Épített értékeiben él a Nemzet.
A hazafiság minimuma épület-örökségünk védelme.

Zsirai Miklós szülinapján

A nap képe, Hagyomány, Kalendárium, Örökségvédelem, Szülinap(ok) 2022. okt. 10.

Mag (október) hava 10-én…

1892-ben e napon született Mihályiban, módos-dolgos gazdacsaládban Zsirai Miklós, a későbbi híres nyelvész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja és Kossuth-díjas (1949).

„Szeretem nyelvemet, ezt a minden előttem élt magyarnak lelkével átitatott drága örökséget, ezt a minden utánam élő magyarra átszármaztatandó szent muzsikát.” – Zsirai Miklós

A tudós életű, magyarságáért meghurcolt Zsirai Miklós emlék(ezet)ének hódolva érdemes ma Reá emlékeznünk…

Zsirai Miklós jómódú, dolgos gazdacsalád első gyermekeként született, ám 4 majd 12 éves korára már kétszeresen is megárvult.

A Zsirai családnév a Mihályival azonos Sopron vármegyében fekvő, Trianon Terrora óta az osztrák határ közvetlen közelében levő településnek, Zsira falunak a nevéből alakult -i képzővel. A Zsirai tisztán származási helyre utaló családnév. (Kázmér Miklós, Régi magyar családnevek szótára. Bp., 1993. 1169).

Az érettségijén – hivatalból – az akkor már neves nyelvész, a korábban szintén licista Gombocz Zoltán is jelen volt. Zsirai úgy emlékezett vissza első találkozásukra, hogy Gombocznak a „tudománya nagyobb volt, mint hittük, de annak csak sugallatos varázsát éreztük, nem pedig megsemmisítő fölényét” (Képes Luther-naptár 1929: 90).

Az alapvizsgákat letéve 1914-ben saját költségén Finnországba utazott finn nyelvtudásának tökéletesítése végett. Az Első Világháború kitörésekor haza kellett térnie az orosz fönnhatóság alatt élő Finnországból. nem sokat váratott magára az újabb orosz fönnhatóság ! Az Uzsoki Csata nyomán 1915 március 29.-én orosz hadifogságba esett a Turka város közelében levő Sucsy-Ricsy falu mellett.
A hadifogság alatt döntően az orosz-tatár Tobolszk táborában volt Szabíriában…

Tobolszk – Dimitrij Medvegyev, orosz elnök légifölvételén

Nyelvészünk búslakodás helyett azonban tudatosan nyelvtanulással töltötte idéjét. (Erről az időszakáról utólag Vándor Anna végzett alapos kutatásokat.) Zsirai Miklós megtanult oroszul és a tábor őreitől e fogságos zűrben zürjénul, azaz komiul is. (A komi nyelv a hungrofinn nyelvcsalád permi ágának tagja.) Némi szójátékkal mondhatjuk úgy is, hogy hadifogsága zűrjén komikkal komázott… Bizonyára ez lehetett hungrofinn nyelvészeti érdeklődésének szélesebb alapja is, amikor újra beiratkozott az egyetemre, a finnugrisztikára és a szlavisztikára.

Öt év hadifogság után csak 1920 november 20.-án sikerült hazatérnie…

Zsirai Miklós 1929-ben a Budapesti Tudományegyetem Finnugor Összehasonlító Nyelvészeti Tanszékének professzora lett. Lenyűgöző előadó hírében állt. Magával ragadó előadásait zsúfolásig telt termekben tartotta, hallgatói között orvosok is voltak szép számmal… (Az 1990-es években már csak magam jártam orvostanhallgatóként finnugrisztikára, másról nem is hallottam, azóta se.)

(H)U(n)gro-komi-finn nyelvcsaládfa (*Sz.* 2024)

Zsirai Miklós kiadványsorozatot indított Finnugor népnevek címmel; első kötete, a Jugria 1930-ban jelent meg. Még nem 40 évesen, 1932-ben már a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja lett.

Akadémiai székfoglaló előadása az Obi-ugor igekötők (1933) máig helytálló megállapításokat tartalmaz, sokat idézett tudományos munka. Fő műve, a Finnugor rokonságunk (1937) a nyelvrokon népek történelmének, néprajzának, irodalmának nagyívű ismertetése. (Ez a könyve ma is alapolvasmányom, a kobakom mellett tartom, álmatlan éjszakákon ezzel andalodom…)

Zsirai Miklós : ***Finnugor rokonságunk*** (1937/1994) KÖNYVE KÉPE …

Zsirai 1944 telét, Budapesti ádáz ostromát a szülőfalujában, Mihályiban töltötte. Hazatérve döbbenten tapasztalta, hogy könyvtára és följegyzései szinte mind megsemmisültek. Lakását kifosztották és teljesen tönkretették a megszálló szovjet katonák. A 2. Ukrán Front pusztítása román a „fölszaba-dúlás”-ban pusztult el Zsirai Miklós kiadatlan tudományos hagyatéka. Ennyivel is szegényebbek lettünk !

Reguly Antal még kiadatlan hanti (osztyák) népköltészeti gyűjteményének megjelentetése is éppen csak egy fél évvel előzte meg a 2. Ukrán Front bestiális rombolását. Ha csak egy évet várt volna vele, ezt sem ismerhetnénk :

Az országrablóink által hatalomra juttatott kommunistáink ezután módszeresen támadták Őt „polgári nyelvtudományi munkássága” miatt. Az 1945-ös átmeneti remények – a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjává választása – után következő évtizedben a kommunisták lelkileg és testileg is teljesen tönkretették.