Európa szívéből
1846-ban e napon fedezte föl A Neptúnusz bolygót Berlinben egy német csillagász.
E tengerkék bolygót a színe miatt Neptúnuszról, a vizek meg tengerek római istenéről nevezték el.
Fölfedezője a azépéletű Johann Gottfried Galle (1812 – 1910), a Berlini Obszervatórium csillagásza.
A Neptunus, klasszikus latin ejtése szeint Neptúnusz a Naptól számítva a nyolcadik (legkülső) bolygó a Naprendszerben. Csillagrendszerünk négy óriásbolygója közül a méretét tekintve az utolsó, a tömegét tekintve viszont az Uránuszt megelőzve a harmadik legnagyobb. A legnagyobb bolygó a Naprendszerben a Magyarok Csillaga. a Júpiter, a második pedig a Székelyek Csillaga, a Szaturnusz, a harmadik pedig maga a Tengerbolygó…
A Neptúnusz a színe miatt a Tengerek római Istenéről nevezték el. Jele az Isten háromágú szigonyát jelképezi ( ♆ ). 14 holdja ismert, ezek közül a két ismertebb a Néréida (Νηρηΐδα) és a Tritón (Τρίτων). Ez utóbbit mindössze 17 nappal anyabolygója után fedezték föl !
Mitől kék a Tengerbolygó ?
Talán valóban víz ? De milyen víz borítja ?! Tenger-Forró-bolygó…
Tenger-Forró-bolygó… A légkörtől mélyebben egy vízben, ammóniában és vihederben (methánban) gazdag köpeny helyezkedik el, amelynek tömege 10-15-szöröse a Föld tömegének. A hőmérséklete 2000-5000 Kelvin fok, a nyomás pedig a Föld felszíni nyomásának több tízmilliószorosa. Ilyen körülmények között a molekulák atomokra szakadnak és a szén gyémánttá áll össze, ami ekkora nyomáson és hőmérsékleten megolvad, folyik. Ez magyarázattal szolgálhat a Neptúnusz szokatlan delejes (mágneses) terére is…
A Tengerbolybó bizony a rettentő forró tengerek bolygója…
Illendő bölcsünk, Berzsenyi költeménye kívánkozik Hozzá izibe… A magyarokhoz …
Kodály Zoltán földolgozásában pedig így hangzik a Tenger-Forró-bolygó utánérzete …
A MAGYAROKHOZ
Forr a világ bús tengere, oh magyar!
Ádáz Erynnis lelke uralkodik,
S a föld lakóit vérbe mártott
Tőre dühös viadalra készti.
Egy nap lerontá Prusszia trónusát,
A bálti partot s Ádria öbleit
Vér festi, s a Cordillerákat
S Haemusokat zivatar borítja.
Fegyvert kiáltnak Baktra vidékei,
A Dardanellák bércei dörgenek,
A népek érckorláti dőlnek,
S a zabolák s kötelek szakadnak.
Te Títusoddal hajdani őseid
Várába gyűltél, hogy lebegő hajónk
A bölcs tanács s kormány figyelmén
Állni-tudó legyen a habok közt.
Ébreszd fel alvó nemzeti lelkedet!
Ordítson orkán, jőjön ezer veszély,
Nem félek. A kürt harsogását,
A nyihogó paripák szökését
Bátran vigyázom. Nem sokaság, hanem
Lélek s szabad nép tesz csuda dolgokat.
Ez tette Rómát föld urává,
Ez Marathónt s Budavárt hiressé.
[1807]
Ha tetszik írásunk, ajánlhatja másoknak is!
A túlélés útja ma magyarul gondolkodni...
