Szelek (április) hava 11.-én majd 12.-én… 1241-ben e napokban zajlottak a Muhi Csata Napjai… A saját kevélységüktől már nem is látó, bennünket „kulturált önuralommal” lenéző nyugati országok népei nem is tudják, nem tudhatják, mit jelent nekünk Muhi ! Pedig… Nekünk ilyenből három is kijutott ! MUHI – MOHÁCS – TRIANONNo persze a. .
Böngészés: Hungarikumok
Emese Álma ősi regénk… éppen 100 esztendeje született (újjá) Gyalunk költeményében… Helbing Ferenc (1870 – 1959) : Emese álma (a Magyar hunmondák kötetből, 1920, papír, tus, tempera)Figyelemre méltó a glóriás Turul, aki álom éjén közelít… Emesénkhez… Boldog-Asszony… Szűz Mária… Szögedi költőnket is megihlette Emese alakja: Emese álma Ázsiai sátor mélyén,Ázsiai éjek. .
Emlékházat szögedi költőnknek, Juhász Gyulának! – indítványoztam már két évtizeddel ezelőtt is … Aztán megint és megint… Ajánlott olvasmány : Emlékházat Juhász Gyulának! Juhász Gyula örökségét alig-alig ösmerjük.Még kevésbé szavaljuk Őt… Pedig igazán mögérdemölné! Olvassunk Juhász Gyulát! – Legalább a szülinapján! Szerény csöndes Juhász Gyulánk a feledés homályába enyészik. Oka löhet.
Az erdő, melyben égettétek őketDárdás polgárok, már régen kivágva,Egy-két nagyon magányos, nagyon árvaNyárfa kesergi még a tűnt időket. És ők, akik itt tűzben hamvadoztak,Rég por és hamu már, elegy a földdel,Mely tavaszonta frissen újra zöldelÉs édes álmot ád a vándoroknak.
Talán a Kurca-parton, talán az Uszoda táján, talán a Városháza táján…Szentes valamelyik közparkjába illik az alábbi Gyalu-költemény : Szentes táján A szentesi határban Csallány Gábornak szeretettel İtt álmodik Attila valahol …Fölötte bús darumadár dalol,Fölötte magyar ég kék sátoraS a hunok harca és hunok tora. Keressük őt, a régi Nagy Vezért,Ki csillagokba nőtt s szívünkbe fért,Kinek szent kardja s lelke győztesenKirálykodott e földi.
Kikelet (március) hava 27.-én… e napon tisztázta le Gyalunk e remekét : Turán után Néha megcsap, mint napkeleti illat,Fűszeres, álmos, valami vad mámor,Ősi szavaknak mély zsongása ringatÉs elcsal innen, e fonnyadt világból. Néha elfog valami mély honvágyAz ős pusztára, amit cserben hagytunkS szívembe tündökölnek égi rónákVén csillagai s megállok alattuk..
Kikelet (március) hava 1.-jén 1907-ben e napon született Barényi Béla magyar származású osztrák mérnök, feltaláló († 1997). Barényi Béla termékeny föltaláló volt, akinek zsenialitása Edisonéhoz mérhető.
Jégbontó (február) hava 28.-án 1883-ban e napon született Budapesten Schneider Artúr; a későbbi Somlay Artúr, kétszeres Kossuth-díjas magyar színész és színésztanár. Édesapja Schneider Artúr a monarchia katonatisztje, öt gyermeket atyja.
Jégbontó (február) hava 22.-én Bornemisza Péter (Abstemius) evangélikus lelkész, író, Balassi Bálint nevelője 1535 február 22.-én született Pesten. (Rárbokon húnyt el, 1584 tavaszán) Szophoklész Élektrájának prózai átdolgozásával, a Magyar Elektra megalkotásával még Shakespeare fellépése előtt teremtett egy olyan magyar tragédiát, amely mind nyelvében, mind pedig dramaturgiai felfogásában előzmény nélküli, önálló európai rangú, színvonalas mű – írja Róla Nemeskürty István… A török.
Jégbontó (február) hava 22.-én… 1757-ben e napon született Kőszegen Zsombolyai báró Csekonics József tábornok, a magyar lótenyésztés történetének nagy alakja, a magyar állami ménestelepek megalapítója.. .
Jégbontó (február) hava 11.-én… a Magyar Porlasztó napján… 1893-ban e napon Csonka János és Bánki Donát gépészmérnökök szabadalmaztatták a porlasztót, a Csonka-Bánki, avagy a Bánki-Csonka-féle karburátort. Csonka János (Szeged, 1852 január 22. – Budapest, 1939 október 27.) magyar föltaláló, tiszteletbeli gépészmérnök, a magyar motor- és gépjárműgyártás úttörője.