Európa szívéből
Nap (június) hava 18.-án…
1877-ben e napon született Sopronban Gombocz Zoltán magyar nyelvtudós.
Egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező (1905), majd rendes (1922) tagja. Kutatási területei a magyar nyelvészet, azon belül kiemelten a magyar nyelvtörténet volt, emellett behatóan foglalkozott phónétikával, hungrofinn nyelvészettel, altajisztikával és turkológiával is.
Kiváló tanárai voltak, köztük Szinnyei József, első tájszótárunk nyelvésze, Simonyi Zsigmond a Nyelvőr nyelvésze, Gyulai Pál irodalomtörténész és Becker Fülöp Ágost romanista.
Gombocz Zoltán már egyetemi hallgatóként is aktívan publikált. Korai írása egyrészt megelőlegezték későbbi etümológiai munkásságát, másrészt ismertetései is tükrözték a nyelvészet átfogó kérdéseire irányuló érdeklődését. Nagy hatású recenzióiból például ő ismertette Ferdinand de Saussure-nek a strukturalizmust megalapozó Cours de linguistique générale művét is.
Keresztury Dezső: A magyar irodalom képeskönyve.
Magyar Helikon/Móra Ferenc Könyvkiadó, Budapest, 1981, 273. oldal.
Munkásságát számos rangos elismeréssel jutalmazták: 1921-ben Melich Jánossal együtt a Magyar etymologiai szótár kiadvány-sorozatukért megkapták az MTA nagyjutalmát.
Kiemelkedő fontosságú műve a Jelentéstan, amelynek egyik alapvetése, hogy a jelentésváltozások nyelvtől függetlenül, azonos módon zajlanak a(z emberi) nyelvekben.
A kortársak szerint sem francia sem finn kiejtését nem lehetett megkülönböztetni az eredetitől. Turkológusként régi török jövevény-szavainkat vizsgálta abból a szempontból, hogy mikor kerültek be a magyar nyelvbe. Őshazakutatóként „A magyar őshaza és nemzeti hagyomány” (1917) tanulmányában az őshazáról szóló hagyományok történeti értékeit kutatta. Ebben az értekezésében elfogadta Hóman Bálint hun-magyar rokonságról szóló elméletét. A hangtan (phónétika), nyelvtörténet és őshazakutatás mellett jelentéstannal is foglalkozott. A monographiát igen alapos jegyzet, irodalomjegyzék és kronológia egészíti ki.
1938-1940-ben jelent meg műveinek összefoglaló kötete.
Ajánlott olvasmányok Gombocz tollából :
- A magyar őshaza és a nemzeti hagyomány (Budapest, 1918)
- Hangtörténet (Budapest, 1950)
- Honfoglalás előtti bolgár-török jövevényszavaink (Budapest, 1960)
Gombocz Zoltán sírja Budapesten, a Kerepesi temetőben (34-1-88) Madarassy Walter alkotása
Gombocz Zoltán főbb művei
Életmű-bibliográfiáját tekintve ládd Zsirai Miklós: Gombocz Zoltán irodalmi munkássága. Nyelvtudományi Közlemények, XLIX. évf. (1935) XVII–XXIII. o. Önálló kötetei
- A jelenkori nyelvészet alapelvei. Budapest: Hornyánszky. 1898.
- Nyelvtörténet és lélektan: Wundt néplélektanának ismertetése. Budapest: Athenaeum. 1903. = Nyelvészeti Füzetek, 7.
- Az altaji nyelvek hangtörténetéhez. Budapest: Franklin. 1905.
- Honfoglaláselőtti török jövevényszavaink. Budapest: Magyar Nyelvtudományi Társaság. 1908. = A Magyar Nyelvtudományi Társaság Kiadványai, 7.
- Zur Phonetik der ungarischen Sprache. Uppsala: Druck Berlin. 1909. (Ernst Alfred Meyerrel)
- Die bulgarisch-türkischen Lehnwörter in der ungarischen Sprache. Helsingfors: Société Finno-Ougrienne. 1912. = Suomalais-ugrilaisen Seuran Toimituksia, 30.
- Magyar etymologiai szótár. / Lexicon critico-etymologicum linguae Hungaricae. Budapest: Akadémia. 1914–1944. (Melich Jánossal)
- Árpádkori török személyneveink. Budapest: Magyar Nyelvtudományi Társaság. 1915. = A Magyar Nyelvtudományi Társaság Kiadványai, 16.
- Nyelvtörténeti módszertan. Budapest: Akadémia. 1922. = A Magyar Nyelvtudomány Kézikönyve, I. 1
- Magyar történeti nyelvtan II.: Hangtan. Hangtörténet. Budapest: Árpád Bajtársi Egyesület. 1925.
- Magyar történeti nyelvtan III.: Alaktan. Budapest: Árpád Bajtársi Egyesület. 1925.
- A magyar történeti nyelvtan vázlata IV.: Jelentéstan. Pécs: Danubia. 1926.
- Történeti magyar nyelvtan V.: Mondattan. Összeáll. Hegyi Károly. Budapest: Árpád Bajtársi Egyesület. 1929.
- Történeti magyar nyelvtan V.: Syntaxis. Budapest: Árpád Bajtársi Egyesület. 1932.
- Gombocz Zoltán összegyüjtött művei I–II. A kötet anyagát összeválogatta és a kiadást gondozta Zsirai Miklós. Budapest: Magyar Tudományos Akadémia. 1938–1940.
- Magyar történeti nyelvtan: Hangtan. Sajtó alá rendezte Laziczius Gyula és Pais Dezső. Budapest: Magyar Tudományos Akadémia. 1940.
- Hangtörténet. Közzétette Pais Dezső. Budapest: Tudományos Könyvkiadó. 1950. = A Magyar Nyelvtudományi Társaság Kiadványai, 77.
- Syntaxis. Közzétette Pais Dezső. Budapest: Egyetemi Magyar Nyelvtudományi Intézet. 1951.
- Magyar szóalaktan. Budapest: Tankönyvkiadó. 1951.
- Pais Dezső: A jelentéstan vázlata: Gombocz Zoltán késői módszertani előadásából. Budapest: Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium. 1951.
- Honfoglalás előtti bolgár-török jövevényszavaink. Közzétette Ligeti Lajos. Budapest: Akadémiai. 1960. = Nyelvtudományi Értekezések, 24.
- Scritti vari di linguistica generale e Ungherese (’Válogatott írások az általános és magyar nyelvészet köréből’). Trad. di Danilo Gheno. Bologna: Patron. 1973. = Linguistica, 8.
- Jelentéstan és nyelvtörténet: Válogatott tanulmányok. Válogatta és sajtó alá rendezte Kicsi Sándor András. Budapest: Akadémiai. 1997. = Hermész Könyvek
Jelentősebb Tanulmányai :
- A vogul nyelv idegen elemei. Nyelvtudományi Közlemények, XXVIII. évf. (1898) 148–184. o.
- Adalékok az obi-ugor nyelvek szókészletének eredetéhez. Nyelvtudományi Közlemények, XXXII. évf. (1902) 182–215. o.
- Csuvas szójegyzék. Nyelvtudományi Közlemények, XXXVI. évf. (1906) 1–25., 141–163. o.
- A magyar a-hangok történetéhez. Nyelvtudományi Közlemények, XXXIX. évf. (1909) 229–274. o.
- A magyar őshaza és a nemzeti hagyomány. Nyelvtudományi Közlemények, XLV. évf. (1917) 129–194 o., XLVI évf (1923) 1–33., 168–193. o.
Ha tetszik írásunk, ajánlhatja másoknak is!
A túlélés útja ma magyarul gondolkodni...
