Európa szívéből
Ma van a Magyar Költészet Napja !
Miért is ?
Először is, mert a kommunista párt tagságával is büszkélkedő József Attila e napon született 1905-ben.
Másodszor is, azért mert – vagy inkább az előző durva politikai(lag máig nem igazított) bakit helyesbítendően – e napon született 1900-ban a szász-magyar (hungarus) remekíró Márai Sándor is.
A fél évszázados Vörös Terror alatt Márai Sándort agyonhallgatták, míg József Attilát meg (a kommunista kötődése miatt) túlajnározták…
Az internáci Vörös Köd még mindig itt ül a magyarságon.
WEÖRES SÁNDOR 110. SZÜLINAPJÁT KÖVETŐEN… pedig érdemes lenne elgondolkodni,
hogy kihez is kötjük a Magyar Költészet Napját !
Weöres Sándor Szombathelyen született 1913 június 22.-én.
Költőként, íróként, majd műfordítóként is megmutatta,
hogy Ő a modern Magyar Irodalom világirodalmi rangú alkotója.
A Magyar Költészet Napja‘t az Ő szülinapjához illik igazítanunk (a komcsi-proli fAtilla helyett) !!!
A mindent elárasztó hazaárulásnak legyen végre vége !
A Magyar Költészet Napja‘t – ha valamihez, hát – az Ő szülinapjához illik igazítanunk !!!
… a komcsi-proli psziho- és szociopatha Jó zse fAtilla helyett … (Aki csak bele is olvasott József Attila Szabad-ötletek jegyzéke két ülésben művébe, annak erről soha többé kétségei nem lehetnek…)
De addig is hadd zengjen ! A nemzetellenes komcsi terrort máig majmolón :
WEÖRES SÁNDOR – MAJOMORSZÁG – Ébresztő Majomország ! Elég a honvesztő-hízlalásból !
A mai mammóni világ betegítő és kirekesztő, internáci közege ellen rengeteg természetes védekezési lehetőségünk van. Keresztény országban legelőször is itt van a HITünk !!! Az ima és minden jó táltulás (meditáció) természetesen erősíti az immunrendszert is.
A lelki védekezés, az immunizáló léleképítés csodás módja : a Költészet !
A verstanulás meg a szavalás…
Védekezzünk ma lélekben a Költészet Erejével !
A magyar költészet napját 1964 óta – a kommunizmus örökén – József Attila születésnapja alkalmából Szelek (április) hava 11.-én ünnepeljük.
József Attila – született Budapesten, Ferencvárosban, 1905 Szelek (április) hava 11.-én
A rendszerváltozás után a Magyar Írószövetség is csatlakozott a továbbra is József Attila születésnapjával fémjelzett Magyar Költészet Napja rendezvényeihez.
Talán e napon legillendőbb éppen a Születésnapomra versével emlékeznünk a költőre. Már csak azért is mert mérhetetlen önzése és halálos nárcizmusa révén e versikéje indíthatta el a Költészet Napját…
A Csík Zenekar népszerűen, de szellemesen meg is zenésítette. Hallgassuk hát az Ő előadásukban :
A nagyon érdeklődők kedvéért pedig íme az eredeti, csaknem végső változat, mely fönnmaradt piszkozatában is:
A Magyar Költészet Napjának ünneplését pedig akár „családiasíthatjuk” e költemény gyermekeink körében való verselésével-éneklésével is…
József Attila sem kívánhatna szebbet a szülinapján!
Akinek az ízlését és kedélyét pedig zavarná József Attila bal(j)os búbaja (és anti-Horger-izmusa), annak figyelmébe ajánljuk, hogy Szelek (április) hava 11.-én ünnepeljük – már 5 évvel régebb óta – Márai Sándor szülinapját is !
A Vörös Terror által kirekesztett Márai Sándor pedig a szovjet megszállás alatt a kisemmizett magyar polgárság elhallgatott irodalmi eszménye volt.
Márai Sándor – született Kassán, 1900 Szelek (április) hava 11.-én
Tihanyi Lajos rajza 1924-ből
Máraitól pedig e napra talán legillendőbb az alábbi idézet:
Látjátok, feleim, szem’tekkel mik vagyunk
Por és hamu vagyunk
Emlékeink szétesnek, mint a régi szövetek.
Össze tudod még rakni a Margitszigetet? …
Már minden csak dirib-darab, szilánk, avitt kacat
A halottnak szakálla nőtt, a neved számadat
Nyelvünk is foszlik, szakadoz és a drága szavak
Elporlanak, elszáradnak a szájpadlat alatt…
Márai szobra a szülővárosában, (a máig megszállás alatt álló) Kassán – Gáspár Péter alkotása.
Márai Sándortól ez ünnepre költeményeknél is ünnepélyesebb vallomása önmagáról: „Utolsó leheletemmel is köszönöm a sorsnak, hogy ember voltam, és az értelem szikrája világított az én homályos lelkemben is. Láttam a földet, az eget, az évszakokat. Megismertem a szerelmet, a valóság töredékeit, a vágyakat és a csalódásokat. A földön éltem és lassan felderültem. Egy napon meghalok: s ez is milyen csodálatosan rendjén való és egyszerű! Történhetett velem más, jobb, nagyszerűbb? Nem történhetett. Megéltem a legtöbbet és a legnagyszerűbbet, az emberi sorsot. Más és jobb nem is történhetett velem.”
Ünnepi Üdvözlettel:
Dr. Szabó László
Magyar Kulturális Örökség Alapítvány
alapító
Ajánlott olvasmány :
VÍRUSVINNYOGÁS HELYETT ITT A KÖLTÉSZET NAPJA !
Ma van a Költészet Napja ! Mivel immáron több, mint egy éve másról sem hallani, csak a vírussal kapcsolatos rémhírekről, itt az idő ebből ma (is) kitörni !
JÖJJ EL, SZABADSÁG ! – TE SZÜLJ NEKEM RENDET ! 2023
LEVEGŐT ! – Éppen Enyészet (november) hava 21.-én született e fohász…
Jöjj el, szabadság ! Te szülj nekem rendet !
Olvasói hozzászólás :
A legnagyobb és egyetlen világhírű magyar költőnk, Petőfi Sándor föltárt földi maradványai máig nincsenek eltemetve, csontjai egy nyugati kolostorban egy bőröndben várják a végtisztesség megadását.
Petőfi születési helye máig tévesen szerepel, Petőfi valós apja eltagadva, Petőfi költészete megcsonkítva, 1849-es elhurcolása eltagadva, utóélete eltagadva, halálának helyszíne és időpontja eltagadva, barguzini sírja eltagadva, elhazudva, a burjátföldi Petőfi leszármazott rokonok eltagadva, megtagadva, Petőfi földi maradványai kényszerűségből titokban nyugatra menekítve, a költő burjátföldi orosz nyelvű versei eltagadva, a földi maradványai egy része 
a Fiumei úti sírkertben elhantolva, melyről szinte senki nem tud, mert itthon eltagadták és/vagy nevetség tárgyává tették.
Az MTA MINDENKORI VEZETÉSE több mint 170 éve (el)hallgat/hamisít/ferdít/nevetség és gúny tárgyává tesz mindent, ami a hivatalos hazugságoknak ellent mer mondani.
MTA: Senkit nem deportáltak a cári Oroszországba, főleg nem Petőfit, a barguzini csontok egy ottani zsidónőé 
, nem Petőfié, minden további kutakodás berekesztve, ellehetetlenítve.
Uff! ÉN BESZÉLTEM, A MINDENHATÓ MTA!
Katona Imre
Ha tetszik írásunk, ajánlhatja másoknak is!
A túlélés útja ma magyarul gondolkodni...
