Scroll To Top

A bűnvándorlás támogatása bűnpártolás !
Az illegális (törvénytelen) bevándorlás támogatása bűnrészesség !
Érdemes volna a bűnpártoló Európának végre a jog talajára lépni !

A grófi szérűn – magyar szérűn

A nyár utolsó napján érdemes egy kicsit elmerengeni régi idők tanulságairól és a mai idők következményeiről… a párhuzamokról… az Élet értékéről…

A Magyar Kommunista Párt hírhedett csalásos választásának és győzelmének 75. évfordulóján…

Az internáci háttérhatalom egy új jobbágyság, egy új zsellérség kialakításán fáradozik gőzerővel…
Új uraink, akik a vadkapitalizmus sötét szellemét idézik meg, már láthatatlanok…
A Régi Urak legalább láthatóak voltak és (többnyire) magyarok !!!

Ady rossz álmú zsellérei ma egy új formában, még szánalmasabb formában újra támadnak… azazhogy már nem is támadnak… A mai magyarságnak egyre kevesebb a gyökere… kilúgozott szellemmel, multikultiban él, teljes lelki kizsákmányolásban… Hamarosan visszasírhatjuk a Korgó gyomrú magyar parasztot, akinek még fájt az égő élet, mert még volt műveltsége… népi míves magyar műveltsége…

A grófi szérűn

Nyár-éjszakán a grófi szérűn
Reccsen a deszka-palánk
S asztag-városban pirosan
Mordul az égre a láng.

 Éjféli hajnal, szörnyű fény ez,
Nincs párja, napja, neve.
Fut, reszket a riadt mezőn
Az égő élet heve.

 Koldús, rossz álmú zsellér ébred,
Lompos, bús kutya csahol.
Az egész táj vad fájdalom.
S a gróf mulat valahol.

 Szenes kalászok énekelnek
Gonosz, csúfos éneket:
» Korgó gyomrú magyar paraszt,
Hát mi vagyok én neked ? «

 » Mért fáj neked az égő élet ?
Nincs benne részed soha.
Ne sírj, grófodnak lesz azért
Leánya, pénze, bora. «

» Ne félj, a tél meg fog gyötörni,
Mint máskor, hogyha akar.
Élethez, szemhez nincs közöd,
Grófi föld ez és magyar. «

 S mégis, amikor jön a reggel
S pernyét fújnak a szelek,
A grófi szérűn ott zokog
Egy egész koldús-sereg.

 Siratják a semmit, a másét,
– A gróf tán épp agarász –
Érzik titkon, hogy az övék
E bús élet s a kalász.

Ady Endre, 1906-1907

asztag-város
Ady Endre : A grófi szérűn – Bessenyei Ferenc szavalatában ·

Ady : A grófi szérün

Első megjelenése : Népszava 1907 március 27. XXXV. évf. 74. sz. 1. – Ady Endre. –
További megjelenés : Független Magyarország 1909 január 21. IX. évf. 17. sz. 1. – Tárca – Ady Endre – („Az Utca éneke” főcímmel Az őszi rózsák című verssel együtt elsőként közli.) –
Kötetben: Ady Endre legújabb versei / Az Illés szekerén. Bp., 1909 (Az utca éneke ciklus) 88–89.; Ady Endre legújabb versei / Az Illés szekerén. Bp., 1911 (88–89.); Ady Endre legújabb versei / Az Illés szekerén. Bp., 1918 (88–89.); Ady Endre legújabb versei / Az Illés szekerén. Bp., 1919 (88–89.) – Gyűjteményes kötetben először: Ady Endre összes versei. 1930 (110.)
(Az egyes kötetek adatait l. az AEÖV II. 288–99. oldalain található A gyűjteményes kötetek kiadástörténete c. fejezetben és e kötet Kiegészítés a gyűjteményes kötetek kiadástörténetéhez c. részben (192.) a kiadások időrendje szerint arab számozással.)

Szövegkritika, szövegváltozatok

A Népszava szövegét több módosítással vette át Ady az Az Illés szekerén-be, amelynek egyes kiadásai között csak egy-két eltérés akad. A Független Magyarország utánközlésében gyakori a szedési hiba, a szövegromlás. Alapszövegünk Az Illés szekerén. Bp., 2. kiadásából (1911) való.

Javítások:
1 A különírt Nyár éjszakán szavak közé a Népszava és Az Illés szekerén (Ady Endre legújabb versei, Bp., 1909.) közlésével egyezően kötőjelet tettünk: Nyár-éjszakán. A 28. sorvégi vesszőt a vers többi kiadásával egyezően értelemszerűen pontra javítottuk: Egy egész koldús-sereg.

Szövegeltérések:
Főcím: Az Utca énekeFüggetlen Magyarország
1. Nyár éjszakánAdy Endre legújabb versei / Az Illés szekerén (1918 és 1919)
5. szörnyü (rövid véggel) – Népszava, Független Magyarország
9. álmu (rövid véggel) – Népszava, Az Illés szekerén (1909), Független Magyarország
10. bus (röviddel) – Népszava
12. (S a gróf mulat valahol.) – Népszava
14. csufos (röviddel) – Népszava
15. „Hé, korgóNépszava … gyomru (rövid véggel) Népszava, Az Illés szekerén. (1909), Független Magyarország … rongy-paraszt. Népszava
17. „Miért – Független Magyarország
19. sirj (röviddel) – Népszava, Független Magyarország
21. gyötörni – Népszava
25. mégis – Népszava … mikor – Független Magyarország
26. fujnak (röviddel) – NépszavaFüggetlen Magyarország
29. másét – NépszavaFüggetlen Magyarország
30. (A gróf tán épp agarász): – Népszava
32. bus (röviddel) – Népszava

Keletkezéstörténet
Ady a feudális latifundiumok ellen már nagyváradi újságíró korában fölemelte a szavát: „Nyíltan megszólal a feudális önzés, – írja 1901-ben a Nagyváradi Napló-ban – mikor Károlyi Sándor, ez az új kártevő azt mondja: akit a föld nem tud eltartani, vándoroljon ki.” (AEÖPM II. 314.) A nagybirtokkal szembeni ellenérzést már diákkorából hozza magával. Nagykároly, ahol a piaristáknál a gimnázium négy alsó osztályát végezte, a Károlyi grófok birtoka volt. „[…] a Károlyi-család egyik ágának székhelyén végző Ady mágnás-gyűlölete – írja Bustya Endre – serdülő-, sőt gyermekkori benyomásaira vezethető vissza, hiszen közvetlen-közelről volt alkalma tudomást szerezni Magyarország egyik leghírhedtebb arisztokrata dinasztiájának tétlen, fényűző életmódjáról s káros közéleti szerepléséről.” (AEön 1328.) Hetey Zoltán, Ady nagykárolyi diáktársa is megállapítja, aki egyébként rokonszenvvel ír a Károlyi grófokról, hogy: „Nagykároly városát fejlődésében jelentős mérvben akadályozta az, hogy a várost északi, nyugati és déli oldalán a gróf Károlyi-uradalom vasgyűrűként vette körül.” (Hetey 12.) Ady ellenszenvét a Károlyi grófokkal szemben az is táplálta, hogy a Rákóczi-szabadságharcot – a függetlenségi hagyományt vallók szerint – „eláruló” Károlyi Sándor leszármazottjai voltak, akit Ady több írásában „Kártevő Sándornak” nevezett. Az Új versek idejétől az antifeudális szemlélet mind jobban felerősödik a költőnél. „A magyar ugar versek közvetlen hangulati-eszmei rokonai voltak a paraszti forradalmiságot megszólaltató Ady-költeményeknek. Olyan vers, mint pl. A grófi szérün, A magyar Ugar-ra emlékeztetett már pusztán a címadó képpel is.” (Király István: Ady Endre I–II. Bp., 1970. 507.o.) A Károlyi grófi uradalom – nyilván a gyermekkori élmények nyomán – visszatérő témája Adynak. „Károlyi uradalmakon, grófi uradalmakon sztrájkolnak a cselédek – írja a Budapesti Napló-ban 1906 ápr. 4.-én. A szívtelen cselédek című glosszájában. – A silány kommenciót nem bírják tovább. Ilyen szívtelenek ebben az elistentelenedett korban a cselédek.” (AEÖPM VII. 186.) A feudális kiszolgáltatottság olyan fokát jelenítik meg Ady 1906-ban írt novellái, amikor az emberek már lázadni sem mernek. A grófi kastélyban játszódó Nyomorék Tar Pista c. novella cselédei szótlanul tűrik, hogy a gróf a vadásztársaság mulató urai szórakoztatására berendelje a lányaikat. Még a „cingár, vékonypénzű” legények is csak magukban dörmögnek, hogy az urak „elkívánják” „leendő feleségüket”. Egyedül a nyomorék Tar Pista lázad fel, akire „soha leány komolyan rá nem nézett”, s rágyújtja a mulatozó társaságra a kastélyt. És fölcsap a láng, miként A grófi szérün: „Éjfél volt, s fölcsapott a láng. Rémült ordítozások hallatszottak be a faluba: égett a kastély […] A legények is fölébredtek. A parkban meglelték a nyomorék Tar Pistát. Félholtra verték, s úgy vitték a halálra ijedt gróf elé: – Ez volt, ez volt, méltóságos úr. Egész este átkozódott. Tessék a csendőröknek adni. Hadd rothadjon a tömlöcben ez a világcsúfja.” (AEön 423–26.) Összecsengenek ezek a sorok a grófi szérűn zokogó koldus-sereg kétségbeesésével, amikor Siratják a semmit, a másét. Adynak több elbeszélésében is szerepel ez idő tájt a grófi kastély. L.: Az Óhidyak igazsága; Jóba, a kőtörő; Vérhalom és Barbarossa; Kötsy Balázs temetése.

Irodalom
Andreánszky István: Mit mondott Tolsztoj Ady verseiről ? (Népszava 1940 nov. 21. 264. sz. 9.);
Szilágyi Péter: A tartalom és forma egységének bemutatása. (Köznevelés 1953. 91–93.);
Hársing Lajos: A grófi szérűn. (Irodalmi elemzések 2. rész. Bp. [1958.] 66–71.); 
Király István: Ady Endre I–II. (Bp., 1970. 507–11.);
Szeberényi Zoltán: Ady Endre: A grófi szérűn. Irodalmi szövegelemzések. (Bratislava, 1978. 65–72.);
Vincze: Lángok a grófi szérűn. (Szabad Föld 1978 júl. 23.)
Magyar elektronikus Könyvtár https://mek.oszk.hu/05500/05552/html/av0090.html

Lássuk hát első megjelenésében, a szokatlan röviden írott magánhangzóink sorában :

A grófi szérün

Nyár-éjszakán a grófi szérün
Reccsen a deszka-palánk
S asztag-városban pirosan
Mordul az égre a láng.

 Éjféli hajnal, szörnyü fény ez,
Nincs párja, napja, neve.
Fut, reszket a riadt mezőn
Az égő élet heve.

 Koldus, rossz álmu zsellér ébred,
Lompos, bus kutya csahol.
Az egész táj vad fájdalom.
S a gróf mulat valahol.

 Szenes kalászok énekelnek
Gonosz, csufos éneket:
» Hé, Korgó gyomru rongy-paraszt,
Hát mi vagyok én neked ? «

 » Mért fáj neked az égő élet ?
Nincs benne részed soha.
Ne sirj, grófodnak lesz azért
Leánya, pénze, bora. «

» Ne félj, a tél meg fog gyötörni,
Mint máskor, hogyha akar.
Élethez, szemhez nincs közöd,
Grófi föld ez és magyar. «

 Mégis, amikor jön a reggel
S pernyét fujnak a szelek,
A grófi szérün ott zokog
Egy egész koldus-sereg.

 Siratják a semmit, a másét,
– A gróf tán épp agarász –
Érzik titkon, hogy az övék
E bus élet s a kalász.

Ady Endre – Népszava 1907 március 27. (XXXV. évf. 74. sz. 1.)

Ady Endre : A grófi szérűn – Oszter Sándor szavalatában

A vissza-visszatérő asztag szó értelmezéséhez :

Magyar Néprajzi Lexikon /
Asztag – Néprajzi Lexikon

Az asztag a tartósan összerakott, szabadban tárolt, cséplésre vagy nyomtatásra váró gabona (elsősorban búza) asz(al)ótömbje. A szovjet terror fél évszázadán át eluralkodó pánszlavizmusának jegyében még a Magyar Néprajzi Lexikon asztag címszánál is „a magyar nyelvben szláv eredetű”-nek minősíti. A szláv-fasizmus eme képtelen hazug propagandáját jól minősíti, ha megemlítjük, hogy a levágott gabona aszalására építik az asztagot. A magyar nyelvben pedig az „asz-” tő legmélyebb rétegeinkből is nyomonkövethető! Az asztag azaz asz(ó )tag minden kétséget kizáróan magyar szavunk, még ha szláv átvételei gyakran előfordulnak is, ez semmi mást csak többezeréves műveltségi és nyelvi fölényünket, a szlávok magyar-másolását bizonyíthatja…
Az Alföldön és a Dunántúl keleti felén, ahol nincsenek tároló építmények, a gabonát szérűn, szérűskertben, rakodón stb. asztagba rakják. Másutt a csépeletlen gabona csak akkor kerül asztagba – a Székelyföldön asztaglábra –, ha a termés nem fért be rendes helyére a csűrbe (pajtába). Az asztagrakás célja az, hogy a néhány hét, esetleg hónap múlva bekövetkező cséplésig vagy nyomtatásig a szálas gabonát a romlástól megóvja. (A költeményben is szereplő ázás mindenesetre nem tesz jót neki.) Az asztag többnyire ellipszis vagy téglalap, Erdélyben kerek alapú, koporsó, tojás vagy körte alakú. Keresztmetszete a lábánál és a tetejénél keskenyebb, mint a derekánál. Az asztag helyét a szérűhöz hasonlóan előkészítik, legtöbbször kaparékszalmát, néhol dorongokból ászokot tesznek alája, hogy a levegő jobban járja. Az asztagrakást egyszerre 2–4 ember végzi. A szekerekről nyárssal vagy rendszerint kétágú favillával adogatják az asztagrakók a kévéket vagy a gabonacsomókat. Ha nagyon magasra emelik az asztagot, két gerendát dugnak az oldalába és arra deszkát fektetnek. Az így keletkezett lépcsőről (álló, asztal) vagy létráról adogatják feljebb a kévéket. A külső kévéket az asztag falába tővel kifelé rakják (Nyugat-Dunántúlon rövid nyársakkal tűzik össze), a belsőket pedig úgy, hogy téglafal módjára fogják egymást. Az asztag befedése (hajazás, tetejezés) háztető vagy csúcsos formára illesztett, kalászukkal lefelé mutató kévékkel történik. A ház-szerű asztagok pedig házsorok gyanánt egymás mellett sűrűn sorakoznak. Erre vonatkozik Ady Endre Grófi szérűn versében az „asztag-város” utalása is…

Nyár-éjszakán a grófi szérün
Reccsen a deszka-palánk
S asztag-városban pirosan
Mordul az égre a láng.

Ha az asztag sokáig csépeletlenül áll, és esős idő várható, tetejét szalmával vagy silány szénával fedik be. Az asztagokat – különösen a szérűskertekben és az uradalmi szérűkön, ahol tucatjával álltak – rájuk kötött madárijesztőkkel, kereplőkkel őrizték a kártevőktől.

Ajánlott irodalom:. 
Nagy Gyula: Hagyományos földművelés a Vásárhelyipusztán (Népr. Közl., 1963); 
Pais Sándor: A becsvölgyi gazdálkodás (Népr. Közl., 1964).

Fölbukkan az asztag képe ezidőtájt Gyalunk költeményében is, de már az őszön, későn, álmatagon…

Juhász Gyula: Őszi altató / November altatója

A bánatos és barna asztagok
Az őszi csönd ölén kallódva áznak.
Jegenye gunnyaszt a vén ég alatt,
Tükre alatt az elmulásnak.

Ó bánatos és barna asztagok,
Hol van a nyár, a tűznyilak, a táncok ?
Jegenye gunnyaszt a vén ég alatt
S az őszi könny szivárog.

A bánatos és barna asztagok
Az őszi csönd ölén kallódva áznak.
Megint magányosabb lett e világ
S e szív megint halálra fáradt …

Őszi altató – Először a nagyváradi Szabadság lapban jelent meg 1910 október 30.-án, majd a Szegedi Hiradó 1910 november 1.-jei számában. Majd November altatója címmel A Hét 1910 november 13.-ai számában. Azután a Magyarság 1922 december 31.-ei számában szerepel, végül kötetben először 1963-ban szerepelt a Juhász Gyula összes versei kritikai kiadásában. – Enyészet altatója (Sz.)

Érdekesség, hogy minden megjelenésében kicsit más alakban bukkant föl. Az első két megjelenésében – a nagyváradi Szabadságban meg a Szegedi Hiradóban – a versszakok harmadik sora mind hosszabb, így ezt a változatot is külön közlöm itt:

A bánatos és barna asztagok
Az őszi csönd ölén kallódva áznak.
Jegenye gunnyaszt a vén ég alatt,
Borús tükre alatt az elmúlásnak.

Ó bánatos és barna asztagok,
Hol van a nyár, a tűznyilak, a táncok ?
Jegenye gunnyaszt a vén ég alatt
S az őszi könny oly álmosan szivárog !

A bánatos és barna asztagok
Az őszi csönd ölén kallódva áznak.
Magánosabb lett ujra e világ
S e lélek már megint halálra fáradt …

Juhász Gyula

… és még egyszer, ahogyan magam szeretem… a mindenkori megjelenések legjobbjait eggyesítve :

A grófi szérűn

Nyár-éjszakán a grófi szérűn
Reccsen a deszka-palánk,
Asztag-városban pirosan
Mordul az égre a láng.

Éjféli hajnal, szörnyű fény ez,
Nincs párja, napja, neve.
Fut, reszket a riadt mezőn
Az égő élet heve.

Koldús, rossz álmú zsellér ébred,
Lompos, bús kutya csahol.
Az egész táj vad fájdalom.
S a gróf mulat valahol.
..

 Szenes kalászok énekelnek
Gonosz, csúfos éneket :
» Korgó gyomrú magyar paraszt,
Hát mi vagyok én neked ? «

 » Mért fáj neked az égő élet ?
Nincs benne részed soha.
Ne sírj, grófodnak lesz azért
Leánya, pénze, bora. «

» Ne félj, a tél meg fog gyötörni,
Mint máskor, hogyha akar.
Élethez, szemhez nincs közöd,
Grófi föld ez és magyar ! «

Mégis, amikor jön a reggel
S pernyét fújnak a szelek,
A grófi szérűn ott zokog
Egy egész koldús-sereg.

 Siratják a semmit, a másét,
– A gróf tán épp agarász –
Érzik titkon, hogy az övék
E bús élet s a kalász.

Ady Endre, 1906-1907

A 2. sor végén vessző és nem kell a következő sort fölös “s”-vel kezdeni…
a 25. sorban Mégis (S mégis helyett) miként eredetiben a Népszava első megjelenésében…  
Az utolsó előtti sor szótagszámát tartva, mégis értelmezve : De érzik titkon, hogy övék

Ossza meg:

Ha tetszik írásunk, ajánlhatja másoknak is!
A túlélés útja ma magyarul gondolkodni...

A szerzőről

Dr. Szabó László

A MAGYAR KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG ALAPÍTVÁNY ALAPÍTÓJA / CSALÁDORVOS, AKI HISZ A CSALÁDBAN, DE NEM HISZ A GYÓGYÍTHATATLAN BETEGSÉGEKBEN,
NEMZETÜNK BETEGSÉGÉNEK ORVOSLÁSAKÉNT PEDIG HISZ MAGYARORSZÁG FÖLTÁMADÁSÁBAN

Hírek

Savonarola szülinapján

2022 szept. 21.
Savonarola szülinapján

Erzsébettel legutóbb…

2022 szept. 17.
Erzsébettel legutóbb…
Madách Sztregován
Madách Sztregován
2022 szept. 17.