Scroll To Top

„Az a nemzet, amelyik emlékeit veszni hagyja, az a saját síremlékét készíti és vesztesége az emberiségnek.”
Ipolyi Arnold

Oláhország születése

Ígéret (május) hava 9.-én… ma 145 éve…

1877-ben e napon kiáltották ki Oláhország (Rómánia azaz Rumunya) függetlenségét, vagyis elszakadását az Oszmán Birodalomtól…

Oláhország (Rumánia) területi változásai (1859-2010), amelyről látható, hogy volt már Ogyessza meg Nyikolajev is oláh terület… Azok is épp úgy oláh vidékek, mint Kolozsvár meg Várad… de talán még úgy sem !

Már az 1859-es terület is túlzás volt, de azután kanyarintottak még bolgártól, tatártól, töröktől, nogajtól, majd magyartól is… Bőven… a világháborúban köpönyegforgatón előbb az orosztól, majd árulással pálfordulva, a szovjetek oldalán a magyartól raboltak megint területeket…

Ajánlott olvasmány :

Természetesen Oláhország is áhítozik Ukrajna Trianonjáról, hiszen hasítana Rumunya is egy jó karéjt. No de legyünk végre engedékenyek ! Jó magyarmód oláh-érzékenyek. Ne vessük el ezt lehetőséget ! Jár(hat) Oláhországnak is egy kis darab az összelopkodott Ukrajnából ! No persze csak akkor, ha az oláhoktól az ellopott Erdély is végre visszatér ! Magyar Ország kebelére… ahogyan az illik…

Éljen és gazdagodjék Oláhország !
A bandita-állam, Ukrajna halvány emlékezetére !!!

De… Hogyan is hódítottak területeket az oláhok a magyaroktól ?!

Például népirtással :

1849 Ígéret (május) hava 10.-én Avram Iancu oláj (történelemhamisítóan „román”) hordái népirtást rendeztek Abrudbánya magyar lakossága körében. Az Abrudi Holokauszt is Igazságért kiált !

A tömeggyilkosnak Olájország (Rumunya) szerte szobrai állnak, és az Abrudi Holokausztért oláj népirtók utódai még máig nem kértek bocsánatot. A méltó, teljes körű kárpótlást pedig még csak nem is tervezik…
Pedig itt lenne az ideje ! Vannak remek, örökkön emlegetett minták erre a világtörténelemben…

No de van ennél pajzánabb fejezet is Rumunya összekurválkodásában…
Ezt ajánljuk minden Gondolkodó Magyarnak az alábbi olvasmányban :

Mária román királynő párizsi követsége

„A királynő látogatása, az ügy érdekében, kiemelt jelentőségű volt. […] Ez a rendkívüli nő több száz diplomata és egy hadtest munkáját végezte el. Ő napjaink legragyogóbb történelmi alakja marad.” (Alexandru Vaida-Voevod, 1919. április 10.)

Ossza meg:

Ha tetszik írásunk, ajánlhatja másoknak is!
A túlélés útja ma magyarul gondolkodni...

A szerzőről

Dr. Szabó László

A MAGYAR KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG ALAPÍTVÁNY ALAPÍTÓJA
CSALÁDORVOS, AKI HISZ A CSALÁDBAN,
DE NEM HISZ A GYÓGYÍTHATATLAN BETEGSÉGEKBEN,
NEMZETÜNK BETEGSÉGÉNEK ORVOSLÁSAKÉNT PEDIG HISZ MAGYARORSZÁG FÖLTÁMADÁSÁBAN

Kalendárium

Illő napi filmajánló