olyan költeményünk volt, amelynek tudása nélkül az elemi iskolát elvégezni sem lehetett…Persze egy emberöltővel ezelőtt heti egy, sőt két emberöltővel ezelőtt minden irodalomórára legalább egy vers megtanulása is természetes is volt..

Lénárd Sándor – Római történetek

2022 márc. 09., Kalendárium, Örökségvédelem, Romanikumok, Szülinap(ok), Visszaemlékezés, szerző: Dr. Szabó László

E napon… Rákosi Mátyással eggy napon… csak 18 évvel később 1910 március 9.-én született Erzsébetvárosban Lénárd Sándor (Lénard Sándor, Alexander Lenard) Budapesten. Nagyműveltségű polüglott, német, latin, magyar, olasz és angol nyelven író zsidó-magyar orvos, költő, műfordító, művelődéstörténész, klasszika-filológus és főzésztörténész.