Európa szívéből
Itt az Iszlám Újév – mától 1444-et írnak… vagy talán írunk mi is lassan…
Európa haldoklik… a kereszténység haldoklik… a saját időszámításunk sem stimmel…
Az iszlám újév, arabul رأس السنة الهجرية magyar ejtésében Rász al-Szanah al-Hidzsríjah az a nap, amely a hidzsra szerrint jelzi egy új év kezdetét. Ez az ünnepnap, amikor az évek száma eggyel növekszik, azonban nem hozható könnyen összefüggésbe a keresztény naptárral, hiszen nem Nap, hanem hold-kör alapú.
Az első hónap a Muharram. Az első iszlám év 622-ben Mohamed próféta Mekkából Medinába való vándorlásával, hidzsrával vette kezdetét. AZ ISZLÁM KEZDETE – ÉPPEN 1400 ESZTENDEJE történt a keresztény Nap-alapú naptár szerint… Az iszlám „naptár” tulajdonképpen „holdtár” !!!
1444 – a kép közepén a(z új)hold, az iszlám időszámítás alapja… fatimida tunézetbenRégészeti leletek tanúsága szerint az emberiség csaknem 30 000 esztendeje használ Hold-alapú időszámítást… Lascaux barlangjának 17 000 éves jegyzetei is ezt sejtetik…
A HIDZSRA ( الهجرة ) ARAB SZÓ ‘KIVONULÁS’-T, ‘KIVÁNDORLÁS’-T JELENT.
Mohamed próféta halála után a hithű veje, Ali ibn Abi Tálib, azaz Ali kalifa javaslatára a hidzsra ( الهجرة ) lett a holdhónapokban számoló muszlim naptár, azaz a „holdtár” kiinduló napja. Az iszlám mindent e szerint számít. Az ima, a böjt (ramadán), a mekkai zarándoklat (haddzs) időpontjának dátumait mind a Hold-naptár alapján kell kiszámítani. Tekintsünk hát föl a Holdra !!! Új Hold – Újév !
Az Iszlám Holdév 11-12 nappal rövidebb, mint a napokon alapuló Gergely-naptár szerinti év, ezért az iszlám újév kezdete folyton eltér a Gergely-naptár szerinti újév kezdetétől. A következő időpontok a Gergely-naptárban megfelelnek az iszlám új évnek:
Iszlám Újév és a Gergely-naptár
1441 2019. augusztus 31.
1442 2020. augusztus 20.
1443 2021. augusztus 9 vagy 10.
1444 2022. júl 30.
1445 2023. júl. 19.
Egyes iszlám szervezetek szerint az új hónap (és így az újév) kezdetében a hold helyi észlelése a meghatározó, de a legtöbb iszlám intézmény és ország csillagászati számításokat követ az iszlám naptár jövőbeni időpontjainak meghatározásához. A Szaúd-Arábiában használt Umm al-Qura naptárt többször is reformálták az elmúlt években. A jelenlegi rendszer az iszlám naptár szerint 1423-ban, azaz 2002 március 15.-én került bevezetésre.
Az iszlám kalendáriumban a napok naplementekor kezdődnek. Például Muharram hónap első napja 1432-ben (iszlám naptár szerint) megfelel 2010 december 7.-ének vagy 8.-ának (országtól függően) a hivatalos naptárakban. A megfigyelés alapú iszlám naptárakban az újhold láthatósága naplementekor december 6.-án azt jelenti, hogy Muharram első napja tartott december 6. naplementétől december 7. naplementéig, míg azokon a helyeken, ahol az újhold nem volt látható december 6.-án, Muharram hónap első napja december 7.-e naplementéjétől december 8.-a naplementéjéig tart…
De hogyan is áll a saját időszámításunk ?!
Keresztényeké… Magyaroké …
Gyalu euangelionjából idézem hát :
A bibliai hagyomány szerint Béthlehemben született Jézus Khrisztus. Születésének évét a 6. században határozták meg, és ez lett a nyugatı, keresztény időszámítás alapja. Ez az évszám azonban utóbb meglehetősen pontatlannak bızonyult: A népszámlálás i.e. 8-6 között volt, a kisdedırtó zsidó király, a tömeggyılkos Heródes pedig i.e. 4-ben már meg is halt. A Magyarok meg a Székelyek csıllagának (Juppiternek és Szaturnusznak) hármas / háromszori együttállása pedig i.e. 7-ben volt. Jézüs tehát legalább négy, de lehet, hogy akár nyolc évvel (is) – legvalószínűbben 7 évvel – korábban szület(het)ett, mint a mai téveteg számításunk sulykolja. Mindebben talán az a legkülönösebb, hogy buzgó naptárreformok, (másod)percre pontos „modern” évek árnyékában éppen csak Megváltónk születését nem leltük meg, egyszersmind İdőszámításunk kezdetét becsülettel máig nem rendeztük ! Ugyanilyen a vıszonyunk a Szentīrásunkhoz is : sötét középkori cenzorok vakbuzgó hályogán át lessük-látjuk nyırbált, maradék evangeliumainkat, a tıtkoltakat, az apokrüphákat meg máig „következetesen” kirekesztve agyonhallgatjuk. Talán éppen ezért tartunk ma itt…
„Üdvöz légy kis Jézuska ! … ha Magyarországra születtél volna… Ínségedet megszánnánk” (Ghymes)
Betlehemi üzenet a világtalanoknak
Testvéreim, egy látó küldi néktek
Üdvözletül ma könnyes szavait,
Ki mindig fájón és szédülve nézett
Egy szép pokolt, mely Földnek hivatik.
Ő onnan jött, hol a magas Mennyeknek
Szférája zeng és csillaga ragyog,
Szemében még e fény árnyéka reszket,
Az Édené, mit sírón elhagyott.
Mint nagy elődje, Milton, aki vak volt,
Ő is szeretne látni vig eget,
Túl minden földi harcon és kudarcon
Felé örök világok intenek !
Testvéreim, itt mind vak, aki balgán
Tűnő örömben üdvöket kutat,
Ki İstent vár a múló gyönyör arcán :
Mind vak szegény, ki nem talál utat.
És nem vak az, és ő meg fogja látni
İstent magát mind, kinek lelke fény,
Minden világi pompák csillogási
Kialszanak, ha İsten fénye kél.
Szeressetek : ezt mondja az Apostol
S ennél különbet nem mond senkise.
A betlehemi békés csillagokból
Üzeni ezt ma a Szivek Szive !
Betlehemi üzenet a világtalanoknak / vakoknak. – Először a Délmagyarország 1918 december 25.-ei számában jelent meg Betlehemi üzenet a világtalanoknak címmel. A szegedi Homokóra 1928 december 22.-ei számában már Betlehemi üzenet a vakoknak címmel. A „világtalanok” többet mond, ezért választottuk kötetünkbe címét így. A rıasztó „világtalanok” ill. utóbb címzetten a durvább „vakok” jelentésmezeje is egyre szélesebben hömpölyög… Ez a második versszakban egészen átfogó körré, szinte egyetemessé tárul: „Testvéreim, itt mind vak, aki balgán / Tűnő örömben üdvöket kutat …”
De ajánlott mindez egy másik nézetben is…
Betlehem
A kocsma ajtaját kitárják
S hozzák subában a telet,
Az istállóban ott a jászol,
A jászolban a Szeretet.
A gyémánt csillag áll fölöttük
Füstös lármában szeliden,
Nyájas barmok között az almon
Az Ácsnak Gyermeke pihen.
Kántálnak a három királyok
S velük a jámbor pásztorok,
A söntés mélyén egy elázott,
Elbúsult zsöllér tántorog.
Könnyes szeme bámulja báván
A betlehemi csillagot,
A jó Reményt, mit körülállnak
Szegények, árvák, magyarok !
Betlehem. – Először A Reggel 1928 december 24.-ei számában jelent meg. A vers alatt a költő keltezése: Tápé, 1928. Figyelemreméltó, hogy megjelent másnap, a Vásárhelyi Újság 1928 december 25.-ei számában is, majd utóbb a Hárfa (1929) című kötetben (177. o.). Erre a versére vonatkozhat thematái között: „Betlehemesek a kocsmában”.
Juhász Gyula tápai versei 1915-től 1928-ig ciklust alkotnak. (Péter László: Tápai versciklusa.) Van, amelyik címében is hirdeti, és van, amelyikről csak a kutatás tudta megállapítani az ihlető helyet, eseményt. Ezt, az utolsót, maga a költő keltezte „tápai”-nak. A szögényparasztság ıránti mély részvéten túl arra a tájnyelvi bátorságra is fölhívjuk az olvasó figyelmét, hogy a költő – tápai-szögedi szóllásban – itt zsöllért emleget. E szögedi zsöllér pedig huncutul, kissé kancsalul alliterál is a mögelőző söntés mélyére…
Máté evangeliumának gyermekségtörténetében (Mt 2,1-16) bukkannak föl a Keleti Mágusok azaz a „Magoi apo anatolón” (Μάγοι από ανατολών), másként a Napkeleti Bölcsek, akik a csıllag vezetésével keletről érkeztek Betlehembe, hogy hódoljanak Jézü(s)nek. Szokás Háromkirályokként is emlegetni őket, bár a bibliai evangelium (Máté) számukat sem mondja, és nem nevezi „királyok”-nak sem őket.
A „három bölcs” szent háromságának alapja talán a hármas csillag(együttállás) vagy a hozott háromféle ajándék lehet : „Kinyitották kincsesládáikat, és ajándékokat adtak neki: aranyat, tömjént és mürrhát.”
A 6. század táján nevet is találtak a mágusoknak. Caspar, Melkhior, Balthasar, azaz Gáspár, Menyhér(t) meg Boldizsár. A legelsőnek, a keleti szıttya, azaz szaka Gondophar(esz)-nek az arcát is ismerjük, hiszen örökül hagyta azt a pénzén.
Talán éppen Ő hozta az Újszülöttnek az aranyat, talán épp a saját képével…
Az apokrüph Toma (Tamás) aposztol cselekedetei szerint Gudnafárnak a születésekor a kis Jézü(s)t látogató indoszittya (indoszkütha) mágus-kırálynak a fıát – az ifjabb Gondophar(esz)t – maga Toma tanította-térítette(?) meg a Megváltó hitére… A magyarra Tamásként torzult arám(i) név eredetijében Toma (ܬܐܘܡܐ), görögül meg Thómasz (Θωμᾶς), ahol az „sz” a végén csak a hímnem kedvéért kell.
Háromkirályok perzsa öltözetben, párducbőr nadrágban meg phrüg süvegben, amikor még nincs közöttük szerecsen (!) – Az Új Szent Apollinare Bazilika bizánci mozaikján (Kr. u. 565 tájáról, a 18. században helyreállítva). Ez az ariánus templom Ravennában áll, még Nagy Theoderik keleti-gót (osztrogót) király emeltette saját emlékezetére, saját sírtemplomául. A (könyvünkben szereplő) mozaikok is az építése korából származnak.
A szír-arámi egyház meg az örmények emlékezete és hite szerint a mágusok, avagy a „bölcsek” száma bizony – nem is három, hanem – tizenkettő volt… E bölcsek, a MAG Bölcsei (Μάγοι) meg az általuk hozott „ajándékok” lehettek az ajánlás, avagy a Kapu Jézü(s) további napkeleti tanulmányaihoz…
A Magoi kifejezés a perzsa papság legfölsőbb „kaszt”-ját illette, ígyhát a „bölcsek” perzsa papok avagy szıttya (görögködőn szkűtha) mágusok lehettek; a párthus területekről (Meszopotamiából), vagy azon is túlról, az Indoszıttya (pongyolábban Indoszkíta) birodalomból jöhettek. Csıllag(jóslat)ot követve, a halandók újszülött kırályát keresték Jeruzsálemben. Heródes a palotájában meghagyta nekik, hogy mondják majd el a Kisded helyét, hogy ő is leborulva ımádhassa Őt. A „bölcsek” a „Bölcs(ő)-csıllag” vezetésével Bétlehembe értek, ahol megtalálták Jézü(s)t. De azután álmot látván, Jézü(s)t védvén vıssza nem tértek a hírrel és útmutatással az alattomos, tömeggyilkos Heródeshez, a zsidók „törvényes” királyához…
Ajánlott irodalom:
AZ ISZLÁM KEZDETE – ÉPPEN 1400 ESZTENDEJE
Áldás (július) hava 16.-án ma kerek 1400 esztendeje… 622-ben e napon volt a Hidzsra kezdete. A hidzsra ( الهجرة ) arab szó ‘kivonulás’-t jelenti…
MA 17 ÉVE SEMMISÍTETTE MEG NINIVE VÁROSÁT A FASISZLÁM !
HÁTRA – ŐSEINK VÁROSA – A FASISZLÁMTÓL MEGGYALÁZVA…
NÉMET ALTERNATÍVA – ISZLÁM HATALOMÁTVÉTEL NÉMETORSZÁGBAN
CHURCHILL AZ ISZLÁMRÓL – 1899-BEN
Mily irtózatosak azok a tilalmak, amiket a mohamedánizmus ír elő a követőinek! A fanatikus őrjöngés mellett, ami oly veszélyes egy emberben, mint a veszettség a kutyában, ott van az a fél…
Ha tetszik írásunk, ajánlhatja másoknak is!
A túlélés útja ma magyarul gondolkodni...
