A magyarellenes terror legfőbb oka a meggyávult magyar ! (Sz.)

Vedrestől a Városházáig

Évfordulók, Hagyomány, Hungarikumok, Örökségvédelem, Szegedikumok, Szögedi hírek 2019. aug. 29.

220 esztendeje 1799 augusztus 30.-án történt a Vedres tervezte Szegedi Városháza alapkőletétele.

„Most jer : bölcs eleink hamvait tiszteljed,
Virágot szórj rájuk! – Tettüket kövessed!” (Vedres István)

Vedres István panteonbeli szobrától indul történelmi (jelentőségű) sétánk az Árkádoktól a Városházáig.
Szeretettel várunk mindenkit 2019 augusztus 30.-án este 6-kor Vedres István szobránál, ahonnan történelmi ívet húzva – Vedres leszármazottaival – átsétálunk a Városházához…

Varassányi Vedres István (Szeged, 1765. szept. 22. – Szeged, 1830. nov. 4.) Szeged szülötte, mérnök, gazdasági és műszaki szakíró, szépíró, aki sokoldalú tevékenységével meghatározó szerepet játszott Szeged fejlődésében. Ő a magyar nyelvű, gazdasági műszaki irodalom egyik megteremtője is.
Tanulmányait a pesti tudományegyetem bölcsészeti karán, majd a Mérnöki Intézetben végezte, s 1786-ban szerzett mérnöki oklevelet. Szeged város mérnöke, majd főmérnökeként közmunkák irányításával foglalkozott. Úttörő munkát végzett a szögedi futóhomok megkötése terén is kezdetnek Csengele határának fásításával (1789). Később a Szőreg-Gyála határában 3600 kh-as területén vízrendezésével és ármentesítésével országos hírű mintagazdaságot szervezett (1808).

A Soroksár – Kecskemét – Kiskunfélegyháza – Szeged vonalvezetésű Duna-Tisza-csatorna és a szegedi kereskedelmi kikötő és közraktár érdekében írt gazdasági-műszaki röpiratot (1805).
Számos csatornaterve közül a tiszántúli árapasztó csatorna tervét nyomtatásban is közreadta (1830). Víztárolók létesítését, öntözéses gazdálkodást, a rizstermelés és a tógazdálkodás fejlesztését javasolta.
Vízgazdálkodási javaslatai Széchenyire is hatással voltak.

Varassányi Vedres István Szegeden a Városháza tervezőjeként közismert.

Vedres István városházi terve 1779…

Az új városházát 1799 és 1804 között építették fel Vedres István tervei alapján.
Ahogyan Sándor János A szegedi színjátszás krónikájában megírta: Körüljárós erkélyű tornya nyomatékosan tudatosította, hogy a Városban már nem a városparancsnokság és a kamara az úr, hanem a nemes tanács. A városházában külön színházterem is épült. Ez volt az első nyilvános színház Szegeden, és eleinte városszerte csak „Curiális házbéli theátrumnak” nevezték. A színpad a „tántzszálában, vagy másképpen Tántzpalotának végében volt felállitva.” Egy szeglet-kocsma és benne kávéház is helyet kapott akkor az új épületben.

220 esztendő műltán alantas bűntett volna tönkretenni a Városházánk előtti teret!
Ezt meg kell akadályozzunk. A gyüttmöntek pusztításainak végre véget kell vetnünk!

Vedres közgazdasági írásaiban a reformkor gazdaságpolitikai elképzeléseinek előfutára.
Mint szépíró Dugonics András körének tagja volt.