Ezen a napon született…

1807 május 22.-én Temesvárott született Brocky Károly magyar festő.

Mint arcképfestő vált híressé a bécsi, majd a londoni királyi udvarban és az angol főnemesség körében. Az angol portréfestészet nemes hagyományait követte. Műthologiai témájú aktfestményei a barokk festészet (Rubens, van Dyck) valamint az itáliai késő reneszánsz (Paolo Veronese) hagyományaihoz nyúlnak vissza.

Londonban húnyt el ifjan, 1855 július 8.-án.

Szélesebb körben neve csak az 1896. évi millenáris kiállítás óta ismeretes Magyarországon, amikor egyszerre 29 festményét állították ki. Ez a jórészt arcképekből álló gyűjtemény főleg Angliából került a kiállítás tartamára Magyarországra, s a kultuszminisztérium megbízásából akkor dr. Nyári Sándor gyűjtötte össze.

Brocky Károly is méltatlanul méltatatlan mestereink közé tartozik. Bármilyen nagy hatással is voltak Brocky képei a hazai közönségre az ezredfordulón, a mester életéről 19. században jóformán csak annyit lehetett tudni, mint amennyit róla halála után egy angol barátja az életrajzában közölt.

Ajánlott olvasmány :
Normann Wilkinson : Sketch of the life Charles Broky the artist, London, 1870.

Pedig remek hazafiainkról is festett örökérvényű arcképeket…

Végrendeletének értelmében egyebek közt Kmety tábornok, és Mészáros Lázár arcképét, valamint ebédlőjében függő legkedvesebb képét, a Vénusz és Kupidó című képét Hazájára hagyta, Amikor a művész hagyatékával a Lloyd-gőzös 1857-ben Triesztben kikötött, a két arckép hiányzott s ezek helyett a Kánai menyegző és Psyche képe érkezett.

A két arcképet az antimagyar abszolutizmus korában elkobozták volna s azért nem küldték el Londonból. A Kiegyezés után Hőseink képei haza is jutottak. Ezt követően már a Magyar Nemzeti Múzeum Történelmi Képcsarnokának birtokába kerültek az 1848–49. évi szabadságharc hőseinek arcképei.

A 20. század elején Hatvany Ferenc báró jóvoltából a Wilkinson-hagyatékból szerencsésen hazakerült a vázlatgyűjteménye is…

Brocky Károly műveit őrzi ma a Londoni National Gallery, a Magyar Nemzeti Múzeum, a Magyar Nemzeti Galéria Budapesten és a Herman Ottó Múzeum Miskolcon.

Ha tetszik írásunk, ajánlhatja másoknak is!
A túlélés útja ma magyarul gondolkodni...