Scroll To Top

Nem kérünk a fasiszlám terrorból!
Már kaptunk belőle 150 év kóstolót !
Azóta is csonkák és nyomorultak vagyunk...

WASS ALBERT SZÜLINAPJÁN

Förgeteg (január) hava 8.-án…

E napon született Válaszúton, 1908 január 8.-án Gróf szentegyedi és cegei Wass Albert erdélyi magyar író és költő.

A magyar irodalom egyik gyáván agyonhallgatott alakja. A hivatalos irodalomtörténet mintha tudomást se venne róla, irodalomoktásunkba csak az elmúlt években került be, hiszen addig a hazaárulók uralták e téren is közoktatásunkat… Lassan változik a helyzet, nagyon lassan kopnak ki a vörös hazaárulók…

Az ifjú gróf számára az irodalmi sikert az 1934-ben megjelent A farkasverem regénye hozta meg, aminek köszönhetően Baumgarten-díjban részesült (ezt a díjat 1940-ben is megkapta) és több irodalmi társaság is tagjává fogadta.

Wass Albert 1943 táján

A nyugatiak által elárult Erdélyből és a tömeggyilkos kommunistáknak eladott Magyarországról menekülő Wass Albert 1944-től Németországban, majd 1952-től az Amerikai Egyesült Államokban élt.

Haláláig várt a magyar állampolgárság(á)ra…

Wass Albert Florida államban, Astorban húnyt el, 1998 február 17.-én. Halála körülményei tisztázatlanok, öngyilkosságnak álcázva nagy valószínűséggel (oláh) politikai gyilkosság áldozata lett…

Ajánlott olvasmányok :

Wass Albert – Regények, novellák, elbeszélések

  • 1934 Farkasverem
  • 1940 Csaba
  • 1940 Mire a fák megnőnek
  • 1940 Jönnek!
  • 1941 A titokzatos őzbak (novellák)
  • 1941 Csalódás (Az ÜNNEP 1941. augusztus 15-ei számában)
  • 1943 A kastély árnyékában
  • 1943 Egyedül a világ ellen
  • 1943 Vérben és viharban
  • 1944 Tavaszi szél és más színművek
  • 1945 Valaki tévedett (novellák 1945–49-ből)
  • 1945 A költő és a macska (elbeszélések)
  • 1947 A rézkígyó
  • 1947 Erdők könyve
  • 1947 Te és a világ: tanítások – útravalóul
  • 1947 A láthatatlan lobogó (versek)
  • 1948 Százéves dal az ismeretlen bujdosóról (versek)
  • 1949 Zsoltár és trombitaszó – Örökösök (novellák, karcolatok, levelek – posztumusz kisregény 1949-ből)
  • 1949 Adjátok vissza a hegyeimet!
  • 1950 Ember az országút szélén
  • 1951 Tizenhárom almafa
  • 1952 Elvész a nyom
  • 1957 Az Antikrisztus és a pásztorok
  • 1959 A funtineli boszorkány
  • 1964 Átoksori kísértetek
  • 1965 Elvásik a veres csillag
  • 1967 Magukrahagyottak
  • 1974 Kard és kasza
  • 1975 Magyar örökségünk (Tanulmányok, hátrahagyott novellák, írások, interjúk)
  • 1978 Halálos köd Holtember partján
  • 1985 Hagyaték
  • 1989 A költő és a macska (kiadatlan novellák)
  • Eliza (angolul íródott)
  • Igazságot Erdélynek!
  • Józan magyar szemmel I-II. (publicisztikák)
  • Karácsonyi üzenetek – A temető megindul
  • Magyar pólus (Újabban fölkutatott versek, novellák, tárcák, közéleti írások, interjúk és levelek)
  • Népirtás Erdélyben
  • Hűség bilincsében
  • Hanky tanár úr
  • Se szentek, se hősök
  • A szikla alatti férfi
  • A sólyom hangja
  • Csillag az éjszakában
  • Black Hammock
  • Magyar Számadás
  • Nem nyugaton kel fel a nap
  • Voltam
  • Erdély magyar föld – kötetben meg nem jelent írások 1925–1945, Erdélyi Szalon Kft.
  • Kicsike lángok a magyar éjszakában – kötetben meg nem jelent írások 1964–1992, Erdélyi Szalon Kft.

Üzenet haza – ez egy olyan költemény, amelyet minden magyar gyermeknek illik megtanítanunk… no persze előbb magunknak is megtanulnunk…

Wass Albert: Üzenet haza – Benkő Péter (Vers mindenkinek)

Ajánlott még :

WASS ALBERT ÉS HALÁLOS ÍTÉLETE

Szájcsorbulat – mint a guta tünete

Olvasói válasz :

Az én édesapám 1909 ben született  sajnos 1990 ben elhúnyt de sokat mesélt , 1943-ban együtt volt katona Wass Alberttel – és jó barátok is voltak .  Bárcsak ma láthatná ezt a videót . Köszőnöm .

hjcsaba

Ossza meg:

Ha tetszik írásunk, ajánlhatja másoknak is!
A túlélés útja ma magyarul gondolkodni...

A szerzőről

Dr. Szabó László

A MAGYAR KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG ALAPÍTVÁNY ALAPÍTÓJA
CSALÁDORVOS, AKI HISZ A CSALÁDBAN,
DE NEM HISZ A GYÓGYÍTHATATLAN BETEGSÉGEKBEN,
NEMZETÜNK BETEGSÉGÉNEK ORVOSLÁSAKÉNT PEDIG HISZ MAGYARORSZÁG FÖLTÁMADÁSÁBAN

Ady szavaival élünk és túlélünk :

Most perc-emberkék dáridója tart,
De építésre készen a kövünk,
Nagyot végezni mégis mi jövünk.
Nagyot és szépet, emberit s magyart.

Ady Endre 1908-ban, 31 évesen (Székely Aladár felvételén)