A nyár utolsó napján, őszbe fordulón érdemes egy kicsit elmerengeni régi idők tanulságairól meg a mai idők következményeiről… a párhuzamokról… az Élet értékéről…

Ady ma is túlértékelt, túlméltatott és túlbeszélt alakja iskoláinknak. Gyógyító Bársonyokat és Igaz Magyar Dsidákat meg Reményikeket szorít ki szép irodalmunkból a máig betegesen balrahordó, magyarűző közoktatás hamis, vörös mezein…

Vérgőzös és vérbajos vérnyomorában mindössze negyveneggy évig húzott élete azonban mégis hagy örökül tanulságot Igazszívű Magyaroknak is…

A Magyar Kommunista Párt 1947-es hírhedett csalásos választásának és győzelmének évfordulóján…

Az internáci háttérhatalom ma egy új jobbágyság, egy új zsellérség kialakításán fáradozik gőzerővel…
Új uraink, akik a vadkapitalizmus sötét szellemét idézik meg, már láthatatlanok…
(Természetesen nem „demokratikusan” választott kormányokról beszélek.)
A Régi Urak legalább láthatóak voltak és (többnyire) magyarok !!!

Ezek az újak meg Ady démonainak honvesztő leszármazottai…
Elég csak a „gróf(i)” szót „multi”-ra cserélni és máris a mában vagyunk…
egy sokkal rémisztőbb elnyomás mindennapi áldozataiként…

Az egész táj vad fájdalom.
S a multi mulat valahol …

Élethez, szemhez nincs közöd,
Multi föld ez, nem magyar ! «

A grófi szérűn

Nyár-éjszakán a grófi szérűn
Reccsen a deszka-palánk
S asztag-városban pirosan
Mordul az égre a láng.

 Éjféli hajnal, szörnyű fény ez,
Nincs párja, napja, neve.
Fut, reszket a riadt mezőn
Az égő élet heve.

 Koldús, rossz álmú zsellér ébred,
Lompos, bús kutya csahol.
Az egész táj vad fájdalom.
S a gróf mulat valahol.

 Szenes kalászok énekelnek
Gonosz, csúfos éneket:
» Korgó gyomrú magyar paraszt,
Hát mi vagyok én neked ? «

 » Mért fáj neked az égő élet ?
Nincs benne részed soha.
Ne sírj, grófodnak lesz azért
Leánya, pénze, bora. «

» Ne félj, a tél meg fog gyötörni,
Mint máskor, hogyha akar.
Élethez, szemhez nincs közöd,
Grófi föld ez és magyar. «

 S mégis, amikor jön a reggel
S pernyét fújnak a szelek,
A grófi szérűn ott zokog
Egy egész koldús-sereg.

 Siratják a semmit, a másét,
– A gróf tán épp agarász –
Érzik titkon, hogy az övék
E bús élet s a kalász.

Ady Endre, 1906-1907

Ady rossz álmú zsellérei ma egy új formában, még szánalmasabb formában újra támadnak… azazhogy már nem is támadnak… A mai magyarságnak egyre kevesebb a gyökere… kilúgozott szellemmel, búbajos multikultiban él, teljes lelki kizsákmányolásban… Hamarosan visszasírhatjuk a Korgó gyomrú magyar parasztot, akinek még fájt az égő élet, mert még volt műveltsége… népi míves magyar műveltsége…

Ady : A grófi szérün

Első megjelenése : Népszava 1907 március 27. XXXV. évf. 74. sz. 1. – Ady Endre. –
További megjelenés : Független Magyarország 1909 január 21. IX. évf. 17. sz. 1. – Tárca – Ady Endre – („Az Utca éneke” főcímmel Az őszi rózsák című verssel együtt elsőként közli.) –
Kötetben: Ady Endre legújabb versei / Az Illés szekerén. Bp., 1909 (Az utca éneke ciklus) 88–89.; Ady Endre legújabb versei / Az Illés szekerén. Bp., 1911 (88–89.); Ady Endre legújabb versei / Az Illés szekerén. Bp., 1918 (88–89.); Ady Endre legújabb versei / Az Illés szekerén. Bp., 1919 (88–89.) –
Gyűjteményes kötetben először: Ady Endre összes versei. 1930 (110.)
(Az egyes kötetek adatait l. az AEÖV II. 288–99. oldalain található A gyűjteményes kötetek kiadástörténete c. fejezetben és e kötet Kiegészítés a gyűjteményes kötetek kiadástörténetéhez c. részben (192.) a kiadások időrendje szerint arab számozással.)

Szövegkritika, szövegváltozatok

A Népszava szövegét több módosítással vette át Ady az Az Illés szekerén-be, amelynek egyes kiadásai között csak egy-két eltérés akad. A Független Magyarország utánközlésében gyakori a szedési hiba, a szövegromlás. Az alapszöveg Az Illés szekerén. Bp., 2. kiadásából (1911) való.

Javítások:
1 A különírt Nyár éjszakán szavak közé a Népszava és Az Illés szekerén (Ady Endre legújabb versei, Bp., 1909.) közlésével eggyezően kötőjelet tettünk: Nyár-éjszakán.
A 28. sorvégi vesszőt a vers többi kiadásával eggyezően értelemszerűen pontra javítottuk:
Egy egész koldús-sereg.

Szövegeltérések:
Főcím: Az Utca éneke – Független Magyarország
1. Nyár éjszakán – Ady Endre legújabb versei / Az Illés szekerén (1918 és 1919)
5. szörnyü (rövid véggel) – Népszava, Független Magyarország
9. álmu (rövid véggel) – Népszava, Az Illés szekerén (1909), Független Magyarország
10. bus (röviden) – Népszava
12. (S a gróf mulat valahol.) zárójelben – Népszava
14. csufos (röviddel) – Népszava
15. „Hé, korgó – Népszava … gyomru (rövid véggel) Népszava, Az Illés szekerén (1909), Független Magyarország … rongy-paraszt. Népszava
17. „Miért – Független Magyarország
19. sirj (röviddel) – Népszava, Független Magyarország
21. gyötörni – Népszava
25. mégis – Népszava … mikor – Független Magyarország
26. fujnak (röviddel) – Népszava, Független Magyarország
29. másét – Népszava, Független Magyarország
30. (A gróf tán épp agarász): zárójelben – Népszava
32. bus (röviddel) – Népszava
Talán a Népszava‘nak nem volt hosszú ú betűje …

E költeményének keletkezéstörténete

Ady a nagybirtokok (feudális latifundiumok) ellen már nagyváradi újságíró korában fölemelte a szavát: „Nyíltan megszólal a feudális önzés, – írja 1901-ben a Nagyváradi Napló-ban – mikor Károlyi Sándor, ez az új kártevő azt mondja: akit a föld nem tud eltartani, vándoroljon ki.” (AEÖPM II. 314.) Nem is csoda, hogy félték Ady éles nyelvét ! Nem a verseivel lett nevezetes, hanem a kérlelhetetlen helyzet-elemzéseivel… A költeményei csak fűszerezés e félelmetes irány-fényhez !

A nagybirtokkal szembeni ellenérzést már diákkorából hozza magával. Nagykároly, ahol a piaristáknál a gimnázium négy alsó osztályát végezte, a Károlyi grófok birtoka volt. „[…] a Károlyi-család egyik ágának székhelyén végző Ady mágnás-gyűlölete – írja Bustya Endre – serdülő-, sőt gyermekkori benyomásaira vezethető vissza, hiszen közvetlen-közelről volt alkalma tudomást szerezni Magyarország egyik leghírhedtebb arisztokrata dinasztiájának tétlen, fényűző életmódjáról s káros közéleti szerepléséről.” (AEön 1328.) Hetey Zoltán, Ady nagykárolyi diáktársa is megállapítja, aki egyébként rokonszenvvel ír a Károlyi grófokról, hogy: „Nagykároly városát fejlődésében jelentős mérvben akadályozta az, hogy a várost északi, nyugati és déli oldalán a gróf Károlyi-uradalom vasgyűrűként vette körül.” (Hetey Zoltán: Ady Bandi – Ady Endre. Bp., 1942. 12.)
Ady ellenszenvét a Károlyi grófokkal szemben az is táplálta, hogy a Rákóczi-szabadságharcot – a függetlenségi hagyományt vallók szerint – „eláruló” Károlyi Sándor leszármazottjai voltak, akit Ady több írásában is „Kártevő Sándor”-nak nevezett.

Az Új versek idejétől az antifeudális szemlélet mind jobban fölerősödik Adynál. „A magyar ugar versek közvetlen hangulati-eszmei rokonai voltak a paraszti forradalmiságot megszólaltató Ady-költeményeknek. Olyan vers, mint pl. A grófi szérün, A magyar Ugar-ra emlékeztetett már pusztán a címadó képpel is.” (Király István: Ady Endre I–II. Bp., 1970. 507.o.) A Károlyi grófi uradalom – nyilván a gyermekkori élmények nyomán – visszatérő témája Adynak. „Károlyi uradalmakon, grófi uradalmakon sztrájkolnak a cselédek. – írja a Budapesti Napló-ban 1906 ápr. 4.-én A szívtelen cselédek című glosszájában – A silány kommenciót nem bírják tovább. Ilyen szívtelenek ebben az elistentelenedett korban a cselédek.” (AEÖPM VII. 186.) A feudális kiszolgáltatottság olyan fokát jelenítik meg Ady 1906-ban írt novellái, amikor az emberek már lázadni sem mernek. A grófi kastélyban játszódó Nyomorék Tar Pista novella cselédei szótlanul tűrik, hogy a gróf a vadásztársaság mulató urai szórakoztatására berendelje a lányaikat. Még a „cingár, vékonypénzű” legények is csak magukban dörmögnek, hogy az urak „elkívánják” a „leendő feleségüket”. Egyedül a nyomorék Tar Pista lázad föl, akire „soha leány komolyan rá nem nézett”, és rágyújtja a mulatozó társaságra a kastélyt. Majd fölcsap a láng, mint A grófi szérün : „Éjfél volt, s fölcsapott a láng. Rémült ordítozások hallatszottak be a faluba : égett a kastély […] A legények is fölébredtek. A parkban meglelték a nyomorék Tar Pistát. Félholtra verték, s úgy vitték a halálra ijedt gróf elé : – Ez volt, ez volt, méltóságos úr. Egész este átkozódott. Tessék a csendőröknek adni. Hadd rothadjon a tömlöcben ez a világcsúfja.” (AEön 423–26.) Összecsengenek ezek a sorok a grófi szérűn zokogó koldus-sereg kétségbeesésével, amikor Siratják a semmit, a másét.
Adynak több elbeszélésében is szerepel az idő tájt a grófi kastély. Ládd: Az Óhidyak igazsága; Jóba, a kőtörő; Vérhalom és Barbarossa; Kötsy Balázs temetése.

Forrás-Irodalom

Ady Endre legújabb versei. Az Illés szekerén. Bp., 1909 / 1911 / 1918 / 1919
Ady Endre összes versei. 1930
AEön : Ady Endre összes novellái. Sajtó alá rendezte és a jegyzeteket készítette Bustya Endre. Bp., 1961.
AEÖPM : Ady Endre összes prózai művei. (1905 okt.–1906 jún. 14.). Sajtó alá rendezte Kispéter András és Varga József. Bp., 1968.
Andreánszky István: Mit mondott Tolsztoj Ady verseiről ? (Népszava 1940 nov. 21. 264. sz. 9.);
Szilágyi Péter: A tartalom és forma egységének bemutatása. (Köznevelés 1953, 91–93.);
Hársing Lajos: A grófi szérűn. (Irodalmi elemzések 2. rész. Bp. [1958] 66–71.); 
Hetey Zoltán: Ady Bandi – Ady Endre. Bp., 1942.
Király István: Ady Endre I–II. (Bp., 1970, 507–11.);
Szeberényi Zoltán: Ady Endre: A grófi szérűn. Irodalmi szövegelemzések. (A megszállott Pozsonyban; Bratislava, 1978, 65–72.);
Vincze: Lángok a grófi szérűn. (Szabad Föld, 1978 júl. 23.)

Magyar elektronikus Könyvtár https://mek.oszk.hu/05500/05552/html/av0090.html

Lássuk hát első megjelenésében, a szokatlan röviden írott magánhangzóin(a)k sorában :

A grófi szérün

Nyár-éjszakán a grófi szérün
Reccsen a deszka-palánk
S asztag-városban pirosan
Mordul az égre a láng.

 Éjféli hajnal, szörnyü fény ez,
Nincs párja, napja, neve.
Fut, reszket a riadt mezőn
Az égő élet heve.

 Koldus, rossz álmu zsellér ébred,
Lompos, bus kutya csahol.
Az egész táj vad fájdalom.
S a gróf mulat valahol.

 Szenes kalászok énekelnek
Gonosz, csufos éneket:
» Hé, Korgó gyomru rongy-paraszt,
Hát mi vagyok én neked ? «

 » Mért fáj neked az égő élet ?
Nincs benne részed soha.
Ne sirj, grófodnak lesz azért
Leánya, pénze, bora. «

» Ne félj, a tél meg fog gyötörni,
Mint máskor, hogyha akar.
Élethez, szemhez nincs közöd,
Grófi föld ez és magyar. «

 Mégis, amikor jön a reggel
S pernyét fujnak a szelek,
A grófi szérün ott zokog
Egy egész koldus-sereg.

 Siratják a semmit, a másét,
– A gróf tán épp agarász –
Érzik titkon, hogy az övék
E bus élet s a kalász.

Ady Endre – Népszava 1907 március 27. (XXXV. évf. 74. sz. 1.)

A vissza-visszatérő asztag szó értelmezéséhez :

Az asztag a tartósan összerakott, szabadban tárolt, cséplésre vagy nyomtatásra váró gabona (főleg búza) asz(al)ótömbje. A szovjet terror fél évszázadán át eluralkodó pánszlavizmusának jegyében még a Magyar Néprajzi Lexikon asztag címszavánál is „a magyar nyelvben szláv eredetű”-nek minősíti. A szláv-fasizmus eme képtelen hazug propagandáját jól minősíti, ha megemlítjük, hogy a levágott gabona aszalására építik az asztagot. A magyar nyelvben pedig az „asz-” tő legmélyebb rétegeinkből is nyomonkövethető ! Az asztag azaz asz(ó )tag minden kétséget kizáróan magyar szavunk. Ha szláv átvételei gyakran előfordulnak is, ez semmi mást csak többezeréves műveltségi és nyelvi fölényünket jelentheti, a szlávok (szolganépek) magyar-másolását bizonyíthatja…

Rippl-Rónai József : Három sudár jegenye és két asztag (még nyárvégi meg őszeleji fényben) – Rippl-Rónai Múzeum, Kaposvár

Az Alföldön és a Dunántúl keleti felén, ahol nincsenek tároló építmények, a gabonát szérűn vagy a szérűskertben, rakodón (vagy egyeben) asztagba rakják. Másutt a csépeletlen gabona csak akkor kerül asztagba – a Székelyföldön asztaglábra –, ha a termés nem fért be rendes helyére a csűrbe vagy pajtába. Az asztagrakás célja az, hogy a néhány hét, esetleg hónap múlva bekövetkező cséplésig vagy nyomtatásig a szálas gabonát a romlástól megóvja. Juhász Gyula 3 évvel későbbi Őszi altató költeményében az ázás mindenesetre nem tesz jót az asztagnak. A bánatos és barna asztagok / Az őszi csönd ölén kallódva áznak.

Asztag-házikók (Debrecen, 1931) – Magyar Néprajzi Lexikon

Az asztag többnyire ludálydad (ellipszis) vagy téglalap, Erdélyben kerek alapú, koporsó, tojás vagy körte alakú. Keresztmetszete a lábánál és a tetejénél keskenyebb, mint a derekánál. Az asztag helyét a szérűhöz hasonlóan előkészítik, legtöbbször kaparékszalmát, néhol dorongokból ászokot tesznek alája, hogy a levegő jobban járja. Az asztagrakást egyszerre 2–4 ember végzi. A szekerekről nyárssal vagy rendszerint kétágú favillával adogatják az asztagrakók a kévéket vagy a gabonacsomókat. Ha nagyon magasra emelik az asztagot, két gerendát dugnak az oldalába és arra deszkát fektetnek. Az így keletkezett lépcsőről (álló vagy asztal) vagy létráról adogatják följebb a kévéket. A külső kévéket az asztag falába tővel kifelé rakják (Nyugat-Dunántúlon rövid nyársakkal tűzik össze), a belsőket pedig úgy, hogy téglafal módjára fogják egymást. Az asztag befedése (hajazás, tetejezés) háztető vagy csúcsos formára illesztett, kalászukkal lefelé mutató kévékkel történik. A ház-szerű asztagok pedig házsorok gyanánt egymás mellett sűrűn sorakoznak. Erre vonatkozik Ady Endre Grófi szérűn versében az „asztag-város” utalása is…

Nyár-éjszakán a grófi szérün
Reccsen a deszka-palánk
S asztag-városban pirosan
Mordul az égre a láng.

Ha az asztag sokáig csépeletlenül áll, és esős idő várható, tetejét szalmával vagy silány szénával fedik be. Az asztagokat – különösen a szérűskertekben és az uradalmi szérűkön, ahol tucatjával álltak – rájuk kötött madárijesztőkkel, kereplőkkel őrizték a kártevőktől.

Ajánlott irodalom:. 
Nagy Gyula: Hagyományos földművelés a Vásárhelyipusztán (Népr. Közl., 1963); 
Pais Sándor: A becsvölgyi gazdálkodás (Népr. Közl., 1964).

„a Czuczor–Fogarasi”-ban : 

ASZTAG, (aszt-ag) fn. tt asztag-ol. Szabad ég alatt, illetőleg szűrűn hosszukás vagy kerekdomboru
halomba öszverakott gabonakévék. Búza-, rozs-, árpa-asztag. A kévékbe nem kötözött száras gabona, szalma, széna stb. hasonló halomba rakva különösen kazal, vagy boglya, vagy máglya. Asztagot rakni, tetézni. Asztag alá járatni a barmot.
„A nagy asztag s a szép leány,
Segít hazán és a pártán.,, Székely dal.

Szélesb ért. mondják kévébe kötözött más növénynemüekről is.
A rőzsekévéket, kukoriczakórót osztagba rakni.
Egyezik vele a perzsa: ászti, román: stogi, a szláv: stog, stoh, stok. Elemzését illetőleg L.: ASZT.
ASZTAGOL, (aszt-ag-ol) áth. m. asztagol-t. A gabonakévéket asztagféle halmazba rakja. A szűrűbe
hordott búzát, rozsot asztagolni.
ASZTAGOLÁS, (aszt-ag-ol-ás) fn. tt asztagolás-t, tb. -ok. A gabonakévéknek asztagba rakása,
asztagcsinálás, asztagrakás.

Ajánlott olvasmány :

A MAGYAR NYELV SZÓTÁRA

Fölbukkan az asztag képe ezidőtájt Gyalunk költeményében is, de már az őszön, későn, álmatagon…

Juhász Gyula: Őszi altató / November altatója

A bánatos és barna asztagok
Az őszi csönd ölén kallódva áznak.
Jegenye gunnyaszt a vén ég alatt,
Tükre alatt az elmulásnak.

Ó bánatos és barna asztagok,
Hol van a nyár, a tűznyilak, a táncok ?
Jegenye gunnyaszt a vén ég alatt
S az őszi könny szivárog.

A bánatos és barna asztagok
Az őszi csönd ölén kallódva áznak.
Megint magányosabb lett e világ
S e szív megint halálra fáradt …

Őszi altató – Először a nagyváradi Szabadság lapban jelent meg 1910 október 30.-án, majd a Szegedi Hiradó 1910 november 1.-jei számában. Majd November altatója címmel A Hét 1910 november 13.-ai számában. Azután a Magyarság 1922 december 31.-ei számában szerepel, végül kötetben először 1963-ban szerepelt a Juhász Gyula összes versei kritikai kiadásában. – Enyészet altatója (Sz.)

Érdekesség, hogy minden megjelenésében kicsit más alakban bukkant föl. Az első két megjelenésében – a nagyváradi Szabadságban meg a Szegedi Hiradóban – a versszakok harmadik sora mind hosszabb, így ezt a változatot is külön közlöm itt:

A bánatos és barna asztagok
Az őszi csönd ölén kallódva áznak.
Jegenye gunnyaszt a vén ég alatt,
Borús tükre alatt az elmúlásnak.

Ó bánatos és barna asztagok,
Hol van a nyár, a tűznyilak, a táncok ?
Jegenye gunnyaszt a vén ég alatt
S az őszi könny oly álmosan szivárog !

A bánatos és barna asztagok
Az őszi csönd ölén kallódva áznak.
Magánosabb lett ujra e világ
S e lélek már megint halálra fáradt …

Juhász Gyula

… és még egyszer, ahogyan magam szeretem… a mindenkori megjelenések legjobbjait eggyesítve :

A grófi szérűn

Nyár-éjszakán a grófi szérűn
Reccsen a deszka-palánk,
Asztag-városban pirosan
Mordul az égre a láng.

Éjféli hajnal, szörnyű fény ez,
Nincs párja, napja, neve.
Fut, reszket a riadt mezőn
Az égő élet heve.

Koldús, rossz álmú zsellér ébred,
Lompos, bús kutya csahol.
Az egész táj vad fájdalom.
S a gróf mulat valahol...

 Szenes kalászok énekelnek
Gonosz, csúfos éneket :
» Korgó gyomrú magyar paraszt,
Hát mi vagyok én neked ? «

 » Mért fáj neked az égő élet ?
Nincs benne részed soha.
Ne sírj, grófodnak lesz azért
Leánya, pénze, bora. «

» Ne félj, a tél meg fog gyötörni,
Mint máskor, hogyha akar.
Élethez, szemhez nincs közöd,
Grófi föld ez és magyar ! «

Mégis, amikor jön a reggel
S pernyét fújnak a szelek,
A grófi szérűn ott zokog
Egy egész koldús-sereg.

 Siratják a semmit, a másét,
– A gróf tán épp agarász –
Érzik titkon, hogy az övék
E bús élet s a kalász.

Ady Endre, 1906-1907

A 2. sor végén vessző és nem kell a következő sort fölös „s”-vel kezdeni…
a 25. sorban Mégis (S mégis helyett) miként eredetiben a Népszava első megjelenésében…  
Az utolsó előtti sor szótagszámát tartva, mégis értelmezve : De érzik titkon, hogy övék…

Ha tetszik írásunk, ajánlhatja másoknak is!
A túlélés útja ma magyarul gondolkodni...