Scroll To Top

A hazugság az hazugság.
Akkor is ha hangosabban mondják, akkor is, ha többször mondják, akkor is, ha többen mondják.
Akkor is, ha hatalmi szóval mondják, vagy ha tudományos köntösbe öltöztetik.
Ez utóbbi (kettő) a propagandisztikus hazugság ! (Sz.)

A Doni Vész – a Fehér Gyász Napjaiban…

E téli fagyban ideje fölidézni a Fehér Gyász Napjait, a Doni Vészt !
Doni Vész napjai az emlékezés napjai !
Don kanyarban elesett atyáinkra, öregatyáinkra…
A magtalanul elveszett Magyar Fiakra emlékezünk…

A frontot is látott Karády Katalin korabeli dalával búcsúztatva őket…

Szívesen látnám már végre első magyar Don-filmünk díszbemutatóját a Don-napokon hitelesen!
Azután minden esztendőben új filmmel, új emlékezettel jelentkezhetnénk…

Nekünk, magyaroknak egyelőre ennyi maradt a lelkileg is meggyalázott, azóta is újra meg újra kifosztott csonkországunkban. De…
Az emlékezés megtartó erejét nem szabad alulbecsülnünk !
Ebben rejlik a jövendőbeli Győzelmünk ! Magyar Föltámadásunk minden reménye…
Aki nem emlékezik, az gyökértelen, az elveszett…

Idén a tél hidege emlékeznünk engedett azokra a halálosan kemény fagyos napokra…


A keleti front 1942 novembere és 1943 márciusa között…

A szovjet hadsereg hosszas előkészítés után 1943 január 12.-én indította meg az Osztrogozsszk-Rosszos hadműveletet. A 40. szovjet hadsereg támadása az urivi és a sztorozsevojei hídfőkből való kitöréssel kezdődött.

A hadművelet célja az Osztrogozsszk-Rosszos-vasútvonal – az utánpótlás záloga – fennhatóságának megszerzése volt.

A szovjet túlerő mértéke élőerőben 2,7 : 1, tüzérségben 5 : 1, páncélosokban 1,3 : 1.

A legalább -30°C-os hidegben, ahol a hadtest naplója -42°C-ot rögzített, erős harckocsi-támogatással megindult a szovjet támadás az arcvonal északi részén, az Urivi hídfőből kitörve déli irányban.

Az itt védekező 7. könnyű hadosztály 4. gyalogezrede a csontig ható fagy ellenére hősiesen harcolt, az első támadásokat visszaverte, de nagy veszteségeket szenvedett… a -30 fokos hidegben…

A Don-kanyarban a Magyar Ifjúság Virága veszett el. Ez a Magyar Holokauszt része.
A Don-napokon Rájuk emlékezünk… Nekik még múzeumuk sincsen…
A Magyar Holokausztnak Múzeuma sincsen !!! Magyarországon…

Máig létező és jövőjüknek is élő nemzetek filmekben, és emléknapi rendezvényeken emlékeznek nemzeti gyászaikra, méltó kegyelettel.

A fölmorzsolt magyar arculat – a magyar ifjúság színe-virágának – visszavonulását fedező 1. magyar páncéloshadosztálynak 10 nap után 500 katonája, 1 páncélosa és 1 rohamlövege maradt…
A repülőcsapatokat az ilovszkojei reptéren bekerítették, ezek eszközeik fölrobbantása után január 20.-án gyalogharcban, súlyos veszteségek árán törtek ki nyugat felé.
Csukás Kálmán repülő őrnagy, a repülők parancsnoka hősi halált halt.
A kitörést helyettese, Heppes Aladár százados vitte véghez. Visszavonulás közben ezer lemaradt sebesültet mentett(ek) meg a fagyhaláltól…

Február 1.-jén gróf Stomm Marcel altábornagy hadtestparancsnok utasítást kapott, hogy a hadtest törjön ki északnyugati irányban, miközben a németek nyugat-délnyugat felé vonultak vissza. A III. hadtestnek ekkorra már nem volt élelme, sem nehézfegyverzete, és puskánként alig 10-10 tölténye maradt.

Csukás Kálmán, Heppes Aladár, gróf Stomm Marcel… vagy akár egy „névtelen” közlegény, akinek talán a naplója fönnmaradt…
Remek életrajzi jellegű kalandfilmek alaptörténetei lehetnek !
Csukás-film, Heppes-film, Stomm-film, Doni baka-filmek…
Le kellene végre forgatni e veszteségeinkben is remek hősies történeteket!
Évente legalább egy Don-film !!! Illene…

Hogy emlékezhessünk végre Rájuk becsülettel…

Karádi Katalin címdalával… vagy akár mással…

Egy Túlélő Nemzet emlékezik !!!
Csak a gyávák és gyöngék felednek… ezért el is feledtetnek… 

Itt az ideje, hangot adni a Magyar Emlékezésnek !!!

Dr. Szabó László
Magyar Kulturális Örökség Alapítvány
alapító

Ossza meg:

Ha tetszik írásunk, ajánlhatja másoknak is!
A túlélés útja ma magyarul gondolkodni...

A szerzőről

Dr. Szabó László

A MAGYAR KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG ALAPÍTVÁNY ALAPÍTÓJA
CSALÁDORVOS, AKI HISZ A CSALÁDBAN,
DE NEM HISZ A GYÓGYÍTHATATLAN BETEGSÉGEKBEN,
NEMZETÜNK BETEGSÉGÉNEK ORVOSLÁSAKÉNT PEDIG HISZ MAGYARORSZÁG FÖLTÁMADÁSÁBAN

Ady szavaival élünk és túlélünk :

Most perc-emberkék dáridója tart,
De építésre készen a kövünk,
Nagyot végezni mégis mi jövünk.
Nagyot és szépet, emberit s magyart.

Ady Endre 1908-ban, 31 évesen (Székely Aladár felvételén)