Scroll To Top

Az illegális bevándorlás - vagyis bűnözés - támogatása bűnpártolás !
Érdemes volna a bűnpártoló Európának
végre a jog talajára lépni!

A Hatvani Csata napján

Szelek (április) hava 2.-án… E napon zajlott a Hatvani Csata.

Hatvani Csata, a Magyar Honvédsereg győzelme a megszálló császáriak fölött 1849 április 2.-án

Hatvani Csata az 1849-es magyar szabadságharc Tavaszi Hadjáratának első ütközete volt, 1849 április 2.-án a Habsburg Birodalom és a Magyar Honvédsereg csapatai között. Ezzel a csatával kezdődött a magyar hadművelet, amelynek célja Közép- és Nyugat-Magyarország, valamint a főváros fölszabadítása volt az osztrák megszállás alól.

A megszálló osztrák haderőt Franz von Schlik tábornok vezette.

Franz von Schlik – Franz Kocziczka rajza (1850)

Gáspár András ezredes volt a magyar honvéd hadtestet parancsnoka…

Gáspár András – Rusz Károly metszetén (1868)

A magyar csapatokat Poeltenberg Ernő alezredes vezette. (Aradon ezért kivégezték.)

A magyarokkal együtt harcolt a Józef Wysocki ezredes is a lengyel légiói élén.

Józef Wysocki
Az osztrákok visszavonulásuk során lerombolták a Zagyva folyó hídját

A magyarok győztek, így tovább nyomultak Pest és Buda felé.

A Hatvani Csata terképe, 1849 április 2.-án

A Hatvani Csata nem volt különösebben jelentős áttörés, de a hatása a magyar csapatok moráljára annál inkább. Gáspár ezredesnek sikerült elhitetnie Schlikkel, hogy az egész magyar hadsereggel áll szemben, nem csak a VII. hadtesttel. Windisch-Grätz pedig továbbra is bizonytalan maradt a magyar főhadsereg terveit és beágyazottságát illetően, ezért gödöllői főhadiszállásán képtelen volt megállítani a két oldalról történő előrenyomulást. A hatvani győzelem után a másik, nagyobb létszámú, három hadtestből álló magyar sereg újabb győzelmet aratott Tápióbicske térségében, majd megközelítette Isaszeget, ahol április 6.-án lezajlott a tavaszi hadjárat első szakaszának döntő csatája.

Ossza meg:

Ha tetszik írásunk, ajánlhatja másoknak is!
A túlélés útja ma magyarul gondolkodni...

A szerzőről

Dr. Szabó László

A MAGYAR KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG ALAPÍTVÁNY ALAPÍTÓJA
CSALÁDORVOS, AKI HISZ A CSALÁDBAN,
DE NEM HISZ A GYÓGYÍTHATATLAN BETEGSÉGEKBEN,
NEMZETÜNK BETEGSÉGÉNEK ORVOSLÁSAKÉNT PEDIG HISZ MAGYARORSZÁG FÖLTÁMADÁSÁBAN

Kalendárium

Az örök ballada

ápr. 25.
Az örök ballada

Ady szavaival élünk és túlélünk :

Most perc-emberkék dáridója tart,
De építésre készen a kövünk,
Nagyot végezni mégis mi jövünk.
Nagyot és szépet, emberit s magyart.

Ady Endre 1908-ban, 31 évesen (Székely Aladár felvételén)