Ugor-ház – A Magyar Nyelvrokon(talan)ság Háza – a Budenz Múzeum

Csaknem másfél éve jogerős a határozat a Dohány utca 31. szám alatti kétszintes ház bontásáról. A 19. század második felétől álló épület leghíresebb lakója az ugor-nyelvrokonság nagy mestere, a magyarrá lett német nyelvész, Budenz József volt. Mondhatjuk : ez a Budenz-ház !

A Budenz-házban lehet illő helyen a már régóta vágyott, mégis máig sem álló a Magyar Nyelvrokon(talan)ság Háza !!! Rokontalan nyelvünk távoli rokonságát a mai napig relytélyek övezik. Ez a rendkívül bonyolult és sok kapcsolati szálon futó rokonság megér egy Kutató Központot ! Ez a Kutató Központ egyben az eredmények, azaz a szerteágazó rokonság föltárt újabb eredményeinek is bemutatóháza lehet !

A Magyar Nyelvtörténet Háza bemutatója lehet nyelvünk érinkezéseinek, vélt vagy valós rokonságainak is !!! Itt az idő szembenézni vele, hogy nyelvünk rokonsága, ill. rokoni köre bizony máig vitát érdemel. A lezárt és eldöntött viták eredményeit pedig ideje bemutatni !!!

A nemzetellenes, antimagyar ingatlanhiénák tervei szerint persze a helyére várhatóan egy társasház, vagy épp egy szálloda fog épülni. Milyen szellemes hasznosítási terv ! Amelyik éppen Mammónnak jobban jövedelmez. Mint bárhol másutt a velejéig züllött-romlott Európában…

Azonban… Szerencsére nem csak a vonat késik folyton e hazában… a mai Magyar Roncsországban… de néha a szégyenletesen bűnös bontások is… így a papírok mögé bújó bűnözők kezéből akár a Nemzet ölébe is hullhat e többre érdemes ház…

Remek, hogy áll még a Budenz-ház ! Nagy lehetőség, hogy emlékházként berendezve hirdesse életművét, az ugor-nyelvrokonságot, ahogyan Ő nevezte… az általa is kutatott török elemekkel meg ugor elemekkel … Álljon hát a Magyar Nyelv Háza ! Teljen meg nem csak Budenz szavaival ! No meg azok mai apalosabb értelmezésével… meg a nyelvtörténeti viták ütköztetéseivel is ! Ahogyan Budenz élete is telt e házban…

Álljon hát a Magyar Nyelvrokon(talan)ság Háza ! 

Tudatlanok, vagy nyerészkedők (nyomására) kiadták rá a bontási engedélyt… de
Amíg áll… még megmenthető…

A Budenz-ház még megmenthető a Dohány utcában.
Egy kultúr-nemzet Budenz Múzeumnak – vagy akár Ugor Múzeumnak – vagy még inkább a Magyar Nyelv Háza‘nak –rendezné be…
Annak, a Budenz Józsefnek is az emlékezetére, aki németként egy életen át a mi magyar nyelvünket kutatta…

A jelenlegi ház homlokzata fölé magasodhat egy üveghomlokzat, amely a nyelvcsaládfánkat vagy akár nyelv-családfáinkat is hirdetheti… ahogyan az az évszázadok során változott…

A fölső üvegcsarnok belterében egy hatalmas térbeli nyelvcsaládfa – akár egy ÉLETFA – hirdetheti nemes múltunkat ! …és még nemesebb jövőnket !!!

A Magyar Nyelvrokonságok Házában minden fölvetődő rokonság eszménye és bírálata is !
Legyen ez a Magyar Nyelv Szabadságának a Háza is !

Budenz József, németnek született, de magyar akart lenni, így magyar nyelvtudósként ismerjük ma Őt. Egyetemi tanárként a Magyar Tudományos Akadémia tagja, az ugor-nyelvcsalád atyamestere volt.

Korának egyik legkiválóbb nyelvésze.
Ő bizonyította be végérvényesen – ahogyan Ő nevezte – az ugor-nyelvrokonságot.
Megítéltetése máig politikai villongások terepe. Itt az idő végre a helyükre tenni a dolgokat !

Ki is volt Budenz József ? Német volt vagy magyar volt ? – „Ő akkor szerette meg nyelvünket, mikor azt üldözték, akkor csatlakozott hozzánk, mikor ellenségeink, de még egyes honfitársaink sem igen hittek jövőnkben. Magyar hazafi lett, élő bizonyossága annak, hogy nem a közös eredet, nem a faj teszi a nemzetet, hanem a nyelv, az eszmék, érzések és törekvések közössége.” – mondotta Gyulai Pál.

1836 június 13.-án született Rasdorfban, Németországban. Egyetemi tanulmányait a Marburgi Egyetemen kezdte 1855-ben, majd egy évvel később a Göttingeni Egyetemen folytatta. Indogermanisztikát tanult, majd altajisztikával kezdett foglalkozni. Doktorátusát 1858-ban szerezte meg.

Göttingenben ismerkedett meg az ott tanuló Nagy Lajos theológussal és magyar diáktársaival. Puszta kíváncsiságból tudakolta a magyar nyelv sajátságait, és könyvből elkezdett magyarul tanulni. Akkoriban jelentek meg Berlinben Wilhelm Schott és Bécsben Anton Boller tanulmányai, melyekben a magyart az (ászi) ugor, a török és a mongol nyelvekkel hasonlították össze. Ezeket olvasva Budenz a török nyelv tanulásához fogott, és érlelődött benne a szándék, hogy ennek a nagy urál-altaji nyelvcsaládnak tüzetes tanulmányozásának szentelje életét. Magyarországon akart magyarul megtanulni. Amikor erről Hunfalvy Pál a hazatérő Nagy Lajostól értesült, levélben hívta meg Magyarországra. A huszonkét éves Budenz 1858 májusában érkezett Pestre. Debrecenben és Érmelléken nyaralva olyan hamar elsajátította a magyar nyelvet, hogy már ugyanazon év őszén néhány értekezését magyarul írta meg.

Eleinte a magyar nyelvet a török( nyelvek)kel hasonlítgatta. Akkoriban még Hunfalvyval együtt úgy vélte, hogy ez a legközelebbi rokonság. Ezen kutatásai közben győződött (?) meg arról, hogy a magyar–török egyezésnek nagyobb része sokkal inkább szóátvételen alapszik, és inkább a finn, a lapp meg a vogul a magyarnak a közelebbi rokonai. Az alapszókincsben kívül a nyelvtani rendszer hasonlóságai valamint a számos rendszeres hangmegfelelés is a közös ugor eredetet igazolják.

A „finnugor rokonság” honn ma egyre gyakrabban rosszallás, a műveltebb esetekben és körökben talán meg még vita tárgya. Pedig e nyelvi rokonság(unk) vitán fölül áll.

Maga a „finnugor” szó vitát nem érdemel. Az bizony durva és célzatos antimagyar diszkrimináció ! Kutyafalvi (Hunsdorfer) okoskodás. De bizony… Eb ura fakó ! Nem is csoda ! Hiszen a „finnugor” gondolatot mindig is velejéig áthatotta a politika ! Ha már politika… Hát illően, divatosan most… Itt az idő az ugor érzékenyítésre ! Ugor érzékenyítés ! (Sz.) Bizony ! Döntsük le hát a hallgatás falát !

A Népünk és Nemzetünk ellen való rasszizmust megelőzendő maga a szó is kiiktatandó, azaz kiirtandó a magyar közéletből végleg és örökre ! Amennyiben a finnségi meg ugor népek és a magyar nyelv viszonyát tudatosan és alaposan kutatjuk, úgy „tudományosan” ennek a nyelvrokonságnak és nyelv-tudománynak helyesen csakis – a finneknek is kedveskedő – Hungrofinn (Sz.) jelzővel illethetjük !

Bár Budenz már megalkotta rég nekünk a még tömörebbet Ugor nyelvrokonság alakban…

Vámbéry Ármin keletkutatónk 1869-ben jelentette meg a Magyar és török–tatár szóegyezések művét. Budenz József keményen bírálta Vámbéry írásátt… Ezzel tört ki az „Ugor–Török Háború”, amely messze túlhaladt a tudományosság keretein.

A Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem altaji összehasonlító nyelvészet tanára 1876-ban költözött be a Dohány utcai 31. sz. ház fölső emeletére. A Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjaként itt folytatta az 1873-ban elkezdett fő művének, a Magyar–ugor összehasonlító szótár írását, amellyel 1881-ben végzett. Tudományos eredményeit többen kétségbe vonták, főleg Vámbéry Ármin orientalista.

A hazafias nagyközönség akkor inkább Vámbéryvel szimpatizált, de utóbb Budenz állt nyerésre a tudományos vitában.

Budenz József szívrohamban húnyt el 1892 április 15.-én Budapesten.
Mondhatni megszakadt a szíve a nyelvi vitározásban…

Az 1945-ben Hazánkra törő kommunizmussal a közvélemény is kénytelen elfogadta Budenz meg Hunfalvy megkérdőjelezhetetlen igazát. Természetesen… Ez is politika volt. Hiszen minden „finnugor nép” – a finnet leszámítva – kommunista szovjet megszállás alatt volt. A rendszerváltás óta azonban föllángolt e vita megint… Sajnos, egyre kevésbé tudományos alapokon…

A nyelvészeti vita máig sem jutott végső nyugvópontra. Ma mindenki saját politikai hasznára igyekszik hajtani e vita elemeit is, míg az egész rendszer nagyságát és bonyolultságát szinte senki sem érti…

De ím, adódik egy remek lehetőség ! Jó kiindulópont…

A Budenz-ház mint Ugor-ház megmentését és nyelvtörténeti múzeummá alakítását szorgalmazom.

Így a HÁZ – ahol Budenz József alkotott – akár a Magyar Nyelvrokonság Múzeuma is lehet…

Van ugyan a mai Csonkországunk szélén Széphalmon névleg a Magyar Nyelvnek Múzeuma, de az leginkább az Irodalom Múzeuma… Igazán itt lenne már az ideje, hogy legyen székes fővárosunkban végre valóban egy hely, amely méltán A Magyar Nyelv Múzeuma !

Dr. Szabó László
Hajdani finnugrista hallgató
Magyar Kulturális Örökség Alapítvány
alapító

Olvasói válasz :

Köszönöm . Jó lenne megmenteni , egyet értek . ( HJ Csaba )
Érdemes lenne megmenteni !

T C.

A magyar nyelvrokonság háza??

Nem. A magyar nyelv nem rokona sem a finn-nek, sem az ugor ágnyelveknek. Budenz tévedett. És pont.

A magyar nyelv egyébként nem rokona a türk nyelveknek sem, mert minden bizonnyal őseredeti. 

A régebbi európai nyelv. Sokkal régebbi az óhébernél, ógörögnél, latinnál. 

A magyar nyelv a leggazdagabb az úgynevezett ős-etimonok vonatkozásában, tehát őseredeti.

Az ősi székely-magyar rovásírásban díszítőművészetben a magyar fölfedezhetők az ősrégi hieroglífák is. 

A Magyar Nyelv házában helyet kell hogy kapjon a Budenz koncepciótól teljesen eltérő vonal is, mely sokkal valószerűbb, mint az erőltetetett, túlhaladott ugor/finn származási vonal.

(Katona Imre)

Ha tetszik írásunk, ajánlhatja másoknak is!
A túlélés útja ma magyarul gondolkodni...