Mikor az Ég furcsa, lila-kék
S találká(k)ra mennek a lyányok,
Óh, be titkosak, különösek
Ezek a nyári délutánok.

Járunk bolondul és ittasan
Nagyvárosi utcákon égve,
Fekete, szigoru vonalak
Rajzolódnak a nyári Égre.

A város árnyas és remegő,
Ezer tornya, kéménye, karja
Úgy mered a csókos Ég felé,
Mikéntha ölelni akarna.

Mint zavarodott szerelmesek,
Pírral s pihegve szemben állnak
Az Ég s a Város. Szivük dobog
Vad ritmusára a Halálnak.

Szemünk könnyes, mégis nevetünk,
Föl-föltekintve vágyva, félve
Arra, ki szép s kit nem ismerünk,
Hideg szeretőnkre, az Égre.

S ott fenn az Égen, ott valahol,
Egy-egy pillantást visszavetnek.
Sírván nevetünk az Ég alatt
S ott fenn, ott fenn, ott is nevetnek.

Megjelenés

Először a Vasárnapi Újság 1907 július 28.-ai számában (54. évf. 30. sz. 594–95.) jelent meg. – Ady Endre – Azután megjelent a Szilágy lapban 1908 augusztus 27.-én (XXVI. évf. 35. sz. 1.) – Tárca – Ady Endre –

Kötetben is szerepel : Ady Endre: Vér és arany (Ujabb versek). Bp., (1908. [1907]) Az ős Kaján ciklusban (78–79.o.); majd a Vér és arany második (1910) 47.o.; majd a harmadik (1910) 47.o.; azután a negyedik (1918) 47.o.; végül az ötödik kiadásában (1919) 61.o. –
Gyűlyteményes kötetben először: Ady Endre összes versei 1. kiadás (1930) 60.o.-án

Szövegítészet, szövegváltozatok

Alapszövegünk: a Vér és arany második ill. negyedik kiadásából (1910) származik.

A Vér és arany első kiadásának korrektúrájában (Petőfi Irodalmi Múzeum / PIM A. 126/1.) Ady a 8. sor elején a sajtóhibás á-t a-ra javította, a 9. sor és a 22. sor végén a vesszőt pontra cserélte.
A Vér és arany harmadik kiadásának korrektúrájában (Országos Széchényi Könyvtár / OSzK Fond. Hung. 1731.) a 7. sorban a szigorú hosszú ú-ját rövid u-ra, a 11. sorban az Ugy rövid U-ját hosszú Ú-ra, a 14. sorban a Pirral rövid i-jét hosszúra javították, a 17. sor végére vesszőt tettek.

Utólagos javítás:

• a 15. sorban : Vér és arany negyedik kiadásának megfelelően a Város nagy kezdőbetűvel szerepel.
• a 18. sorban : Az alapszöveg különírt Föl-föl tekintve alakját, mint öröklődött sajtóhibát korrigáltuk : Föl-föltekintve, mert Ady helyesírási gyakorlatára általában az igekötő és az igei határozó összekapcsolása jellemző.

Szövegeltérések:

Keletkezéstörténet

Földessy Gyula a verset párizsi keletkezésűnek mondja. (Földessy Gyula: Ady minden titkai. Bp., 1962. 74.o.) Ellentmond ennek az a tény, hogy a vers Ady Párizsból való hazatérése után több mint egy hónappal jelent meg a Vasárnapi Újságban. Nem valószínű, hogy a szerkesztőség, amelynek irányítója Schöpflin Aladár volt, ilyen sokáig fektette volna e költeményt. Ekkor már javában folytak a tárgyalások a Vér és arany-ról Ady és a Franklin Társaság között, mely a Vasárnapi Újság-ot is kiadta. Ennek ellenére nem kizárt, hogy a vers párizsi fogantatású, vagy legalábbis párizsi emlékeket idéz.

A Halál félelme sőt ritmusa ebben a versben is meghatározó. A Halál Adyssan (el)túlzott szerepben remeg sőt nevet. (Talán megint csak a bujakór réme nyomán.) A Város és lakója ki van szolgáltatva az Égnek.
Ady hasonló tárgyú verseiről írja Király István : „A kacaj jelölte többnyire a dolgok, a világ érzéketlen, hűvös közönyét, a halál közönyét. A személyes élet vágyaira, törekvéseire nem együttérzően: fölényesen, kacagva, idegenül nézett a mindenség.” (Király István: Ady Endre I–II. Bp., 1970. I. 486–87.o.)

Forrás-Irodalom

Földessy Gyula: Ady minden titkai. Bp., 1962. / Földessy: Amt 68.o., 74.o.; 
Király István: Ady Endre I–II. Bp., 1970. / Király I. 486–87.o.

Ha tetszik írásunk, ajánlhatja másoknak is!
A túlélés útja ma magyarul gondolkodni...