Ezen a napon…

1836 június 13.-án született Rasdorfban Budenz József, német származású magyar nyelvtudós.
A Magyar Tudományos Akadémia tagja egyetemi tanárként az ugor-nyelvcsalád atyamestere volt.

Korának egyik legkiválóbb nyelvésze volt.
Ő bizonyította be végérvényesen – ahogyan Ő nevezte – az ugor-nyelvrokonságot.
Ő nem beszélt „finn-ugor”-ról, az Hunsdorfer találmánya volt. Az „ugor” pedig ó-oroszul annyit mond, hogy „magyar”. Budenz tehát ó-oroszul elnevezte a „Magyar Nyelvcsalád”-ot. Érdekes !
Megítéltetése máig politikai villongások terepe. Itt az idő végre a helyükre tenni a dolgokat !

Ki is volt Budenz József ? Német volt vagy magyar volt ? – „Ő akkor szerette meg nyelvünket, mikor azt üldözték, akkor csatlakozott hozzánk, mikor ellenségeink, de még egyes honfitársaink sem igen hittek jövőnkben. Magyar hazafi lett, élő bizonyossága annak, hogy nem a közös eredet, nem a faj teszi a nemzetet, hanem a nyelv, az eszmék, érzések és törekvések közössége.” – mondotta Gyulai Pál.

Budenz az egyetemi tanulmányait a Marburgi Egyetemen kezdte 1855-ben, majd egy évvel később a Göttingeni Egyetemen folytatta. Indogermanisztikát tanult, majd altajisztikával kezdett foglalkozni. Doktorátusát 1858-ban szerezte meg.

Göttingenben ismerkedett meg az ott tanuló Nagy Lajos theológussal és magyar diáktársaival. Puszta kíváncsiságból tudakolta a magyar nyelv sajátságait, és könyvből kezdett tanulni magyarul. Akkoriban jelentek meg Berlinben Wilhelm Schott és Bécsben Anton Boller tanulmányai, melyekben a magyart az (ászi) ugor, a török és a mongol nyelvekkel hasonlították össze. Ezeket olvasva Budenz hozzáfogott a török nyelv tanulásához, és megérlelődött benne a szándék, hogy ennek a nagy urál-altaji nyelvcsaládnak tüzetes tanulmányozásának adja át magát. Magyarországon akart megtanulni magyarul. Amikor erről Hunfalvy (Hunsdorfer) Pál a hazatérő Nagy Lajostól értesült, levélben hívta meg Magyarországra. A huszonkét éves Budenz 1858 májusában érkezett Pestre. Debrecenben és Érmelléken nyaralva olyan hamar elsajátította a magyar nyelvet, hogy már ugyanazon év őszén néhány értekezését magyarul írta meg.

Eleinte a magyar nyelvet a török( nyelvek)kel hasonlítgatta. Akkoriban Hunfalvyval együtt úgy vélte, hogy ez a legközelebbi rokonság. Ezen kutatásai közben győződött meg arról, hogy a magyar–török egyezésnek nagyobb része inkább szavak „átvételén” alapszik, és inkább a finn, a lapp meg a vogul, azaz a manyszi a magyarnak a legközelebbi rokonai. Úgy vélte, hogy az alapszókincsen kívül a nyelvtani rendszer hasonlóságai és a számos rendszeres hangmegfelelés is a közös ugor eredetet igazolják.

Vámbéry Ármin keletkutatónk 1869-ben jelentette meg a Magyar és török–tatár szóegyezések című munkáját. Budenz József keményen bírálta Vámbéry művét… Ezzel kitört az „Ugor–Török Háború”, amely messze túlhaladt a tudományosság keretein.

A németből lett hungarusz, Budenz József szívrohamban 1892 április 15.-én húnyt el Budapesten. Mondhatni megszakadt a szíve a nyelvi vitározásban…

A hazafias nagyközönség akkor inkább Vámbéryvel rokonszenvezett, de utóbb Budenz állt nyerésre a tudományos vitában. Az 1945-ben Hazánkra törő kommunizmussal a diadalmas szovjet-szláv nyomulással közvélemény is kénytelen elfogadta Budenz igazát. A rendszerváltás óta föllángolt e vita megint…
Bár inkább csak a tudományosság berkein kívül…

A nyelvészeti vita máig sem jutott nyugvópontra. Ma mindenki saját politikai hasznára igyekszik hajtani e vita elemeit, míg az egész rendszer nagyságát és bonyolultságát szinte senki sem érti…

De ím, adódott egy remek lehetőség !

Amíg állt még a Budenz-ház ! Nagy lehetőség lett volna, hogy emlékházként berendezve hirdesse életművét, az ugor-nyelvrokonságot, ahogyan Ő nevezte… török elemekkel meg ugor elemekkel… Budenz szavaival… no meg azok mai apalosabb értelmezésével…

A Házban, ahol a nyelvrokonságunkat kiötlötte nem lett a Magyar Nyelvrokonság Háza.
Inkább barbár módon lerombolták a legalább 150 éves történelmiségű kopott, öreg házat.
Valami pénzügyi kifektetőnek biztos szép haszna lesz majd rajta…
De nem a Nemzetnek !

Tudatlanok, vagy nyerészkedők (nyomására) kiadták rá a bontási engedélyt… de
Amíg állt… még megmenthető volt… Nem csak fölújítható, tudományosan és okosan berendezhető,
de az udvarán akár még világító üveg ugor-nyelvcsaládfával is ékes lehetett volna…

A Budenz-ház megmenthető lett volna a Dohány utcában.
Egy kultúr-nemzet Budenz Múzeumnak – vagy akár Ugor Múzeumnak – rendezte volna be…
Annak, aki németként egy életen át a mi magyar nyelvünket kutatta. 

A Budenz-ház mint Ugor-ház megmentését és nyelvtörténeti múzeummá alakítását szorgalmaztam.

Így a HÁZ akár Magyar Nyelvrokonság Múzeuma is lehetett volna…

Az ugor-nyelvcsalád megalkotójának és a megalkotásának házát e tavaszon verte szét az antimagyar sötétség !

Egy több mint másfél évszázados öreg épületet pusztított el megint a pénzéhség szelleme székes fővárosunk arcáról. A Magyar Nemzet kultúrkincse Mammón ördögi munkálódásának esik áldozatul… ahelyett, hogy a Nemzet büszkeségeként hirdetné Nyelvünk egyedülállóságát…

Eszményi hely (lehetett volna) a Magyar Nyelvtörténet Háza ! Bemutatója nyelvünk érinkezéseinek, vélt vagy valós rokonságainak is !!! A lezárt és eldöntött viták eredményeit lehet(ett volna) itt bemutatni !!!

A Magyar Nyelvrokonságok Házában megfér minden fölvetődő rokonság eszménye és bírálata is !
Lehet(ett volna) ez a Magyar Nyelv Szabadságának a Háza is !

A fölső üvegcsarnok belterében egy hatalmas térbeli nyelvcsaládfa – akár egy ÉLETFA – hirdethette volna nagy magyar nemes múltunkat ! …és még Nemesebb Jövőnket !!!

A nyelvrokonságunk kérdése jóval összetettebb, mint, ahogy a török-ugor vitában azt magyarok meg antimagyarok szajkózták… Az ugor rokonkörön túl messze még a kihívások láthatára. A basqort szálon át a türökséggel sőt a mongolsággal is szövődünk, de a tungúzokon túl a korja-japán nyelv-szőnyeghez is ezernyi szállal kötődünk…
Nyelvváltások, nyelvcserék és népkeveredések (Hunor meg Magor násza Dúl alán király lányaival) mind az érzékeinkkel játszanak…

Nem kell Budenzért rajongani, de éppen ez a kultikus hely tökéletesen alkalmas (lett volna) a viták tisztázására és a valós eredmények bemutatására…

A nemzetellenes, antimagyar ingatlanhiénák a Háza helyére majd várhatóan egy otromba társasházat, vagy épp egy jellegtelen szállodát ökrendenek majd. Amelyik éppen Mammónnak jobban jövedelmez.
Mint bárhol másutt a velejéig züllött-romlott Európában… az ármány, az ördög tanyáin…

Íme a Magyar Nyelvrokon(talan)ságok Háza (helye) Budenz József tavalyi szülinapján…

Hol van ilyenkor a Nemzet ?!
Hol van ilyenkor a tiltakozás ?!
Hol vannak ilyenkor a mindenbe belekötözködni képes entellektüelek ?!

Ez egy egyedi helyszín ! Ez egy egyedi helyszín volt ! Nem visszahozható…

Ha maradt még Nemzet … itt az idő … áttörni a hallgatás falát !!!

Az antimagyar internácikat ki állítja meg ?
A sötétség mammóni hadait ki fegyverzi le ?
A pénz ördöge aprópénzre váltja minden Nemzeti Értékünket ?!

és… Hol van Jézusunk, hogy szétverje a szívtelen és gyökértelen pénzpörgetőket ?!
Hol vannak a valóban keresztény papok, hogy ezt a harcos hívő Jézus alakot idézzék ?!
Hol vannak az anti-mammóniták ??? Az igazi Jézüs-követők…

Hiába minden ?

… Irány a nemzethalál !?

Antimagyarok előre !
Nektek áll ma az antikrisztus zászlaja !!!
De…

Még jőni kell, még jőni fog
Egy jobb kor, mely után
Buzgó imádság epedez
Százezrek ajakán.

Vagy jőni fog, ha jőni kell,
A nagyszerű halál,
Hol a temetkezés fölött
Egy ország vérben áll.

Ajánlott olvasmány :

ÚJABB MERÉNYLET A NEMZET ELLEN – BUDENZ-HÁZ BONTÁS ALATT

Az ugor-nyelvcsalád megalkotójának és a megalkotásának házát veri most szét az antimagyar sötétség ! Egy több mint másfél évszázados öreg épületet pusztít el megint a pénzéhség…

UGOR-HÁZ – A MAGYAR NYELVROKON(TALAN)SÁG HÁZA – A BUDENZ MÚZEUM

TÁMOGATÓ AJÁNLÁS A BUDENZ-HÁZ MEGMENTÉSÉHEZ

2024 márc. 19.

A Magyar Nyelvészet legnagyobbjai hiába szólnak…
Budenz Háza helyén Ahrimán, azaz az Ármány sötét lelkei tivornyáznak…

Hol áll majd a Magyar Nyelvrokon(talan)ság Háza ?!

Ha tetszik írásunk, ajánlhatja másoknak is!
A túlélés útja ma magyarul gondolkodni...