Aki uzsorásokat nem ütlegelt, az nem élt őszintén krisztusi életet ! (Sz.)

A magyar porlasztó

Évfordulók, Hungarikumok, Kalendárium 2023. febr. 11.

Jégbontó (február) hava 11.-én… a Magyar Porlasztó napján…

1893-ban e napon Csonka János és Bánki Donát gépészmérnökök szabadalmaztatták a porlasztót, a Csonka-Bánki, avagy a Bánki-Csonka-féle karburátort.

Csonka János (Szeged, 1852 január 22. – Budapest, 1939 október 27.) magyar föltaláló, tiszteletbeli gépészmérnök, a magyar motor- és gépjárműgyártás úttörője. A Csonka-Bánki-féle karburátor és a vegyes üzemű Csonka-motor feltalálója, illetve az első magyar robbanómotoros gépjármű és az első magyar autó konstruktőre. A Műegyetem tanműhelyének első vezetője, majd nyugdíjba vonulása után az általa létrehozott autójavító műhely, illetve az abból kinövő Csonka Gépgyár vezetője.

Csonka János saját készítésű gépkocsijával a műegyetem udvarán

Bánki Donát (eredeti neve Lőwinger Donát) (Bakonybánk, 1859. június 6. – Budapest, 1922. augusztus 1.) magyar gépészmérnök, feltaláló és műegyetemi tanár. Korának egyik legnagyobb gépészmérnöke, a hidrogépek, kompresszorok és gőzturbinák szerkezettanának professzora.

Édesapja dr. Lőwinger Ignác körorvos volt és az 1848–49-es forradalom és szabadságharc kitörésekor fiatal házasként is jelentkezett a szerveződő honvédségbe, ahol főorvosként a fegyverletételig szolgált. Honvédtiszti előélete is közrejátszott abban, hogy a család zsidó származása mellett magyar hazafias nevelésben részesítette a gyermekeit.

Munkásságuk szorosan összekapcsolódott, együtt 1890-re kifejlesztették a Csonka-Bánki motort, amely a Ganz-gyár nemzetközileg is versenyképes terméke volt. 1893. február 11-én Csonka Bánkival együtt szabadalmaztatta a fúvókás benzinkarburátort avagy a porlasztót, megelőzve ezzel a külföldön általánosan meghatározó úttörőnek tartott Wilhelm Maybachot.

Az ábrán látható egyszerű változatnál a levegő, melyet a szívóütemben a motor dugattyúja szív be, alulról áramlik az (1) Venturi-csőbe, amely az állandó keresztmetszetű szívócsőbe helyezett konfúzor-diffúzor, vagyis szűkülő, majd bővülő keresztmetszetű csőszakasz. A levegő áramlása a Venturi-cső legszűkebb keresztmetszetében Bernoulli törvénye értelmében lecsökkenti a légnyomást és a megfelelően kialakított fúvókából (6) az üzemanyagot apró cseppek – köd – formájában (2) kiporlasztja, amely a levegővel keveredik és robbanóképes keveréket alkot. A levegő mennyiségét a (7) pillangószeleppel lehet szabályozni. Gépkocsikon ezt a fojtószelepet mozgatja a vezető a gázpedál lenyomásával vagy felengedésével. Az üzemanyag mennyiségét az úszóházban (3) helyet foglaló (4) úszóval (üres lemezhenger, amely úszik az üzemanyagban) mozgatott tűszelep szabályozza. Ha az üzemanyag szintje csökken, az úszó lejjebb mozdul, és nyitja a tűszelepet (5).

A motorok fogyasztásának csökkentése meg a környezetvédelmi előírások szigorítása szükségessé tette a porlasztók kiváltását pontosabb eszközökkel. Ezért ma a modernebb befecskendezéses rendszerek a hagyományos porlasztókat lassan kiszorítják.

Csonka János szülőháza Szegeden, Alsóvároson még mindig áll…
A porlasztó föltalálójának emlékházát meg múzeumát kialakítani benne a mi kötelességünk (lenne)…

Ossza meg:

Ha tetszik írásunk, ajánlhatja másoknak is!
A túlélés útja ma magyarul gondolkodni...