Scroll To Top

„A mostani járvány ellen a legjobb szer a jókedv, gondtalanság, életvidámság, mert a betegség csak a borult embert meri megközelíteni.” (Krúdy Gyula)

155 éve született Apáthy István az idegrostok fölfedezője

Förgeteg (január) hava 4.-én

155 éve született Pesten Apáthy István, – a későbbi állattan és élettan professzor – aki a Kolozsvárról Szegedre menekült egyetemünk nagyhírű tanára, tanszékalapítója lett.

Ő az idegrostok (neurofibrillumok) fölfedezője.
A mikrotechnika fejlesztésében – rögzítés, kettős beágyazás, impregnációs eljárások – is nagy eredményeket ért el.
1921-ben Szegeden megszervezte az Állattani Intézetet, melyet haláláig vezetett.

Erdély oláj megszállása után oláj börtönökben gyötörték a kirekesztők.
Az ott szerzett szívbaja végzett vele három évre rá.
Azóta Szegeden, a Belvárosi temetőben nyugszik.

1922-ben elhunyt tudósunk nevét ma az egyetem egy kollégiuma viseli, mellszobra az Árkádok alatt
a Dóm téri panteonban látható…

 

Meglátogattam ma is… Sajnos senki sem koszorúzta.
Magam is csak tisztelettel adóztam emlékének a gyermekeimmel…

Talán eljön majd annak is az ideje, hogy nagyjainkat méltóképpen ünnepeljük.
Ezáltal saját önbecsülésünkben magunkat is jobban megérthetjük majd…

Dr. Szabó László
Szómagyarázat szögedietleneknek
oláj
: a szögediek ajkán így hangzik a köznyelvi ‘oláh’, vagy közkeletűbb és betegös (történelemhamisító) udvariaskodással ‘román’ népnév. Ekként pl. „olájalma” – az olájos vidékökrül, az azóta mögszállott Dél-Erdélybül származó, Maroson letutajozott savanyú alma.
(Ajánlott olvasmány: Bálint Sándor: Szegedi szótár)

 

 

Ossza meg:

Ha tetszik írásunk, ajánlhatja másoknak is!
A túlélés útja ma magyarul gondolkodni...

A szerzőről

Dr. Szabó László

A MAGYAR KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG ALAPÍTVÁNY ALAPÍTÓJA
CSALÁDORVOS, AKI HISZ A CSALÁDBAN,
DE NEM HISZ A GYÓGYÍTHATATLAN BETEGSÉGEKBEN,
NEMZETÜNK BETEGSÉGÉNEK ORVOSLÁSAKÉNT PEDIG HISZ MAGYARORSZÁG FÖLTÁMADÁSÁBAN

Kalendárium

Az örök ballada

ápr. 25.
Az örök ballada