Scroll To Top

„A mostani járvány ellen a legjobb szer a jókedv, gondtalanság, életvidámság, mert a betegség csak a borult embert meri megközelíteni.” (Krúdy Gyula)

Simonyi Zsigmond – a gyarló Hungarus – a Magyar Nyelvőr szerkesztője

Simonyi Zsigmond (született : Steiner Zsigmond) (Veszprém, 1853 január 1. – Budapest, 1919 november 22.) eszperantista, nyelvtudós, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. 
Simonyi Jenő földrajzi szakíró, tanár bátyja.

Simonyi Zsigmond (1853-1919) magyar nyelvtudós, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja

Steiner Simon kereskedő és Menzel Netti fiaként Veszprémben zsidónak született. Budapesten, Lipcsében, Berlinben, majd Párizsban folytatott egyetemi tanulmányokat. Hazatérve, hungarusszá érve 1877-ben Budapesten magántanár, 1878-tól helyettes tanár, majd 1889-től a Magyar Nyelvtudományi Társaság tanára. Sajnos a Vörös Terror idején antimagyar arcát is megmutatta. Így a Vörös Terror (komcsi virágnyelven Tanácsköztársaság) után magyargyűlölő politikai nézetei miatt mellőzték, ez pedig őt lelkileg teljesen összeroppantotta. Mi magyarok – mint befogadók, nem bánjuk, ha zsidó – hungarusz voltáért őszintén szeretjük benne mindazt, ami szerethető…

Simonyi Zsigmond 1895-től a Magyar Nyelvőr, majd 1903-tól a Nyelvészeti Füzetek szerkesztője. Balassa József (Weidinger József) segítségével német–magyar szótárt szerkesztett.

A Magyar Nyelvőrben megjelent művei

  • Népdalok (Magyar Nyelvőr, 1872)
  • Népnyelvhagyományok (Magyar Nyelvőr, 1875)
  • Állatnevek (Magyar Nyelvőr, 1876)
  • Gyermekversikék (Magyar Nyelvőr, 1875)
  • Veszprémi tájnyelv (Magyar Nyelvőr, 1872)
  • A „Halotti beszéd” sajátosságai (Magyar Nyelvőr, 1880 április 15.)
  • A Nyelvtörténeti Szótár mutatványíve (Magyar Nyelvőr, 1880)
Ossza meg:

Ha tetszik írásunk, ajánlhatja másoknak is!
A túlélés útja ma magyarul gondolkodni...

A szerzőről

Dr. Szabó László

A MAGYAR KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG ALAPÍTVÁNY ALAPÍTÓJA
CSALÁDORVOS, AKI HISZ A CSALÁDBAN,
DE NEM HISZ A GYÓGYÍTHATATLAN BETEGSÉGEKBEN,
NEMZETÜNK BETEGSÉGÉNEK ORVOSLÁSAKÉNT PEDIG HISZ MAGYARORSZÁG FÖLTÁMADÁSÁBAN

Hírek

Magyar fa sorsa ma
Magyar fa sorsa ma
2026 ápr. 19.

Kalendárium

Kalendárium

Kalendárium

Illő napi filmajánló

Ady szavaival élünk és túlélünk :

Most perc-emberkék dáridója tart,
De építésre készen a kövünk,
Nagyot végezni mégis mi jövünk.
Nagyot és szépet, emberit s magyart.

Ady Endre 1908-ban, 31 évesen (Székely Aladár felvételén)