Scroll To Top

„Jaj annak a népnek,
amelynek történelmét az ellenségei írják!”
(Seneca)

Torda – A vallásszabadság is magyar találmány !

Tordai Országgyűlés – Vallásszabadság !!!

1568-ban január 2. hetében zajlott a leghíresebb Tordai Országgyűlés.
(Tordán Országgyűlésünk több is volt.)

Ezen az Országgyűlésen hirdették ki Tordán, 1568 förgeteg (január) hava 13.-án – Európában elsőként – a vallások szabadságát, avagy a vallásszabadságot, amely biztosította a recepta religio-k (bevett vallások), a kathólikus, a lutheránus, a református és az unitárius vallás(ok) szabad gyakorlását és terjesztését. Ezzel a törvénnyel alakult ki Erdély alkotmányában a három törvényes nemzet mellett a négy törvényesen bevett vallásnak nemcsak egyházjogi, hanem politikai és közjogi rendszere is.

Körösfői-Kriesch Aladár: Dávid Ferenc beszéde az 1568-as tordai országgyűlésen.

Az 1568-as Tordai Országgyűléstől kezdve Erdély alkotmánya a három törvényes nemzet és a négy bevett vallás egyenjogúságának elvein épült fel és fejlődött tovább egész Európának példát adva…
Egészen az 1918-as oláh megszállásáig.

Tordán 1288-ban tartották az első (adatolt) országgyűlést.
Az 1505-ös országgyűlésen itt újították meg a három nemzet (magyarok, székelyek, szászok) unióját. 
Az 1542 december 20.-án tartott Tordai Országgyűlés ismerte el János Zsigmondot erdélyi fejedelemnek. Az 1557-es országgyűlésen ismerték el hivatalosan a protestáns egyházat,
majd az 1568-as országgyűlésen hirdették ki a szabad vallásgyakorlatot a felekezetek számára.
Az okiratilag kimutatható tordai országgyűlések száma 127 (vannak olyanok, melyeket a hagyomány őriz, de nincs rá bizonyíték), és kiemelhető az a tény, hogy ez a szám messze meghaladja a bármelyik más erdélyi városban tartott országgyűlések számát.

1568-ban Förgeteg (január) hava 10.-én kezdődött a leghíresebb Tordai Országgyűlés.
Itt hirdették ki – Európában elsőként – a vallásszabadságot, amely biztosította a recepta religio-k (bevett vallások), a kathólikus, a lutheránus, a református és az unitárius vallások szabad gyakorlását és terjesztését.
Ezzel a törvénnyel alakult ki Erdély alkotmányában a három törvényes nemzet mellett a négy törvényesen bevett vallás nemcsak egyházjogi, hanem politikai és közjogi rendszere is.

Az 1568-as tordai országgyűléstől kezdve Erdély alkotmánya a három törvényes nemzet és a négy bevett vallás egyenjogúságának elvein épült föl és fejlődött tovább egész Európának példát adva…

Ez az az Erdély, ami kirekesztők által évszázadokra elszakíttatott a Magyar Nemzet testétől, és immár több, mint 80 esztendeje újra idegen megszállás alatt él. A szászságát az oláhok kiűzték, a magyarságát pedig módszeresen csökkentik ma is…

A Nagy Európa ilyenkor hol van ?!

Ajánlott olvasmány :

ERDÉLYBEN – e nap verse – Erdély megszállása napján

ERDÉLYBEN – ERDÉLY MEGSZÁLLÁSA NAPJÁN

Érdemes elgondolkodni rajta, hogyan intett Petőfink Erdély költeménye már 72 esztendővel az oláh országrablás, Erdély alamuszi megszállása előtt…

Ossza meg:

Ha tetszik írásunk, ajánlhatja másoknak is!
A túlélés útja ma magyarul gondolkodni...

A szerzőről

Dr. Szabó László

A MAGYAR KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG ALAPÍTVÁNY ALAPÍTÓJA
CSALÁDORVOS, AKI HISZ A CSALÁDBAN,
DE NEM HISZ A GYÓGYÍTHATATLAN BETEGSÉGEKBEN,
NEMZETÜNK BETEGSÉGÉNEK ORVOSLÁSAKÉNT PEDIG HISZ MAGYARORSZÁG FÖLTÁMADÁSÁBAN

Kalendárium

Az örök ballada

ápr. 25.
Az örök ballada

Ady szavaival élünk és túlélünk :

Most perc-emberkék dáridója tart,
De építésre készen a kövünk,
Nagyot végezni mégis mi jövünk.
Nagyot és szépet, emberit s magyart.

Ady Endre 1908-ban, 31 évesen (Székely Aladár felvételén)