A Nemzeti dal – Illyés Gyula szerint – magának a költőnek is egyik legkedveltebb költeménye volt. Hajdan ez egy olyan versünk volt, amelynek tudása nélkül az elemi iskolát elvégezni sem lehetett… Persze egy emberöltővel ezelőtt heti egy, sőt két emberöltővel ezelőtt minden irodalomórára egy vers megtanulása is természetes is volt. Komolyabb.
Böngészés: Hungarikumok
Fájdalmas és fojtogató ez az internáci valentínkodás !Bizony nem illik ez magyarokhoz, Bálintokhoz ! Bálint Napján ugyan miért is Valentínkodna a magyar ? Itt az idő a Szerelem napjáról, a termékenység lázas ünnepéről – idegen és magyar hagyományokról – megtisztulásul végre magyarul szólnunk. Régi magyar ünnepünk a Bálint Napja !Arra meg.
A Magyar Kultúra Napján – Hányan tudjuk még a „Hymnus”-t? Idén 195 esztendeje íródott a Hymnus ! Kölcsey Ferenc: Hymnus – Csernák János szavalatában… A Magyar Kultúra Napját 1989 óta ünnepeljük Förgeteg (január) hó 22.-én, a Hymnus íródásának emlékére. Kölcsey Ferenc (1790–1838) – Anton Einsle festményén Az évfordulóval kapcsolatos megemlékezések évezredes hagyományaink és magyar gyökereink ápolóinak méltatásával nemzeti tudatunk erősítését céloz(n)ák..
Tőlünk tolvajlott hagyatékkal kérkedik máig is a bécsi kincstár. Történelmünk kincsei a Habsburgok fosztogatásai nyomán máig is a szomszédos Ausztria fővárosában őriztetnek.
Förgeteg (január) hava 4.-én 155 éve született Pesten Apáthy István, – a későbbi állattan és élettan professzor – aki a Kolozsvárról Szegedre menekült egyetemünk nagyhírű tanára, tanszékalapítója lett. Ő az idegrostok (neurofibrillumok) fölfedezője.
Ádvent végén, Karácsonykor álljunk meg egy percre, kicsit elmerengeni, fölülemelkedni a mindennapok forgatagán! Itt az idő fölfedezni a Karácsonyban magyar magunkat! Fölfedezni a karácsonyi böjtöt, benne mindön szögedit, és magyar módra várni a Magyar Karácsonyt! Ideje végre a Karácsonyban möglátni mindön magyarságunkat, amíg még van mit… Ady Endre – Karácsony (Harang. .
Mag (október) hava 31.-én született 1907-ben Imre Samu nyelvész, nyelvjáráskutató az akkor még szabad, magyar Felsőőrben A ma osztrák megszállás alatt élő Felsőőr avagy ahogy az ottaniak mondják még ma is Füösüö Üör volt (bizony, nyíló kettőshangzókkal!) az a hely, ahonnan talán legérdekesebb magyar tájszótárunk származik. A kihaló nyugati nyelvjárásunkat az.
Bizony! A Székely Himnusz is Szegeden született! Ha nem is szögedi, de bizony szegedi. Csanády György szövegére Szegeden írta a dallamát Mihalik Kálmán.
Mátyás Király Magyarországa valóban „Nagy Magyarország” volt… Bő másfélszerese a Történelmi Magyarországnak, az Ezeréves Magyarországnak … 1487. augusztus 17.-én Mátyás magyar király a Habsburg császár kedvenc városába, Bécsújhelybe is bevonult.
Mihalik Kálmán szülőházán ma emléktáblát avattak honfitársaink. Bár nem ma vehettem részt az ünnepségen az alábbi beszéddel köszöntö(tte)m Őt: „Ki tudja merre, merre visz a végzet…” Döbbenetes kimondani, de szétszaggatott magyarságunk „anyaországában”, helyesebben és találóbban a csonkországban, a megnyomorított maradékban máig nem tananyag a Székely Himnusz.
1110 éve esett a Pozsonyi Diadal ! A Pozsonyi Diadal – Nemzeti ünnepünk! De lehetne illendőn – Május elseje helyett – méltán munkaszüneti napunk is! Akár egy hosszú hétvégével… korabeli hagyományőrzőkkel, karnevállal, lovas viadalokkal… Nemzeti értékeink ünneplésével, önbecsülésünk helyreépülésével… Miért “ünnepeljük” szépnevű Pozsonyi Diadalunk helyett mégis részegülten a bukott kommunizmus Május elsejéjét – még. .
Legyen Kallós Zoltán az Europa Nostra közönségdíjasa! Az Európai Bizottság és az Europa Nostra április 5-én hozta nyilvánosságra az idei Europa Nostra díjazottak névsorát. Jelölésünk által Kallós Zoltán 2017-ben egyedüli magyarként nyerte el ezt a rangos elismerést és most rajtunk áll, hogy a közönségdíjat is megszavazzuk neki.