Sinka István szülinapján

Föld (szeptember) hava 24.-én …

1897-ben e napon született Sinka István Nagyszalontán. († 1969)

Kossuth-díjas (1990) népi írónk és költőnk ma is ismeretlen. Agyonhallgatják, amíg propagandista módon ma is a nemzetvesztés és a kommunizmus mestereit sulykolják, hogy tovább gyöngítsék a magyart.

Mit is adott Nagy-Szalonta a Magyar Hazának ?!

Nagyszalonta Arany János után Sinka Istvánt adta a Magyar Irodalomnak…

Azután jött Trianon Terrora… de Nagyszalonta még mindig, máig is 60 % magyar !
Hol vannak ma a Wilson-i néptöbbségi elvek ? Hol van az EU igazsága ? Itt volna már az ideje egy méltó népszavazásnak : Hova is kíván tartozni Nagy-Szalonta ?! Itt az ideje : Igazságot Magyarországnak !!!

Vida Róbert tanár úr mondotta: „A 20. századnak három nagy irodalmi vonulata volt: a közismert nyugatosok, az erdélyi írók és a parasztírók… de ha az utóbbi kettőt fölemlegetem, előbb-utóbb lefasisztáznak…” – Egészen nyilvánvaló : rendszerváltás az irodalomban nem történt ! A posztkommunista országrablók meg a cinkos internácik fasisztázzák a dolgozó, tisztes magyart ! Ma is a hazaáruló, internáci komcsi-libsi propaganda a menő… és mi magyarok máig tűrjük ! De elég ! Döntsük végre le a hallgatás falát !!! Elég az antimagyar aknamunkából !!! Elő a Valódi Magyar Írókkal !

Sinka István a Magyar Falu című magyar fajvédő újság pályázatára küldte be első verseit. E lapban és ennek irodalmi mellékletében, a Virágoskertben rendszeresen jelentek meg írásai. 
Ma még nagyobb szükség lenne a magyar fajvédő újságokra, (nem csak az ukrán fajvédő újságokra!) még mielőtt az internácik fölfalatnak bennünket végleg a rasszista import söpredékkel…

Féja Géza 1932-ben Bajcsy-Zsilinszky Endre Szabadság nevű hetilapjában közölte verseit.

1935-ben Barsi Dénes, Sinka István és Szabó Pál alapították a Kelet Népe című folyóiratot.

Sinka versei a Szabadságban, a Komádi és Vidéke című lapban, a megszállt Fölvidéken megjelenő Magyar Írásban, majd a Válaszban, a Hídban, a Szabad Szóban, a Magyar Életben és a Magyar Útban jelentek meg.

1936-ban Budapestre költözött. Munkát nem talált, nyomorgott, betegen kórházba került.
1939-ben Püski Sándor, a Magyar Élet kiadója jelentette meg Vád verseskötetét.

1945 után ellenállt a minden magyart terrorizáló és kirekesztő kommunistáknak, így hosszú időre kívül rekedt az irodalmi életen. Ennek kapcsán érdemes azt is helyre tenni, ugyan mennyire volt a munkások és parasztok társadalma az 50 éven át dúló Vörös Terror Magyarországon…

Kései szerelmes verseinek harmadik felesége, Szín Magda az ihletője, aki betegségében is mellette volt…

Az antimagyarok áldozata lett, az internácik meg máig is feketelistázzák…
(Tankönyveinkből – még a vidékiekből is – máig is kirekesztik.)
Meddig tűrjük még a magyar gazda, paraszt meg pásztor megaláztatásait ?!

Sinka István bihari ridegpásztor családban született, maga is bojtár, majd juhász volt Nagyszalonta környékén, még a nyugat által gyalázatlan, csonkítatlan, Ezeréves Magyarországon… 

Mindennapi dolgos magyar élményeit örökíti meg a Fekete bojtár vallomásai-ban (1944-ben)

Sinka István művei

1944-ig

• Himnuszok Kelet kapujában; Református Péter András Reálgimnázium, Szeghalom, 1934
• Pásztorének; Kazinczy Könyv- és Lapkiadó, Tornalja, 1935
• Vád. Versek; sajtó alá rend. Kovách Aladár, Magyar Élet, Budapest, 1939
• Mutató. Versek; Bolyai Akadémia, Budapest, 1939 (Turul falufüzetek)
• Az élők félnek. Versek; Bolyai Akadémia, Budapest, 1939 (Turul falufüzetek)
• Fütyöri és a hét vadász; Stádium, Budapest, 1940 (Nemzeti könyvtár)
• Harmincnyolc vadalma; Magyar Élet, Budapest, 1941
• Denevérek honfoglalása; ill. Fáy Dezső; Bolyai Akadémia, Budapest, 1941 (Bolyai könyvek)
• Erdélyi József–Sinka István–Sértő Kálmán: Három csillag; ill. Fáy Dezső; Stádium Ny., Budapest, 1941 (Nemzeti könyvtár)
• Fekete bojtár vallomásai, 1-2.; Magyar Élet, Budapest, 1942–1944
• Balladáskönyv; Magyar Élet, Budapest, 1943
• Hontalanok útján. Versek; Magyar Élet, Budapest, 1943
• Kadocsa, merre vagy ?; Somody, Budapest, 1944

1945–1969

• Eltűnik a hóri domb; Magvető, Budapest, 1961
• Végy karodra idő; Magvető, Budapest, 1964
• Mesterek uccája. Verses elbeszélés; Magvető, Budapest, 1967

1970–1989

• Szigetek könyve. Szomorúságoknak szép beszélgetése Mumm mezején; Magvető, Budapest, 1972
• Sinka István válogatott versei; vál., szerk., előszó Kormos István, életrajz, jegyz. Bende Mónika; Kozmosz Könyvek, Budapest, 1977 (A magyar irodalom gyöngyszemei)
• Vésztőről indult. Sinka István pályakezdése; vál., bev., jegyz. Miklya Jenő; Bibliotheca Bekesiensis, Békéscsaba, 1981 (Bibliotheca Bekesiensis)
• Érparti történet. Válogatott elbeszélések, 1932–1962; vál., szöveggond., utószó Laczkó András; Szépirodalmi, Budapest, 1984
• Megzendül az erdő. A költő régi köteteiből, hagyatékából és a magyar sajtóból egybeszedett versek; előszó Komáromi Gábor, összegyűjt., vál., szerk., utószó Medvigy Endre; Vésztői Nagyközségi Tanács, Vésztő, 1987
• Lovasok opál mezőkön. Válogatott versek; vál., szerk. Medvigy Endre és Tornai József, előszó Tornai József, jegyz. Medvigy Endre; Magvető, Budapest, 1987
• Mezítláb az utolsó padban. Publicisztikai írások; összegyűjt., vál., szerk., utószó Medvigy Endre, előszó Miklya Jenő írta; Eötvös, Budapest, 1989

1990 után…

• Sinka István ajánlások; összeáll. Balogh Ferentz; Polgármesteri Hivatal, Vésztő, 1992
• Nagy útakról hazatérve. Összegyűjtött versek, 1-2.; összegyűjt., szerk., utószó Medvigy Endre; Püski, Budapest, 1993
• Balladák; vál., szerk., utószó Faragó József; Kriterion, Bukarest–Kolozsvár, 1997
• Sinka István válogatott versei; szerk., utószó Pomogáts Béla; Unikornis, Budapest, 1997 (A magyar költészet kincsestára)
• Kadocsa, merre vagy? Összegyűjtött elbeszélések, újságcikkek, sajtónyilatkozatok; összegyűjt., szerk., utószó Medvigy Endre; Püski, Budapest, 1997
• Szép értelme földi dolgainknak. Százhúsz bujdosó ének; összegyűjt., vál., szerk., utószó Medvigy Endre; Péter András Gimnázium–Önkormányzat, Szeghalom–Vésztő, 1997
• Sírás az időben. Válogatott versek / Plac v”v vremeto; összeáll., bolgárra ford. Gencso Hrisztozov; Hollósy Galéria, Budapest, 2001 („Versek és képek”) – magyar-bolgár kétnyelvű kiadvány
• Sinka ének; szerk., ének, hangszerelés Berecz András, ill. Gyulai Líviusz; Berecz Bt., Budapest, 2006 + 2 CD
• Válogatott versek; vál., jegyz. Lator László; Osiris, Budapest, 2007 (Osiris diákkönyvtár)
• És elfelejtették… Válogatott versek; Nap, Budapest, 2014 (Költők a költőről)
• Nevem a végtelenben. Versek, prózai írások, sajtónyilatkozatok; szerk. Medvigy Endre; Önkormányzat–Gloria Victis Alapítvány, Csömör, 2017

Ajánlott még :

ARANY JÁNOS VÁROSA – NAGYSZALONTA – NÉPSZAVAZÁS 2020

„ […] Tudnád feledni a szelíd Szalontát ? Hol Arany Jánost ringatá a dajka… ”
„ Mernéd feledni a kincses Kolozsvárt ? Hol Corvin Mátyást rengeté a bölcső…” 

Ha tetszik írásunk, ajánlhatja másoknak is!
A túlélés útja ma magyarul gondolkodni...