Scroll To Top

Nem kérünk az iszlám terrorból!
Már kaptunk belőle 150 év kóstolót !

Benczúr Gyula szülinapján

Förgeteg (január) hava 28.-án

1844-ben e napon született Nyíregyházán Benczúr Gyula festőfejedelem, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja, Benczúr Ida festőművész édesapja. 

Benczúr Gyula : Önarckép (1917)

Középiskolás korában Kassán kezdett rajzolni és festeni Klimkovics Ferenc és Klimkovics Béla magánrajziskolájában. 1861-től a Müncheni Képzőművészeti Akadémián Hermann Anschütz, majd 1865-től 1869-ig Karl von Piloty tanítványa volt. 1869-ben Olaszországban, 1874-ben Franciaországban tett tanulmányutat.

A 19. századi magyar akadémikus történeti festészet kiemelkedő alakja. Pályájának korai szakaszát a biedermeier stílusú arcképek (Gizella), a romantikus életképek (Balatoni halásztragédia), valamint történelmi tárgyú képek jellemzik, mint a … (II. Rákóczi Ferenc elfogatása).

Első nagy sikerét Hunyadi László búcsúja című képével érte el 1866-ban.

Benczúr Gyula : Hunyadi László búcsúja (1866)

1876-tól 1883-ig a müncheni akadémián tanított. Hazatérésekor megalapította az első magyar művészképzőt a Benczúr-mesteriskolát, melyet haláláig igazgatott. Már életében elismert és köztiszteletben álló festőművész volt.

1873-ban feleségül vette művészbarátja húgát, Karolina Maxot. Négy gyermekük született.

Benczúr Gyula : Gyermekeim (1881)

1876-tól 1883-ig a müncheni akadémián tanított. Hazatérésekor megalapította az első magyar művészképzőt a Benczúr-mesteriskolát, melyet haláláig igazgatott. 

Felesége halálát (1890) követően 1892-ben újból megnősült, második felesége Ürmössy Boldizsár Piroska, a Budapesti Állami Tanítóképezde tanára.

Történelmi tárgyú képei átfogják az egész magyar történelmet…

Benczúr Gyula : Budavár visszavétele (1896)

Műveivel aranyérmet nyert Párizsban (1878, 1900), Berlinben (1886, 1910), Bécsben (1877, 1888) és Münchenben (1888).

1906-ban a főrendiház örökös tagja, 1910-ben pedig a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja lett.

Palócföldön, Dolányban húnyt el, amely ma Benczúrfalva, Szécsény része.

Ajánlott olvasmányok :
Páratlan gyermekkori Benczúr-grafikák a Móra-múzeumban
Benczúr Gyula emlékkiállítás (A Jósa András Múzeum honlapja)
Benczúr-képet azonosítottak Szegeden

Ossza meg:

Ha tetszik írásunk, ajánlhatja másoknak is!
A túlélés útja ma magyarul gondolkodni...

A szerzőről

Dr. Szabó László

A MAGYAR KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG ALAPÍTVÁNY ALAPÍTÓJA
CSALÁDORVOS, AKI HISZ A CSALÁDBAN,
DE NEM HISZ A GYÓGYÍTHATATLAN BETEGSÉGEKBEN,
NEMZETÜNK BETEGSÉGÉNEK ORVOSLÁSAKÉNT PEDIG HISZ MAGYARORSZÁG FÖLTÁMADÁSÁBAN

Kalendárium

A méla Tempefői

ápr. 28.
A méla Tempefői

Illő napi filmajánló