Emberi hitvallás Hiszem, hogy járt e földön egy szomorú magányosGalileai férfi, ki harminchárom évvelTöbbet tudott, mint minden Cézár, poéta, mágusS szelid szava erősebb, mint minden büszke kétely. Hiszem, hogy az igéje túléli dómok ormát,Az arany kupolákat, a máglyát és a kardot,Hiszem, ha sohasem jő, mit hirdetett, az Ország,Hogy az az.
Böngészés: Hungarikumok
Karácsony Szentestéjén érdemes elmerengeni és fölülemelkedni a mindennapok sor(vatag)án… Itt az idő fölfedezni a Karácsonyban magyar magunkat !Fölfedezni és magyar módra ünnepelni a Magyar Karácsonyt !Ideje végre a Karácsonyban meglátni minden magyarságunkat, amíg még van mit… Ady Endre – Karácsony (Harang csendül…) – Szabó Gyula szavalatában Bálint Sándor, a „legszögedibb. .
Magyar karácsony legendája Mikor a szenteste kapuját kitárja,Indul a ködben a betlehemi árva,Akit kitagadtak, akit megtagadtak,Mikor földünkre a poklok leszakadtak. Megindul a ködben, elindul az estben,Mellette az angyal aranyszárnya lebben.Száll, suhan a gyermek, gyémánt csillagokra,Gyémánt csillagokról földi, bús ormokra.
Álom (december) hava 17.-én született 1800-ban e napon. Álom (december) hava 17.-én született a Fölvidéken (ma szlovák megszállás alatt álló) Andódon Czuczor István, későbbi bencés rendi nevén Czuczor Gergely magyar költő, nyelvész, bencés tanár, az MTA tagja.
Mária Ludovika osztrák császárné, magyar királyné – a magyar hadi akadémia alapítója Habsburg–Estei Mária Ludovika főhercegnő a Habsburg–Lotaringiai-ház Este-modenai ágából származó osztrák főhercegnő, Mária Terézia császárné unokája, házassága révén 1808-tól haláláig osztrák császárné, magyar és cseh királyné, I. Ferenc császár–király harmadik felesége. Monzában született, 1787, december 14.-én.
Hívő ember nem értheti: „keresztény kormány” hogyan áldozhatja be az Ádventet és a Karácsonyt az internáci terror boszorkánykonyháján… De akár hívő, akár hitetlen… Gondolkodó ember nem értheti, hogyan lehet hazugságokból ekkora várat építeni a józan ész ellen… József Attilánk – akinek szülinapját a Költészet Napjává tették és tartják, ünneplik ma. .
VÖRÖSMARTY-VERSÜNNEP ONLINE A Kárpát-medencei Művészeti Népfőiskola a kápolnásnyéki Vörösmarty Emlékházzal együttműködésben Vörösmarty Mihály születésének 220. évfordulója alkalmából emlékévet szervez, amelynek keretében a Magyar Versmondók Egyesülete szakmai támogatásával Vörösmarty-versünnepet hirdet.
Bársony István Sárkeresztesen született 1855 Enyészet (november) hava 15.-én, éppen ma 165 éve. Újságíróként, íróként 72 évet élt és közel ezer írást hagyott hátra… 1881-től az Egyetértés című lapnál volt munkatárs, később a Hazánk, majd a Magyar Hírlap főmunkatársa 1907 májusáig, amikor a Budapesti Közlöny szerkesztője lett.
Idén hosszan pompázik az ősz… gyönyörködtető színekben időzik a levélsárgulat és pirulat… a lágy neszezésben… Míg atyáink ezernyi verset tudnak fejből máig is, ma már az internáci konzumidiótizmus a verstanulást, és így a verstudást is kiradírozza fakuló hétköznapjainkból… Itt az idő fordítani a sorson ! Az emlékezet remek edzése a. .
A Halloween rémesen terjedőben van. Lassan kiszorítja már a mi Mindenszentjeinket is… Sokan lázadnak ellene, pedig igazán fölösleges.
Mi is történt Velünk 1956-ban ? Forradalom ! Itt az idő végre tisztázni a háttértörténetet ! Leszámolni az ábrándokkal, megjelölni a felelősöket, és diplomáciai szinten is „várni” a méltó bocsánatkéréseket az áruló Nyugattól… A Szuez kellett a Nyugatnak ! Jól jött ehhez a magyar forradalom… Köszönetet azonban sohasem mondott érte. .
1849 augusztus 13.-án Világosnál a magyarok az orosz csapatok előtt letették a fegyvert. A szögedi néphit szerint Világos régtől „gonosz tündérek” tanyája… Ha a Maros vize zavaros volt, úgy mondták hajdan „világosi víz” gyün rajta… Szabadságharcos tábornokaink úgy hitték, hogy az oroszok megvédelmezhetik őket a vérszomjas Haynautól… De csalódniuk kellett..





Európa szívéből










