Scroll To Top

Böngészés: Hungarikumok

1877 január 31.-én született Orosházán magyaros szecesszió egyik legbrilliánsabb mestere, Magyar Ede, aki a századfordulón az Alföld egyik meghatározó építésze volt. Szegeden is szép számmal hagyott szépségeket örökül.

A legbátrabb városunk – Balassagyarmat

1919. Förgeteg (január) hava 29.-e – a Csehkiverés avagy a Balassagyarmati Fölkelés kitörésének napja.

Tömörkény 150. születésnapján – Szegedi Irodalmi Múzeum

Tömörkény István születése napján a Szögedi Polgárra, a múzeumigazgatóra, az íróra emlékezünk. Méltatlan olvasatlanságában is Városunk fölfödözésre váró Kincse.

Melbourne-i Mikulás

Ma 60 éve Melbourne-ben járt a Mikulás… Olimpiai aranyat hozott a maggyötör magyaroknak. 1956-ban a Mikulás bizony megörvendeztette a megalázott magyarokat.

1846-ban a Kisfaludy Társaság ismét irodalmi pályázatot írt ki. A feltételeket Erdélyi János állította össze és az ő utasítására került be a követelmények közé a népies forma.

Ünnepeljünk a 6:3 napján!

E csodameccs évfordulóján érdemes számot vetnünk múlttal és jelennel. Képességeinkkel és azok érvényesítésével… Sebes Gusztáv már az olimpián lekötötte az Anglia elleni összecsapást.

Mi is történt 1956-ban? Itt az idő végre tiszta vizet önteni a poharakba! Leszámolni az ábrándokkal, megjelölni a felelősöket, és diplomáciai szinten is “várni” a bocsánatkéréseket. A Szuezért cserben hagyott magyar forradalom jól jött a Nyugatnak.

A Halloween rémesen terjedőben van! Lassan már kiszorítja a mi Mindenszentjeinket is… Sokan lázadnak ellene, pedig igazán fölösleges. Miénk ez az ünnep! Csak egy kicsit másképp… Hello Wien! – A mi Nemzeti Ünnepünk! Értetlenségünk oka lehet, hogy csúnya elírás rejti ma diadalmunk….

Requiem a szegedi terekért – A Kálvária tér

A Kálvária tér Életünk 1978. szeptember A Kálvária utca, amely Szeged gyönyörű rádiuszaink egyike volt, ma Tolbuchin marsall nevét viseli házsorai falán.

Arad! Köszönt a csonka Magyarország! – 2016

1849. augusztus 13.-án Világosnál a magyarok az orosz csapatok előtt letették a fegyvert.

Szörényi László írása Juhász Gyuláról és a száz évvel ezelőtti román támadásról. Augusztus 27-én volt száz éve, hogy Románia megtámadta az Osztrák–Magyar Monarchiát.

Gyula föladása – a Magyar Szégyen Napja

A Gyulai Várat 1566 Nap (július) hava 2.-ától Föld (szeptember) hava 2.-áig ostromolta Pertev pasa 32 ezres török serege élén, amiközben Szulejmán szultán vezetésével a fősereg Szigetvár alá vonult. A Gyulai Várat végül 63 nap ostrom után szabad elvonulás fejében föladta Kerecsényi László kapitány.