Európa szívéből
Kikelet (március) hava 30.-án
1856-ban e napon írták alá a Párizsi Békeszerződést, amely lezárta a Krími Háborút.
Edouard Louis Dubufe (1819–1883) festménye a Párizsi Béketárgyalásokról 1856-ban (Le congrès de Paris, 25 février au 30 mars)
Igen sokan hablatyolnak manapság a Krímről… olyanok is, akiknek fogalmuk sincsen… én bizony jártam ott…
Kezdjük hát a történelmi ismereteink fölfrissítésével !
A szıttya Kimméria, – Konán (angolkodón Conan) a barbár szülőhazája – a hellén-görög Taurida (Ταυρίδα), a tatár Kırım (hátul-kával Qırım), innen utóbb oroszkodón Krím (Крым), kisoroszkodón (ukránkodón) meg Krim (Крим) bizony vita kérdése lehet szıttyák (magyarok), görögök és tatárok között… Legutóbb 2014-ben ismét a nagyoroszok vitatták el a nagymúltú tengeri félszigetet az Etelköz (őshazánk) tövén a kisoroszoktól… 60 év ukrán megszállás után…
Az Orosz Birodalom az 1848-as európai forradalmak leverése után hatalma csúcsán állt. Hadereje, az Orosz Cári Hadsereg (Ру́сская импера́торская а́рмия – Russzkaja imperatorszkaja armija) az akkori világ messze legnagyobb létszámú szárazföldi hadseregének számított. Ausztriát lekötötte, hogy megakadályozza a német egység létrejöttét. A cár elérkezettnek látta az időt az oroszok régi álmának megvalósítására, a fekete-tengeri szorosok megszerzésére. A francia Második Császárság és a Brit Birodalom viszont megengedhetetlennek tartotta a Boszporusz és a Dardanellák orosz befolyás alá kerülését…
A keleti kérdés kiéleződése 1853-ban így a krími háború kirobbanásához vezetett.
A Kirimi Háború németül Krimkrieg auch Orientkrieg; oroszul Восточная война vagy Крымская война
Az összecsapások orosz-török ütközetekkel kezdődtek…
A Szinopéi Tengeri Csata a Fekete-tengeren (az örmény Hovhannes Ajvazjan festményén)
Majd a harcok nemzetközivé szélesedtek…
Francia-orosz összecsapás (ösmeretlen szerző)
Több, mint két éven át dúlt a háború a legkülönbözőbb hadszíntereken, egész Európa-szerte a nagyhatalmak között… már-már világháborúvá szélesedve…
De 1855 február 18.-án (március 2.-án) I. Miklós cár elhunyt… az oroszok lendületet vesztettek…
Szó szerint szebasztoi (σεβαστοί) a ’tiszteletreméltóak’ vagy Szebasztianosz (Σεβαστιανός) városa (πόλις)
De 1855 szeptemberében elesett Szevasztopol is… a Krímben…
Az új cár, a gyöngébb lelkű II. Sándor hajlott a megegyezésre, be akarta fejezni a háborút. Az 1856 március 30.-án megkötött Párizsi Békeszerződés megalázó mértékben visszaszorította Oroszország európai befolyását. A cár elvesztette a Duna torkolatvidékét is, le kellett mondania a törökországi keresztények védnökségéről, és nem tarthatott hadihajókat sem a Fekete-tengeren…
Ajvazjan : Alkonyodik Kimmériában (Jaltán) – Вечер в Крыму. Ялта. И. К. Айвазовский (1848)
Azután a Krím a Második Világháborúban a krími tatárok fölszabadításával a németeké lett, azután meg Sztálin a Tatár Holokauszttal, a Szürgünnel torolta meg ezt a szabadságot… (2 millió tatár asszony meg gyerek oda is veszett.) Azután a gyöngeelméjű Hruscsov 1954-ben váratlanul Ukrajnához csatolta.
2014-ben pedig Putyin egy szinte lövésmentes villámhadjárattal Oroszországnak visszavette szittya örökségünket, Kimmériát, vagyis a Krímet… maradék tatárostul, görögöstül… no meg oroszostul…
Kié is a Krím ?!
Ban Ki Mún ENSz főtitkár a következőket mondotta : „Ukrajna 1991.12. 25.-e óta nem jegyezte be határait. Ukrajna határainak szuverén államként történő nyilvántartásba vétele nem történt meg az ENSZ-ben!„
Ajánlott még :
KRÍM – AZ ÚT HAZA !
A szittya Kimméria, a tatár Kırım (Qırım), oroszkodón Krím (Крым), ukránkodón Krim (Крим) hellénül-görögül Taurida (Ταυρίδα) a tatárok leverése óta orosz.
A VÁLSÁG MEGOLDÁSA UKRAJNA TRIANONJA !
Európa válsága mélyül… A válság megoldása Ukrajna Trianonja ! A Szovjetunió nagyot harapott Lengyelországból meg Magyarországból is… Mindet Ukrajna örökölte …
ETELKÖZI ZŰR – FÖLDI LÁSZLÓ ÉRTELMEZÉSÉBEN
Ha tetszik írásunk, ajánlhatja másoknak is!
A túlélés útja ma magyarul gondolkodni...
