Igen öreg (csaknem 100 éves) és nagyon beteghez hívtak ma este …
A Dugonics utca‘ba. A szétcseszett magyar orvosi ügyelet helyett magam mentem, munkaidőn messze túl …
Nincsenek véletlenek… Ezért is ilyen kései a hírlevél ma …

Első regényírónk, Dugonics András szobrának avatása napján – azazhogy annak 150. évfordulóján …

1876 augusztus 19.-én …
Kerek 150 esztendeje állították föl Dugonics András szobrát. Első szegedi múzeum-igazgatónk, Reizner János avatta.

Szeged Város első köztéri szobra Őt, Dugonics Andrást jelenítette meg :

A Dugonics-emlékszobor, bronz, másfélszeres életnagyságú. Szeged első hagyományos értelembe vett köztéri szobra.

Máig a legjelentősebb szegedi szobrok egyike, nemcsak elsősége jogán, hanem mert igazi szobrásznagyság volt az alkotója. A szobor állítás gondolata már 1830-ba felvetődik. 1859-be szobor alapot hoznak létre. 1873-ba Izsó Miklóst javasolták egy mellszobor megalkotására. Az első vázlat Dugonics arcképe alapján 1874-be el is készül, közben a szobor alap tőkéjét megnövelték, ami lehetőséget biztosított már egy egészalakos szobor megrendelésére. A második szobor-vázlat is elnyerte megbízói tetszését. Mindössze annyit kötöttek ki, hogy Dugonicsot idősebbre formálja és mint ‘tudóst, hazafit és papot tüntesse föl’.

Izsó a megállapodást írásba fogalja, aláírására már nem kerülhetett sor, mert 1875. május 28-án tüdővészben meghalt.
Végül Huszár Adolf, Izsó tanítványa, Madarász Viktor felügyelete mellett – Izsó nagyon részletes kis mintája alapján – végezte el az agyagminta fölnagyítását, amelyet 1876-ban hagynak jóvá, kisebb módosítások mellett. A szobrot Röhlich bécsi műhelye öntötte ki. (Izsónak életében csak a debreceni Csokonai szobrot sikerült sajátjaként befejeznie.)
Dugonics-szobornál Izsó helyénvalóan alkalmazta az attribútumot. Az író keresztbe font jobb kezében könyvet tart és ezzel azt a benyomást kelti, hogy gondolatba mélyedve felejtette kezébe. A könyv fedőlapján fő művének a címe olvasható: ETELKA.
Luigi Conti – a talapzat építője – léptékében kitűnően alkalmazkodott a szobor méreteihez, arányaihoz.

A Du­go­nics-szo­bor ere­de­ti­leg kö­rül­be­lül ott áll­ha­tott, ahol most a szö­kő­kút van, és Du­go­nics a vá­ros fe­lé né­zett, há­ta mö­gött volt az egye­tem … Aztán eggy reggelen áttették a mai helyére …

Még mondás is eredt belőle… amikor odébb helyözték : Möglépött, mint Dugonics !

Erről a szoborról szól Gyalunk alábbi szép költeménye is :

A jó öreg nyájas tekintetével
Ma nyugtalan néz el Szőreg felett,
Örök magyar virrasztó, józan, éber,
Ma fázva látja e magyar telet !

Szivéhez még erősebb illetéssel
Szorítja most Etelkát Dugonics,
Ez az a könyv, melytől ujjongva éledt
A tetszhalott magyarság akkor is !

Ébredj magyar : e néma érc dalolja,
Mozdulj, te föld, mert a magyar bokorra
Fészket ma vércse, ölyv és kánya rak.

Ha nem volt jó az ágyú és a puska,
A honi nyelv zenéje égbe zugja,
Hogy szent jogunk van itt a nap alatt !

1740-ben Mag (október) hava 18.-án született Szegeden Dugonics András.
A Budai Egyetem első rektoraként valamint az első magyar regény írójaként lett híres-neves.

Dugonics András szobra állítása napján érdemes elmerengenünk az Ő szellemi örökségén…

Érdemes elgondolkodnunk rajta, miféle értelmiség és milyen szellemi légkör jellemezte Hazánkat bő kétszáz esztendeje, és milyen ma ?

A dalmát kereskedő család sarja kegyesrendi paptanárként a mathematika egyetemi tanára lett Nagyszombatban, majd a Budára költözött egyetem rektora.

Dugonics, a nyelvtisztász (purista) nyelvművelő tömérdek egyéb között a „kör” meg „derékszög” szavaink megalkotója… Bővebben itt: Dugonics András Szeged szülötte, a Budai Egyetem rektora

A szülőháza helyén álló Dugonics iskolát Szeged balvezetése bezáratta, majd eladta…

Dugonics András Szeged szülötte, a szegedi városi kapitány fia,
1788-tól a Budai Egyetem első rektora.

Irodalmi tevékenységét jónéhány pályatársa értetlenséggel fogadta, mint Kazinczy Ferenc is, aki elnyírta Berzsenyi becsvágyát is… Dugonicsra azonban ez nem volt fékező hatással…
Amint irodalmi, úgy számtani (mathematikai) munkássága is kiváltotta a kortársai és az utókor bírálatát is… hiszen a szerencsétlenek nem értették (meg) Őt… a maiak sem értik… hiszen ha értenék, bőszen-büszkén oktatnák !!!

Piarista szerzetesként lett író és egyetemi tanár az első valódi magyar regény, az Etelka írója. A mű, melyet lábjegyzetek sokasága kísér, különös elegye a regénynek és a történelmi tanulmánynak. A honfoglalás-kori magyarság szokásaival, és életével olyan magyarságképet állít olvasói elé, amelynek alapja a nyelvi, kulturális közösség. Dugonics e művét nem pusztán II. József nyelvrendeletére válaszként készítette. Nem szerepelt céljai között a nemzeti indulathullám meglovaglása, az olcsó népszerűségre való törekvés sem :

Dugonics a nyelvújító mozgalom gyökeres (radikális) alakja volt, aki a végletekig kerülte az idegen – a nem magyar – szavak használatát. Közmondásosá lett, hogy az egyetlen „somma” (összeg) szón kívül művében nincs idegen kifejezés.
Ezt az irányzatot tudálékos deáksággal ma is „purista”-ként emlegetik. Ennek illendőbb magyar megfelelője a „tisztász”, vagy még pontosabban „nyelvtisztász” (Sz.) lehet…

Rendtársa, és életrajzírója, Karácsony Chrysostom Incze ekképp jellemezte : „Termetére nézve magas, tömött, egyenes szálú ember volt. Szép s eleven képének különös díszére szolgált gyönyörű fodros haja. Édesen, de egyszersmind férfiasan hangzó szava, gyors lépése, könnyü mozdulása belső tűzre s nemes indulatra mutattak… Hizelkedésre, alacsonyságra soha nem hajlott. A sok beszédet kerülte, elmésen mulatni szeretett.”

Számtanunk és mértanunk alapszavait is Ő alkotta. Ma nevét sem említik e minőségben…

Pedig legalább számtanórán megemlíthetnék a magyar iskolákban, hogy e tárgy neve is Őtőle származik : számtan, akárcsak a mértan !!! De e többi is: csonka, hasáb, kör, gömb, gyök, henger, sugár, húr, szelet, szög, derékszög, háromszög, jegyzet, egyenlet, bizonyít(ani), természettudomány, természettörvény… végül a véges és végtelen …

Természetesen e szóalkotások ma is tudós vita tárgyát képezhetik. Magam sem tartom a legjobb műszónak a sugár használatát radius értelemben. Mások is tettek kísérletet a magyarítására. Lássuk hát :
radius – Apáczai 1653: félvonás; Molnár 1777: fesztő; Dugonics 1798: sugár; Kerekes 1827: küllő …
E sorban a nekem legjobban tetsző a küllő, utána a fesztő, és csak harmadsorban a dugonicsi sugár …
Ezzel szemben Dugonicsnak remekül eltalált szólkotása a kör, a gömb, a henger, a húr, a szelet, az egyenlet… és a véges meg a végtelen …

Ajánlott olvasmány : Gyimesi István: Dugonics András matematikai munkássága

Bő két évszázad múltán…
Érdemes elgondolkodnunk rajta, mivel is adózhatnánk az Emlékének ma?

Ünnepelhetnénk Őt… legalább érettségi tételként !

Ünnepelhetnénk ma Őt… karnevállal, népünnepéllyel, első magyar regényünk, az Etelka szereplőinek alakjaival…

Ünnepelhetnénk Őt… azzal, hogy első közmondásgyűlyteményünket, a(z 1820-as kiadású)
MAGYAR PÉLDA BESZÉDEK ÉS JELES MONDÁSOK-at gyermekeink kezébe adjuk…
Így bő 200 év múltán…

Sokoldalú műveltségét ma bármelyik toronyaljas megirígyelhetné…
Persze csak, ha volna hozzá képessége, hogy a minőségi különbséget érzékelje!

A szögediségben Dugonics nagy utódja így írt :
„Most jer : bölcs eleink hamvait tiszteljed,
Virágot szórj rájuk! – Tettüket kövessed!” (Vedres István)

Csak tallózásul alább…

Dugonics András néhány műve

• Troja veszedelme, melyet a régi versszerzőknek irásiból egybe szedett és versekbe foglalt. Pozsony, 1774. (Magyarázó jegyzetekkel. Függelékként néhány költeményfordítása található: Vergilius első eklogája, Ovidiustól Pallas és Arachne regénye és A világkorok leirása, valamint Horatiustól két óda.)
• Andreae Dugonicii Argonauticorum, sive de Vellere Aureo, LL. XXIV. Pozsony és Kassa, 1778. (Tanítóregény.)
• Ulyssesnek, ama hires és nevezetes görög királynak csudálatos történetei. Pest, 1780. (Amelyben az Odüsszeiát követte szabadon.)
• A tudákosságnak két könyvei, melyekben foglaltatik a Betővetés (algebra) és a Földmérés (geometria.) Pest, 1874. (2. bővített kiadás, Pozsony és Pest, 1798.)
• A tudákosságnak III. könyve: A három szögellések (trigonometria) és IV. könyve: a csúcsos szelésekről (de sectionibus conicis). Pozsony és Pest, 1798. A szerző ezen munkájával felelt II. József kormányának a német nyelvet tannyelvül kijelőlő rendelete ellen, a magyar nyelvnek a felsőbb tudományok tárgyalására is alkalmas voltát bizonyítandó. A munka címén hibásan áll második kiadás; csak a két első kötet 2. kiadásához tartozott.)
• Etelka, egy igen ritka magyar kis-asszony Világas-Váratt, Árpád és Zoltán fejedelmink ideikben. Pozsony és Kassa, 1788. (Ism. Mindenes Gyűjtemény 1789. I. 129. l. 2. javított kiadás. Pozsony és Pest, 1791. 3. kiadás. Ugyanott, 1805.)
• Az arany pereczek. Szomorú történet öt szakaszokban. Pozsony és Kassa, 1790. (2. kiadás. Ugyanott, 1800. Családi regény Barcsai Ákos fejedelem korából.)
• A gyapjas vitézek, két könyvben. Pozsony, 1794. (Magyar átdolgozása a szerző Argonautáinak).
• Jeles történetek, melyeket a magyar játék színre alkalmaztatott. Pest, 1794. Két kötet. (Toldi Miklós, szomorú történet 3 szakaszban. Kún László, szomorú történet 4 szakaszban. Etelka Karjelben, szomorkás darab 4 szakaszban. Bátori Mária, szomorú történet 5 szakaszban.)
• Gyöngyösi István költeményes maradványai. Pozsony és Pest, 1796. (Kiadta bő bevezetéssel.)
• A szerecsenek. Pozsony és Pest, 1798. Két kötet. («Heliodórusnak nyomdoki szerént úgy fölékesítöttem, a mint csak tőllem kitelhetött.» Előszó.)
• Római történetek. Pozsony és Pest, 1800.
• Etelkából ki-válogatott remekje a helyes magyarságnak. Pozsony, 1800.
• A magyaroknak uradalmaik; mint a régi, mind a mostani időben. Tizennégy rézmetszett paisokkal. Pest és Pozsony, 1801.
• Jolánka Etelkának leánya. Pest és Pozsony, 1803–1804. Két kötet.
• Szittyai történetek. Pest és Pozsony, 1806–08. Két kötet. (A magyarok őstörténte Árpád haláláig.)
• Cserei. Egy honvári herczeg. Szeged, 1808.
• Radnai történetek. Szeged, 1810. (A radnai kápolna csodái, a búcsújárók számára, még 1808-ban Pesten irta.)
• Nevezetes hadi-vezérek. Pest, 1817. (Életrajzok Corn. Nepos és Plutarchus után.)
• Magyar példabeszédek és jeles mondások. Pest, 1820. (Két kötet, P. Chrysostomus által írt életrajzával együtt Grünn Orban szegedi nyomdász adta ki. Hasonmás kiadásban megjelent a szegedi Bába Kiadónál 2009-ben.)

A szobor áthelyezéséről, illetve a az erre való népi elképedésről szól a szögedi közmondás is:
Möglépött, mint Dugonics !

Móra Ferenc A jó öreg Dugonics és Régi asszonyokról című életrajzi írásai (megjelentek Móra Napok, holdak, elmúlt csillagok című kötetében) is emlékét őrzik…

Dugonics András megérdemelné, hogy (helyi) oktatásunk egyik alappillére legyen!
Ennek ellenére emlékét nem őrzi méltón Szeged balvezetése. Emlékére egy fillért nem sikerült csorgatni a Dugonics téren a szocimborák közt (10 éve) elpancsolt másfél milliárd forintból…
Dugonics András (mathematika professzor) szellemes téridomai helyett kőgömböket öklendeztek oda a szellemtelen gyüttmöntjeink…

Másfél milliárdból… Szépül a Dugonics tér ?
Szépül a Dugonics tér ? – Szedett-vedett faállomány

A szülőháza helyén álló iskolát is bezárták. Ez akár jelképesnek is nevezhető.
Majd tovább tetézve a szégyent, az épületet „értékesítette”, magyarul eladta a Város méltatlan balvezetése. Azt csak remélhetjük, hogy a vevő Dugonics szelleméhez méltón működteti majd…

Ma Dugonics nem tananyag, nem példakép, nem minta gyermekeinknek…
Ez Roncs-Magyarország… amelyen élünk…

Dugonics András ennél sokkal többet érdemel!

Szeged Városa is sokkal többet érdemel !

Magyarország is sokkal többet érdemel !

Szögedi hagyományőrzésünk túlélése reményében…

Dr Szabó László
Szögedi Védegylet
alapító-elnök

Ajánlott olvasmány a szülinapján:
Dugonics András: MAGYAR PÉLDA BESZÉDEK ÉS JELES MONDÁSOK 1820.

• A magyar irodalom arcképcsarnoka – Dugonics András
• Gyimesi István: Dugonics András matematikai munkássága

Ajánlott még Gyalutól : DUGONICS

Ébredj magyar : e néma érc dalolja,
Mozdulj, te föld, mert a magyar bokorra
Fészket ma vércse, ölyv és kánya rak.

Irodalmam :

Soós Gyula: A szegedi Dugonics szobor 1957. 2.-3. szám
Tóth Attila: Szeged szobrai és muráliái (Szeged, 1993);
Péter László: Szegedi örökség; Soós Gyula: Izsó Miklós. 1966;
Apró Ferenc: Százéves a Dugonics szobor DM 1969.okt. 26.;
Szeged története 3/2. 1016-1020.

Ha tetszik írásunk, ajánlhatja másoknak is!
A túlélés útja ma magyarul gondolkodni...