Scroll To Top

A bűnvándorlás támogatása bűnpártolás !
Az illegális bevándorlás támogatása bűnrészesség !

Tóth Árpád – ÁLDOTT NYÁRI DÉLUTÁN

Tóth Árpád

ÁLDOTT NYÁRI DÉLUTÁN
 

Áldott nyári délután
Járunk az erdőben,
Elakad a hang is a
Sűrű levegőben,

Messzi autóberregés
Dongássá vész benne,
Mintha mézbe szédülő
Muslicahang lenne.

Távolszakad a világ,
Nincsen, ami fájjon:
Ádám jár, és Éva jár
Édenkerti tájon.

Lomha gond, ha szállna még
Fonalat eresztve,
Mint váratlan pók, amely
Utat fog keresztbe,

Homlokunkon szétfoszol,
S nincs nyomába semmi,
Csak a nagy csönd, amelyben
Oly jó ketten lenni.

Szavak helyett ajkadat
Néma csókkal kérdem :
Mi lehet ez, tudod-e ?
Érted ? Én nem értem.

Szerelem ? vagy boldogság ?
Vagy szent-egyszerűen
Az az ősi, lusta kéj
Sejlik e derűben,

Melyet İsten érzett, a
Teremtéstől fáradt
Ifjú İsten, s jóíze
Ajakára áradt,

És egy csöppje rácsordult
A furcsa agyagra,
Mely azóta öltözik
Szívekbe s agyakba –

S mely – ó, csillagokból szűrt
Titkok lépesméze! –
Ritka órák kincséül
Lett az ember része ?

Nem tudom. Csak érezem,
Hogy most e megáldott
Nyári délutánban a
Halál is megállott.

Nem jön felénk. Valahol
Ledűlt heverészve,
S míg csontajkát csiklándja
Szellők édessége,

Bordái közt bebókol
A reves homályba,
S kigyúl, mint egy piros szív,
A pipacs virága.

1925

Az elrabolt Arad szülötte, Tóth Árpád a költő, műfordító egyre kevésbé ismeretes a mai ifjúságnak…
Pedig… életérzéseiben és szerelmes verseiben is páratlan…

Csaknem 100 év múltán… Legalább e könnyű költeményét érdemes egy áldott nyári délutánon magunkba inni és szomjoltó mellett kísérőként szavalni… e gondokkal is megáldott meleg nyárban ez életérzést újraélni, és kamasz vagy már épp érett gyermekeinknek is továbbadni…

Babits így dicsérte Tóth Árpádot: „mint egy szent jóságú égitest, mindig a fényes oldalát fordította felénk”. Becsüljük hát meg Őt a verseinek bűvöletében…

[…] most e megáldott / Nyári délutánban a / Halál is megállott.

Tóth Árpád elhúnytakor a Nyugat emlékszámmal adózott az emlékének.
Babits Mihály így idézte meg emlékét: „Mit lehet sokat beszélni ilyen egységes, zárt és gáncstalan költőről, hacsak nem a filológia szólhatna róla sokat, föltárva művészetének részlettitkait; de hát ki törődne ma egy elvont művész titkaival? Ő érezte a csöndet maga körül, s küzdelem nélkül mondott le a dicsőségről, mint annyi minden másról. Verseskönyvei ritkásan jelentek meg: halk és gyengéd hangja szinte elveszni látszott az erőt és termékenységet harsonázó újabb hangok között. Ki törődött a tökéletességgel? Életében talán én voltam az első és egyetlen, aki egyszer a nyilvánosság előtt, kinyomtatott cikkben, nagy költőnek neveztem őt. Szomorú szerénységgel reagált erre: úgy érezte, nem fontos már nagy költőnek lenni. Amit csinált, magának csinálta, s kissé gúnyos önvigasztalással, a távoli szellemibb századoknak.”

Tóth Árpád művei

  • Hajnali szerenád. Versek; Nyugat, Bp., 1913
  • Lomha gályán. Versek; Nyugat, Bp., 1917
  • Aucasin és Nicolete. Ófrancia széphistória. Ford. Tóth Árpád. Gyoma, 1921
  • Az öröm illan; Táltos, Bp., 1922
  • Örök virágok. Tóth Árpád versfordításai angol, francia és német lírikusokból; Genius, Bp., 1923
  • Lélektől lélekig. Versek. 1923–1927; Athenaeum, Bp., 1928
  • Tóth Árpád összes versei; bev., hátrahagyott költemények, töredékek sajtó alá rendezte Szabó Lőrinc; Athenaeum, 1935
  • Bírálatok és tanulmányok; Lehotai Pál Ny., Debrecen, 1939
  • Tóth Árpád összes versfordításai; sajtó alá rend., bev. Szabó Lőrinc; Révai, Bp., 1942 (Külföldi költők)
  • Charles Baudelaire: A romlás virágai; ford. Babits Mihály, Szabó Lőrinc, Tóth Árpád; a végleges magyar kiadást jegyzetekkel sajtó alá rendezte Szabó Lőrinc; Révai, Bp., 1944
  • Juhász Gyula, Tóth Árpád válogatott művei; sajtó alá rend. Bóka László, László Imre, bev. Kardos László; Szépirodalmi, Bp., 1951 (Magyar klasszikusok)
  • Tóth Árpád válogatott versei; vál., utószó, jegyz. Kardos László; Szépirodalmi, Bp., 1955
  • Tóth Árpád összes versei és versfordításai; sajtó alá rend. Szabó Lőrinc; Szépirodalmi, Bp., 1957
  • Tóth Árpád novellái és válogatott cikkei; vál., utószó, jegyz. Kocztur Gizella; Magyar Helikon, Bp., 1960 (Kis magyar múzeum)
  • Tóth Árpád összes versei, versfordításai és novellái; sajtó alá rend. Kardos László, közrem. Kocztur Gizella; Szépirodalmi, Bp., 1962
  • Tóth Árpád összes versei, versfordításai és novellái; sajtó alá rend. Kardos László, közrem. Kocztur Gizella; 3. bőv. kiad.; Szépirodalmi, Bp., 1971
  • Színek, változatok. Tanulmányok, kritikák, publicisztikai írások; vál., szöveggond. Győri János; Szépirodalmi, Bp., 1986
  • Örök virágok. Összes versfordítások; Orpheusz Könyvek, Bp., 1993
  • Isten oltó-kése. Istenes versek; szerk., bev. Vidor Miklós; Szt. István Társulat, Bp., 1998
  • Tóth Árpád összegyűjtött versei és versfordításai; szöveggond., utószó Papp Csaba; Osiris, Bp., 2000 (Osiris klasszikusok)
  • Tóth Árpád összes versei és novellái; összeáll., szerk. Urbán László, utószó Tarján Tamás; Szukits, Szeged, 2001
  • A teremtés hiteles története. Novellák és humoreszkek; vál., szerk. Hunyadi Csaba, utószó Sánta Gábor; LAZI, Szeged, 2001

Tóth Árpád összes művei (kritikai kiadás)

Szerk., sajtó alá rend. Kardos László, közrem. Kocztur Gizella, Akadémiai Kiadó, Bp., 1964–1973, 5 db

  • 1. Költemények, töredékek, tréfás hírlapi versek, rögtönzések; 1964
  • 2. Műfordítások / James T. Tanner: Az utahi lány (ford. Tóth Árpád, Karinthy Frigyes), a prózafordításokba ékelt versrészletek, töredékek; 1964
  • 3. Prózai művek, novellák, tanulmányok, bírálatok, hírlapi cikkek. 1909–1913; 1969
  • 4. Prózai művek, novellák, tanulmányok, bírálatok, hírlapi cikkek. 1914–1928 / Zsengék; 1969
  • 5. Tóth Árpád levelei / Zsengék; Akadémiai, Bp., 1973
Ossza meg:

Ha tetszik írásunk, ajánlhatja másoknak is!
A túlélés útja ma magyarul gondolkodni...

A szerzőről

Dr. Szabó László

A MAGYAR KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG ALAPÍTVÁNY ALAPÍTÓJA / CSALÁDORVOS, AKI HISZ A CSALÁDBAN, DE NEM HISZ A GYÓGYÍTHATATLAN BETEGSÉGEKBEN,
NEMZETÜNK BETEGSÉGÉNEK ORVOSLÁSAKÉNT PEDIG HISZ MAGYARORSZÁG FÖLTÁMADÁSÁBAN

Kalendárium