„Most jer : bölcs eleink hamvait tiszteljed,
Virágot szórj rájuk! - Tettüket kövessed !” (Vedres István)

Buda ostroma és buta veszte 1541

A nap képe, Barmolmányok, Évfordulók, Füstbe mönt Város, Germanikum, Kalendárium 2022. máj. 04.

A mai napot nem ünnepeljük… nincs is mit ünnepelni rajta… de talán mégis : Buda ostromának és buta vesztének tanulságát… Ahogyan az európai hadak dolgoztak a kereszténység vesztén közel fél ezredéve, úgy dolgozik ma az EU mindannyiunk vesztén… az internáci muzulmanierizmus jegyében…

Buda ostroma 1541 május 4.-én kezdődött és augusztus 21.-éig tartott.

A Wilhelm von Roggendorf vezette rendkívül nagyszámú osztrák, német, cseh és magyar alakulatokból összetevődő sereg három hónapig próbálta elfoglalni a megerősített Budát.

Szarházy – az osztrák hős, aki megágyazott Oszmán vad népének Budán

Budán 3 hónapon át a várban volt Szapolyai János özvegye, Izabella királyné az alig egyesztendős fiával, János Zsigmonddal. A vár védelmét Fráter György, Szapolyai kincstartója, tanácsosa és a csecsemő király gyámja, valamint Török Bálint dunántúli főkapitány szervezték.

A védők kitartottak, amíg az I. Szulejmán vezette török fölmentősereg meg nem érkezett és meg nem semmisítette Von Roggendorf seregét.

De a török segítségnek képtelenül nagy ára lett: ennyi belviszály és balfékeskedés meg böszmélkedés után a kegyes szultán döntött Buda végleges megszállásáról.
A török katonák látogatóba jöttek Budára, ahol is úgy döntöttek, hogy maradnak…
De hát ilyenek a muzulmánok ! Szeretnek minálunk… fosztogatni…

Az Oszmán Birodalom meg is szervezte az új tartományát, a Budai vilajetet.

Buda pedig csaknem másfél évszázadig rab is maradt. Csak 1686-ban szabadult föl a török rabiga alól.

Buda visszafoglalása 1686-ban Frans Greffel képén

Addigra azonban már úgy kivérzett a magyar, hogy a „fölszabadulás” is csak idegen segítséggel sikerülhetett… Így kerültünk újabb bő 200 évre Habsburg megszállás alá… a nemzeti vesztünket megalapozó Szarházy Roggendorf báró népének igájába…

Bár…