Európa szívéből
Jégbontó (február) hava 18.-án… 90 éve…
1932-ben e napon született Szamosújvárott Pongrátz Gergely, az 1956-os forradalom a Corvin-közi fölkelő csoportjának parancsnoka († 2005)
Pongrátz Gergely édesapja ágán erdélyi örmény ősöktől származott, édesanyja pedig lengyel származású volt.
Antikommunista értelmiségi családban született. Nyolc testvére volt, akik közül öt később vele együtt harcolt a Corvin közben.
Édesapja 1940-ben Szamosújvár polgármestere volt. Szülővárosában Gergely ugyanezen évben tanúja volt a magyar csapatok bevonulásának és a Hazatérés ünneplésének a visszacsatolt Partiumban és Észak-Erdélyben.
Később a megszálló oláh és szovjet csapatok elől 1945-ben Mátészalkára menekültek, 1946-ban pedig Soroksárra, ahol édesapja mint nagycsaládos, 13 hold földet kapott.
Édesapjára így emlékezett: „Amikor meglátta az első orosz katonát, akkor megfogadta: addig, amíg itt vannak az oroszok, nem borotválkozik. Mellig érő szakállal temettük ’56 áprilisában.”
A mezőgazdasági gimnáziumot Gergely Bácsalmáson végezte.
A Szobi járási tanács takarmánygazdálkodási előadója, majd a ceglédi városi tanács főállattenyésztője lett. „Agronómus lettem, és csakis őrangyalomnak köszönhettem, hogy börtön nélkül megúsztam a közel 12 évig tartó kommunista rendszert” – írta 1982-ben megjelent könyvében.
1956 október 29.-én este Váradi Gyula vezérőrnagy egy magyar katonai küldöttséggel azért érkezett a Corvin közbe, hogy a felkelőkkel feltétel nélküli fegyverátadásról tárgyaljon, cserébe a szovjetek ígért kivonulásáért. A tárgyaláson a Corvin köziek közt a legradikálisabbak Pongrátz Gergely és Falábú Jancsi voltak, akik azt mondták: amíg szovjet csapatok vannak Magyarországon, még részlegesen sem fogják letenni a fegyvert – a szovjetek kivonulását, függetlenséget, a Varsói Szerződés felbontását, az ÁVH leszerelését és többpártrendszert követeltek.
1997 őszén a hazai termőföld védelmében szervezett engedély nélküli tüntetésen a rendőrök maradandó sérüléssel jutalmazták.
Pongrátz Gergely hozta létre és vezette az 1956-os Pesti Srác Alapítványt. Corvin köz, 1956 címmel könyvet írt a forradalomról. Ez 1982-ben először Chicagóban jelent meg, majd 1989-ben bővített kiadásban és 1992-ben még egyszer Budapesten.
A magyar nemzet szégyene Szabadságharcosunk méltatlan mellőzetése.
Kiskun-Majsán az 56-os múzeuma udvarán érte Őt a szívszélütés…
Pongrátz Gergely igazán megérdemelne végre egy méltó történelmi kalandfilmet !!!
De a Corvin közi pesti srácok bizony még többet is…
Ha tetszik írásunk, ajánlhatja másoknak is!
A túlélés útja ma magyarul gondolkodni...
