Húsvét alkalmából, Nagypénteken érdemes tisztába jönni a Megváltó utolsó szavaival… 1892-ben született George M. Lamsza (szírül: ܓܝܘܪܓܝܣ ܠܡܣܐ ) arámi anyanyelvű asszír szerző Mar Bisuban, a mai Törökország dél-keleti csücskében. E hely neve arámiul Mar Iso, törökül Karakilisze, magyar jelentése szerint Feketetemplom vagy Száraztemplom… Ő az eredeti arámi biblia, a Pesitta (azaz egyszerű) Biblia fordítója és népszerűsítője.
Böngészés: Hagyomány
Emese Álma ősi regénk… éppen 100 esztendeje született (újjá) Gyalunk költeményében… Helbing Ferenc (1870 – 1959) : Emese álma (a Magyar hunmondák kötetből, 1920, papír, tus, tempera)Figyelemre méltó a glóriás Turul, aki álom éjén közelít… Emesénkhez… Boldog-Asszony… Szűz Mária… Szögedi költőnket is megihlette Emese alakja: Emese álma Ázsiai sátor mélyén,Ázsiai éjek. .
Emlékházat szögedi költőnknek, Juhász Gyulának! – indítványoztam már két évtizeddel ezelőtt is … Aztán megint és megint… Ajánlott olvasmány : Emlékházat Juhász Gyulának! Juhász Gyula örökségét alig-alig ösmerjük.Még kevésbé szavaljuk Őt… Pedig igazán mögérdemölné! Olvassunk Juhász Gyulát! – Legalább a szülinapján! Szerény csöndes Juhász Gyulánk a feledés homályába enyészik. Oka löhet.
Juhász Gyula hónapja április. Szegeden született, 1883 április 4.-én, és Szegeden is húnyt el 1937 április 6.-án.
JUHÁSZ GYULA 140. SZÜLINAPJÁN – AZ EMLÉKHÁZA MÉG NEM ÁLL! Több, mint két évtizede, egy nagyadszázada sürgetem : Emlékházat Juhász Gyulának! De Szeged balvezetésének erre se esze, se gondja, se pénze ! Mi marad hát ?! OLVASSUNK JUHÁSZ GYULÁT! – SZAVALJUNK JUHÁSZ GYULÁT! – LEGALÁBB A SZÜLINAPJÁN! Minek is örülhetne.
Tóth Árpád magyar költő és műfordító a ma oláh megszállás alatt élő Aradon született 1886 április 14.-én… Megrabolta Őt az Élet… Szülővárosa ma is oláh megszállás alatt áll… ez sem javíthatta kedélyét… Tóth Árpád szülőháza… Vajon Őt ünnepli ma benne a Hozzá méltó Múzeum ?! Mindössze 42 évesen Budapesten, a Várnegyedben húnyt el 1928 november 7.-én. Hite azonban.
A Virágvasárnap előtti szombat Lázár föltámasztásának napja… Gyalu evangeliumából ajánlok most ízelítőt : Bethániában A régi dolgok híven visszatérnekS hiába megy az életem tova,Övék a vágyam és övék az élet. A régi emlékek piros boraMa mámorít s ma ringat vissza engemS ma száll a régi rossz és rút tova.
Az erdő, melyben égettétek őketDárdás polgárok, már régen kivágva,Egy-két nagyon magányos, nagyon árvaNyárfa kesergi még a tűnt időket. És ők, akik itt tűzben hamvadoztak,Rég por és hamu már, elegy a földdel,Mely tavaszonta frissen újra zöldelÉs édes álmot ád a vándoroknak.
Az İsten malmai Az İsten malmaiŐrölnek csendesen,Zeng, zúg a végtelenség,Halál és Szerelem,Földön hadak robognak,Kométák az egen.A plánták egyre nőnekS hervadnak rendesen,A néma temetőkbenRagyogva s jeltelenA sírok sokasodnak,Tavasz lesz egyre fenn,Gyümölcsei az ősznekRothadnak redvesen,Annát tegnap szerettemS felejtem szűntelen,Nem vérzik már piroslón,Fehér bimbó sebem,Magam is rögbe térek,Belőlem fű terem,Felőlem soha többéNem fogtok. .
Talán a Kurca-parton, talán az Uszoda táján, talán a Városháza táján…Szentes valamelyik közparkjába illik az alábbi Gyalu-költemény : Szentes táján A szentesi határban Csallány Gábornak szeretettel İtt álmodik Attila valahol …Fölötte bús darumadár dalol,Fölötte magyar ég kék sátoraS a hunok harca és hunok tora. Keressük őt, a régi Nagy Vezért,Ki csillagokba nőtt s szívünkbe fért,Kinek szent kardja s lelke győztesenKirálykodott e földi.
Jégbontó (február) hava 28.-án 1883-ban e napon született Budapesten Schneider Artúr; a későbbi Somlay Artúr, kétszeres Kossuth-díjas magyar színész és színésztanár. Édesapja Schneider Artúr a monarchia katonatisztje, öt gyermeket atyja.