Scroll To Top

Böngészés: Versös Szöged

Juhász Gyula – Tavasz ez is …

Tavasz ez is, tavasz.Az égen szőke fény ég,A földön barna hantok,A nőkön lenge illat,A fákon szürke barkák.Tavasz ez is, tavasz.Valami mégis elmentÉs nem jön vissza többé,Valami mégis elszálltÉs soha nem találom,Valami mégis elmúltÉs nem tudom a sírját …Egy húr a hegedűmön,Boldogan bánatos hang,Elpattant.De az ég még azúros,De a föld ibolyás. .

Szegény magyar volt,Költő volt, senki,Nem tudott élni,Csak énekelni.Nem volt rossz, sem jó,Csak ember, fáradt,Várt, várt és nem leltSoha csodákat.Mély szürkeségbenSzíneket látott,Magyar volt, költő:Átkozott, áldott! Gyalunk e verse máig sem áll a fejfáján… de még a helyette álló szerény sírkövén sem !Vajon, minek is írta, ha nem ezért ?! Hogy ott. .

Őszök aranya – évszázados őszök Juhász Gyulától

A mai forró nyarak nyomán lassabban köszöntenek be az őszök is…(Régi szeptemberek októberben aranylanak elő… Ez is az éghajlatváltozás.)Először a kőrisek sárgulnak, majd barnulnak, majd az ostorfák és végül a többi is aranyra vált… Idén volt éppen száz esztendős Juhász Gyula szép költeménye, a Szeptember aranya: Itt írta Szegeden. Érdemes.

A Székely Himnusz is Szegeden született !

A Székely Himnusz is Szegeden született ! De legalábbis Szegeden halt meg… a Székely Himnusz zeneszerője… Mihalik Kálmán halála évfordulóján minden magyar kegyelettel emlékezik… A Székely Himnusz bizony Szegeden született! Ha nem is szögedi, de bizony csak szegedi. Csanády György szövegére Szegeden írta a dallamát Mihalik Kálmán.

Péter László búcsúztatása

Búcsúzom Laci Bátyámtól… „Laci bátyám”! Ő kérte rendre, hogy hívjam őt így. El-eltévesztettem, és újra meg újra magázóra fogtam, amit szinte sértésnek vett minden alkalommal… Gyermekként láttam először szigorú arcát, majd már orvosként és városvédő polgárként kutattam, majd faggattam a Városról tudását.

Húsvétra – száz éve írta Juhász Gyula

Éppen száz év távolából üzen Juhász Gyula Húsvétra című versével, hiszen e költeménye először a Délmagyarország 1919 április 20.-ai számában látott napvilágot Husvéti stanzák címmel. Majd a Szeged-ben Köszönt e vers … kezdettel : Husvéti stanzák  Húsvétra Köszöntelek , te váltig visszatérő Föltámadás e  földi tájakon, Mezők smaragdja, nap tüzében égő, Te zsendülő,.

Magyar Héten a magyar cigánynak Hadd hódoljon a magyar dalos, Hadd maradjon emléked szívünkben Könnyharmatos, virágillatos. Húzd rá cigány, te örök, te áldott, Virulj mindig, dicső nótafa, Halhatatlan híred ragyogását Be ne födje feledés hava! Zengj nekünk a vásárhelyi térről, Dorozsmai malomról dalolj, A szegedi boszorkány varázslat Szálljon reánk a.

SZAVALJUNK JUHÁSZ GYULÁT! – LEGALÁBB A SZÜLINAPJÁN! OLVASSUNK JUHÁSZ GYULÁT! – LEGALÁBB A SZÜLINAPJÁN! Minek is örülhetne Ő jobban, ha letekint onnan Föntről?!   2018. Tavaszderék (április) hava 5.-én este 7 órakor… Mindön érdeklődőt várunk szeretettel, de a szavalókat különösképpen! Mindemellett Juhász Gyulánk elfeledött prózai írásait is szívössen hallgatjuk… A.

Péter László – Irodalmi múzeum Szegeden

Hetven éve, Ertsey Péter (1921–1971) barátom, költő, még a szegedi postaigazgatóság tisztviselője volt, amikor vele és legjobb barátommal, gimnáziumi osztálytársammal, egyetemi évfolyamtársammal, Lőkös Zoltánnal (1925–1999), a Délmagyarország munkatársával, később főszerkesztőjével, kezdeményeztük, és 1947 márciusában megindítottuk az ország legrégibb irodalmi folyóiratát, a Tiszatájat. Annak is 63 éve, hogy a Délmagyarország 1954..

Verseljen velünk a Költészet Napján!

A Magyar Költészet Napját 1964. óta József Attila születésnapja alkalmából Szelek (április) hava 11.-én ünnepeljük.

Olvassunk, szavaljunk Juhász Gyulát! – A szülinapján!

Olvassunk és szavaljunk Juhász Gyulát! – Legalább a szülinapján! Minek is örülhetne Ő jobban, ha letekint onnan Föntről?! Juhász Gyula szavalóest a Jósika Klubban. (A báró Jósika mög a Hajnóczy utca sarkán) 2016.

Porlód vagy inkább Szeged? – Mi történt itt?

Következő tanulmányában dr. Rigó Mihály Szeged gazdasági fellendítéséről ír, egy csokorba gyűjtve össze az elmúlt évtizedek javaslatait.